Hiába mondta Elon Musk öt évvel ezelőtt, hogy ő bizony soha nem ad el Tesla-részvényeket, mégis lett az a pénz, amiért megtette. Jónap Richárd, a Concorde portfóliómenedzsere nézte meg, mi vezetett ide.
Az elmúlt szűk három hétben Musk óriásit megy a Twitteren, egyes beszólásai és a stílus Donald Trump legerősebb napjait idézik. Az egész október utolsó napján kezdődött, amikor az ENSZ Világélelmezési Programjának igazgatója szólította meg a világ leggazdagabb emberévé váló Muskot azzal, hogy 6 milliárd dollárral, azaz a vagyona 2 százalékával felszámolható lenne az éhezés a világban. A Tesla vezére erre úgy válaszolt, hogy azonnal elad részvényeiből ekkora értékben, ha levezetik neki, hogy ez miképpen oldja meg az éhezést. Jónap szerint
ez volt az első pillanat, amikor azt láthattuk, hogy a csillagos égbe emelkedő Tesla-árfolyamok mellett elkezdett viszketni Elon Musk tenyere azért, hogy eladjon részvényeiből. Hiába nyilatkozta azt még 2016-ban, hogy nem lesz ilyen.
Egyébként nemrég jelent meg megdöbbentő szám: ha Bill Gates egy darab Microsoft részvényt sem adott volna el 1998 szeptembere óta, akkor most 693 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezne, ez több mint ötszöröse a jelenlegi vagyonának.
54-ről 1000 dollár fölé, ez lett a trigger
Amikor Elon Musk 2016-ban a soha kategóriájáról nyilatkozott, a Teslának akkor még csak 54 dollár volt az év maximumára és 42 dollár az átlagára. Az aktuális árfolyam 1000 dollár felett van.
Idén októberben 800-tól 1200 dollárig száguldott fel az árfolyam, és ez lett az a trigger, ahol végül Musk úgy döntött, hogy a 2016-ban bemondott sohából most lesz.
Ha visszatekintünk a vezető elektromosautó-részvény elmúlt két évére, akkor megállapíthatjuk, hogy a Tesla a befektetési világban egy szubkultúrából világvallássá változott.
Ebben a tekintetben a Tesla sokkal jobban hasonlít a kriptovalutákra, mint a többi vezető technológiai részvényre.
A Tesla világvallássá változásának ezen kétéves folyamata során először szénné égtek a 2019 végén még nem kis számban Elon Musk sikertörténete ellen fogadó shortosok. Ezt követően pedig a részvény szárnyalását sokszor felgyorsító és felnagyító vételi opciós őrületben a professzionális opciókiíróknak is lehettek álmatlan éjszakáik, főleg 2020 augusztusában és novemberében, illetve most októberben.
Musk nem mondhatja azt, hogy túlértékelt a részvény, ezért elég kreatív indokokat talált arra, miért kell eladnia a papírokból.
Jónap szerint a Tesla részvényesi világvallás egyik alapvető dogmája volt eddig az, hogy Elon Musk „szektavezér” soha nem ad el az egyébként egyre növekvő darabszámú részvényeiből. Együtt keres – persze nagyon különböző mértékben – az összes hosszútávú tulajdonossal, újdonsült hívővel és a szerencsevadász all-int nyomó opciós hadsereggel.
Most viszont megváltozott a helyzet. Ha felidézzük a száz évvel ezelőtti világ spekulánskirályának, Jesse Livermore-nak a tanításait, akkor látnunk kell azt, hogy
a bennfentesek hirtelen érkező és nagytételben folyó részvényeladásait szinte mindig az motiválja, hogy az adott pillanatban már értékesebbnek látják a készpénzt, mint a részvényeiket az adott áron.
Az ilyen eladásokkal egyben ítéletet is mondanak a saját társaságuk részvényeiről. Egy bennfentes azonban soha nem mondhatja azt, hogy túlértékelt a részvény, ezért mindig akad egy indok arra vonatkozóan, ami miatt a papírokból el kell adni.
„Mindig elfelejtem, hogy te még élsz”
Elon Musk nem lenne Elon Musk, ha ebben a tekintetben nem jött volna elő valami újítással. Ez az újítás pedig az, hogy ő adózni szeretne.
Adózni szeretne, ezért szeretne realizált nyereséget, amihez pedig el kell adnia a részvényeiből.
Ehhez a cselekvési tervéhez először megszavaztatta a Twitter népét, majd az igenlés után a múlt héten azonnal cselekedni is kezdett. A twitteres felhatalmazás azonban talán kevésnek bizonyult, ezért is kezdhette el piszkálni Bernie Sanders-t, hogy az idős szenátor is szólítsa fel őt részvények eladására, amely felszólítást és az annak való engedelmeskedést aztán fel lehet mutatni a híveknek. (80 éves Bernie Sanders extrém gazdagok megadóztatására vonatkozó felvetésére csak annyit válaszolt Musk, hogy „Mindig elfelejtem, hogy te még élsz.”)
Musknak ugyanis egyre több, akár külső kényszerként leírható indokra van szüksége ahhoz, hogy úgy maradjon csúcskapitalista, hogy közben nem rombolja le a „nép fia típusú Tesla vallási vezető”-státuszát.
Musk két évvel ezelőtt 170 millió darab Tesla részvénnyel rendelkezett. Most lehívható a számára 22,8 millió darab részvény még a 2012-es opciókból és 50,6 millió darab részvény már a 2018-as adagból. Ha elad 17 millió darab részvényt és kap értük 17 milliárd dollárt, akkor ebből 3,7 milliárd dollárt kifizetve tud venni 73,3 millió darab részvényt az opcióinak köszönhetően. Ezért a csomagja az eladással nemhogy 170-ről 153 millió darabra csökkenne, hanem 226 millió darabra nő.
Amikor a 2019 végi és 2020 első féléves Teslába beszálló részvényesekről beszélünk, akkor
őket nem kellett és nem is kell, hogy érdekelje az a brutális részvényállomány hígulás, ami a Teslánál zajlik. Ők egy hajóban evezve hatalmasat kaszáltak Elon Muskkal együtt.
Ám a mostani beszállóknak már figyelniük kell arra, hogy vételeiknél Elon Musk 6 dolláros, illetve 70 dolláros árfolyamon lehívott részvényeiből is kaphatnak. És ez egy nagyon más sztori.
Persze a mostani jegybanki pénzbőségből folyó részvénypiaci buliban hatalmas badarság lenne azt mondani, hogy a Tesla innen már nem emelkedhet tovább. Látva azonban a kínálati oldal megerősödését, az elektromosautó-részvényekre éhes tőkepiaci hadsereg új terepet keresett magának és talált meg a tőzsdére frissen bevezetett Rivian Automotive papírjaiban. A céget 132 milliárd dollárra értékelik (összehasonlításként: a Ford 79, míg a General Motors 91 milliárd dollárt ér).
