A Samsung lett a legvonzóbb hazai munkáltató, a második helyet a Lego nyerte el, a harmadik helyezett pedig a Mercedes lett – derül ki a világ legnagyobb független munkáltatói márkakutatása, a Randstad Employer Brand Research eredményeiből.
A legvonzóbb munkáltatók versenyében saját szektorában különdíjas lett a Magyar Nemzeti Bank, az MVM Csoport, a Sanofi, a Kempinski, az IKEA, a Coca-Cola, a Budapest Airport, a Magyar Telekom, a WizzAir, a LogMeIn, a Sony és a Market. A legismertebb munkaadó a Tesco lett – közölte a Randstad a Forbes.hu-val.
A szektorok között továbbra is az IT a legvonzóbb, melyet megosztva a telekommunikáció és a BSS (Business Services Sector – üzleti szolgáltatások) követ.
Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt egy évben megváltozott munkakörülmények, illetve a szinte új normává vált távmunka jelentősen felértékelték a munkáltatói márka szerepét nemcsak a toborzás, de a jó munkaerő megtartása terén is, hiszen a cégeknek a korábbiakhoz képest nehezebb dolguk van mind a csapatszellem kiépítése, mind a munkatársak motiválása terén.
Ez kell a munkavállalóknak
Magyarországon a munkahelyválasztást befolyásoló legfontosabb tényezők rangsora szinte változatlan az elmúlt évekhez képest. A válaszadók számára
továbbra is a vonzó munkabér a legfontosabb, a pandémia idején sem csökkent ennek jelentősége: 76%-uk tartja a bérezést a leghangsúlyosabb értékelési szempontnak.
Ugyanakkor hasonlóan fontos a kellemes munkahelyi légkör (71%), az állás hosszú távú biztonsága (66%) és a vállalat pénzügyi stabilitása (66%) is, amelyeket a munka-magánélet egyensúlya (61%) követ. 2020-hoz képest mind a bérezésnek, mind a kellemes munkahelyi légkörnek és az állás hosszú távú biztonságának a jelentősége nőtt, és még nagyobb növekedés tapasztalható azonban a work-life balance és a munkaadó pénzügyi biztonságának jelentőségében.
Idén a munkáltatók megítélését befolyásoló tényezők élbolyában szerepel két új szempont is, amit a covid járvány hatásának tekinthetünk, az otthonról dolgozás lehetősége és a járvány szempontjából biztonságos munkahelyi környezet.
A nemek között nem igazán találunk látványos különbségeket. Itthon a kutatás alapján a nők és férfiak is ugyanazokat a szempontokat tartják a legfontosabbnak munkahely választáskor, de mind a bérezésnek, mind a kellemes munkahelyi légkörnek, az állás hosszútávú biztonságának, a vállalat pénzügyi stabilitásának, valamint a munka és magánélet egyensúlyának a nők nagyobb hányada tulajdonít jelentőséget. A különbség leginkább a távmunka és a munkahelyi környezet vírusbiztonsága kapcsán látható: az előbbit a nők 44%-a, a férfiaknak pedig csak 30%-a jelölte meg befolyásoló tényezőként; utóbbi a nők 37%-ának, a férfiak csupán 28%-ának fontos. Két tényező – az izgalmas munkakör és a legújabb technológiák használata – azonban a férfiakat mozgatja meg inkább.
Idén már könnyebb lehet a munkahelyváltás
Míg az előző évi felmérés azt mutatta, hogy mind a ténylegesen munkaadót váltók, mind a váltást tervezők aránya magasabb az európai átlagnál, azaz a hazai munkaerő kimondottan mobilis, addig ezekben az értékekben jelentős csökkenést tapasztalhattunk 2021-ben. A januári lekérdezés során csak 12% nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt fél évben munkahelyet váltott – leginkább a 25-34 évesek –, de azok között 17% ez az érték, akiknek megváltoztak a munkakörülményei a covid hatására. Ha a fehér- és kékgallérosokat nézzük, a szellemi foglalkozásúak 10%-a váltott munkahelyet 2020 második felében, kevesebben, mint a fizikai munkakörben dolgozók, ahol ez az érték 16%.
28% jelezte, hogy a következő 6 hónapban váltani készül, szintén főleg az Y generáció gondolkodik ezen, továbbá jellemzően a nők és a középfokú végzettségűek.
Az adatok azt mutatják, hogy a tavalyi lassulást követően idén, a helyzet normalizálódásával ismét számíthatunk a fluktuáció növekedésére. „Vihar előtti csend van, de azt még nem látjuk, mekkora lesz a vihar” – fogalmazott Baja Sándor. A szakember szerint a járvány hatására munkájukat elvesztők jelentős része még 2020 első felében elhelyezkedett egyéb szektorokban, így érthető az év második felére mért kisebb munkahelyváltási érték. Ugyanakkor idén ismét számíthatunk arra, hogy a munkaadók – az átmeneti megoldások után – ismét a vonzóbb bérek, a jobb munkakörülmények és a számukra alkalmasabb szektorok felé fordulnak.
A covid-hatás
A megkérdezett hazai dolgozók valamivel több mint kétötöde nyilatkozott úgy, hogy a vírushelyzet hatására megváltoztak munkakörülményei – jelentsen ez több vagy kevesebb munkaórát, kényszerszabadságot vagy akár a munkahely elvesztését –, míg 55% szerint nem változott jelentősen a helyzete.
12% számolt be arról, hogy a pandémia miatt elveszítette állását. A nők (14%), a 25-34 év közötti munkavállalók (14%), illetve az alacsonyabban képzettek (18%) nagyobb eséllyel váltak munkanélkülivé.
11% dolgozik kevesebb órában, igaz csökkentett bérért, míg 8% számára változott a helyzet épp az ellenkező irányba: megnövekedett a munkaóráinak száma. Mindössze 2%-ot érintett a kényszerszabadságolás intézménye.
Az, hogy a magyar munkaadók miként támogatták alkalmazottaikat és hogyan kezelték a járványt, kedvező hatással volt a munkavállalók hűségére. Összességében a munkavállalók 53% -a hűségesebbnek érzi magát munkáltatójával szemben, míg mindössze 11% nyilatkozott úgy, hogy csökkent a lojalitása az elmúlt időszakban. Azok közül, akik munkakörülményeit befolyásolta a covid-helyzet, 43% tervez munkahelyet váltani a következő 6 hónapban, míg akik nem érezték ennek hatásait, azok között ez az arány mindössze 28%.
A piac a járvány hatására történő átrendeződése természetesen a dolgozók a munkahelyük biztonságával kapcsolatos várakozásaira is hatással volt. A megkérdezett munkavállalók 21%-a jelezte, hogy fél munkája elvesztésétől: leginkább a nők (25%) és a 24 évnél fiatalabbak (28%).
Ugyanakkor a magyarországi alkalmazottak 55%-a egyáltalán nem fél attól, hogy elveszíti munkáját ebben az évben, ez különösen igaz a férfiakra (57%) és a magasabb végzettségűekre (59%).
