Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Toplistás magyar cég vásárolt benne tulajdonrészt, új főzdét épít a Monyo

Egy ismert mondás szerint a kraftfőzdékben a sörfőzők írják a recepteket, a nagy sörgyárakban a könyvelők. A Monyo megmaradt az előbbinél, és ma már csak azért nem adnak el több sört, mert egyszerűen kinőtték a jelenlegi üzemet. Tavaly, a májusi lapszámunk Urban mellékletében írtunk róluk, új befektetőjük a cikk elolvasása után fedezte fel őket.

A kicsik között az egyik legismertebb kraftsör-márkát egy volt gerillafőző és egy vendéglátós alapította. Németh Antal és Pein Ádám sörmárkája, a Monyo azóta kocsmát nyitott a pesti belvárosban, palackjai megtalálhatóak a szupermarketekben és azon kevés hazai kisüzemek egyike, amelyik exportál is. A kapacitásuk maximumát már régen elérték, a főhadiszállást kinőtték, így egy ideje befektetőt kerestek.

„Ahhoz, hogy mi találkozzunk, egy repülőutat kellett tennem – kezd a történetbe Érdi Zoltán, a Liss Patrongyártó Kft. stratégiai igazgatója.

Épp a vevőinket készültem meglátogatni az Egyesült Államokban és még itt, a budapesti repülőtéren ajánlottak újságokat, köztük volt a Forbes, amiben volt egy sörös melléklet. Elhúzódott a beszállítási folyamat, úgyhogy a végére is értem a cikknek. Abban szerepelt, hogy a Monyo befektetőket keres.

Szabolcsnak megírtam még ott a reptéren, hogy vegye föl a kapcsolatot. Mire leszálltam, megvolt a dátum, hogy mikor találkozunk.”

Advertisement
Részlet a 2019. májusi lapunkból. A Liss vezetői a cikkünket olvasva találtak rá a befektetési célpontra

A magyar Liss az egyik legnagyobb patrongyártó a kontinensen. 1960 óta működik Répcelakon, piaca stabil, termékeinek legalább 95 százaléka export formájában talál vevőre. A közel két évtizede százszázalékos magyar tulajdonban lévő vállalkozás a legnagyobb magyar cégeket összegző listánk 32. helyén szerepel 32,6 milliárd forintos becsült cégértékkel. Hogy a patrongyártást és az egyéb tevékenységeket elválasszák egymástól, tavaly létrehozták az önálló befektetőcégüket, az Eprolius Hungary Zrt.-t. Ennek vezetője Nyíri Szabolcs, akinek Érdi még a retérről szólt.

Az első beszélgetések alatt még a crowdfunding volt terítéken, de a Monyo tulajdonosai végül úgy döntöttek, hogy inkább egy körben, egy befektetőtől vonnak be új forrásokat. „A kraftsörben világviszonylatban és Magyarországon is óriási potenciál van még – mondja Nyíri Szabolcs, az Eprolius cégvezetője. – A befektetés után a két fél szépen össze tud kapcsolódni egy egésszé, amely jó termékeket fog gyártani és hatékonyan fogja magát a céget és az üzemet működtetni.”

Érdi Zoltán (Liss), Nyíri Szabolcs (Eprolius), Németh Antal és Pein Ádám (Monyo)
Fotó: Sebestyén László

A befektetés strukturált formában történik meg, a tulajdonosok úgy fogalmaznak, hogy a Monyo a következő nagyjából másfél évben 2 millió euró fölötti beruházást hajt végre több lépésben. Bár az Eprolius inkább pénzügyi, mint szakmai befektetőként tekint magára, azt mondják, nincs exitstratégiájuk, hosszútávra terveznek közösen. A megállapodás értelmében kisebbségi tulajdonrészt szereznek, összesen 30 százalékot kapnak a cégben a két alapító tulajdonos után harmadikként.

„Zoli szereti a barnasört, úgyhogy azt mondta, világosat már ne főzzünk, de barnán belül bármit lehet. Amúgy nem akarnak beleszólni. Ez az egy apró kikötés volt csak” – mondja nevetve Németh Antal, amikor arról kérdezem, hogy mekkora beleszólást engednek az irányításba.

Az új forrásból fejlesztik majd az informatikai- és a vállalatirányítási rendszert, de a tőke legnagyobb részét a gépberuházásra és az üzemre költik majd, ehhez most keresik a helyszínt. Korábban az volt terv, hogy Kőbányán maradjanak, de most ez kissé bizonytalannak látszik. A jelenleg használt, kulcsrakész üzemet egyébként a Főzdeparkban értékesíteni tervezik, ehhez majd vevőt keresnek.

A legfontosabb céljuk idén, hogy bővítsék a termelést, ehhez pedig egy új üzemet kell keresniük.

A termelést így 300 ezer literről évi 2 millió literre szeretnék növelni néhány év alatt, az üzembe pedig olyan technológiát telepítenek, ami vetekszik az amerikai kraft üzemek technológiájával.

Mindettől – mondják – még nem vesztik el az identitásukat, a sörgyártásban a kísérletezés, a minőség jelenti a kraft vonalat, és nem az, hogy kézzel készül.

Csak egy példa: a malátát most úgy roppantják, hogy beöntik egy kádba, rálocsolnak egy kis vizet, kézzel összekeverik, berakják a gépbe, beállítják a hézagot és leroppantják. Ha ebből bármit máshogy csinál a szakember, más lesz a sör. Pein Ádám azt mondja, hogy „jó technológia nélkül nem lehet vagy nagyon nehéz jó sört csinálni. Vagy lehet, hogy úgy igaz, hogy aki a rossz gépen is tud jót csinálni, az az igazi májer. Én hiszek a technológiában és a sör ezt igényli is”.

Az új gépeken minden automatikus lesz, ami azt szolgálja, hogy a végeredmény mindig ugyanolyan legyen. Mint mondják, a minőség eddig is egyenletes volt, de a jövőben ez sokkal kontrolláltabb lesz, kisebb energiaráfordítás lesz ezt elérni. Az alapanyagokat tekintve szintén marad minden a régiben, az új tulajdonosok nem fognak beleszólni a receptekbe. „Ha a volumennel tudunk alapanyagárat csökkenteni, az jó, de nem fogunk a minőségből lejjebb adni” – mondja Németh Anti.

A Monyo Grand nevű nagykörúti kocsma pultja mögött a sörösök, a pult előtt a befektetők. Fotó: Sebestyén László

„Szeretnénk ebből a főzdéből – megőrizve az identitást természetesen – egy jól működő céget csinálni és ezzel rengeteg munka lesz.

Ahhoz, hogy exportpiacokat zökkenőmentesen ki tudjunk szolgálni, be kell állítani a gyártást, a salest, a céges folyamatokat, ekkor kerülhet fókuszba az export” – mondja a főzőmester.

A kínálatot nézve óriási változást nem terveznek, de a jövőben jobban elválik majd, hogy mire van nagy kereslet, és miben tudják megjeleníteni a „sörfőzés művészetét”. Nemrégiben vezették be a saját kraftlagerüket, ami egy könnyen iható, kiugró ízjegyek nélküli, de hidegkomlózott ivósör. A cél, hogy kialakítsanak egy mindenütt elérhető alapszortimentet és emellé tudják tenni a kreatívabb, kraftosabb vonalat képviselő termékeiket. Ehhez egyébként az értékesítési csatornák fejlesztését tervezik, így mindenképpen terjeszkednek majd vidékre is, de új saját helyeket is terveznek nyitni.

Anti szerint „létezik az igazi sörgeek, aki minden újdonságot ismer és tájékozott a kraft világban, ezt a réteget is próbáljuk kicsit szélesíteni. Továbbá szeretnénk megszólítani azokat is, akik még nem ismerik a kraftsört, és hiába kínálod meg őket egy gyíkfarokágyon érlelt stouttal, nem fogják érteni. Nekik a szortimentben populárisabb és könnyebben érthető söröket fogunk kínálni. De osztrigás sörünk nem lesz megint. Az speciel nem jött be.”

 

"Ahol minden eladó, ott nincs vevő."