A Magyar Orvosi Kamara alelnöke szerint az orvosok esetében nem működik a megfélemlítés, ezért az orvostársadalom támogatását kéri.
„Mi úgy gondoljuk, hogy a gyógyítás magasabb rendű dolog, mint a politika, és arra koncentráltunk, hogy a politika nehogy beférkőzzön a Kamarába”
– mondta Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke a Telexnek adott interjúban. Álmos hozzátette, hogy habár nem áll minden orvos azonos politikai oldalon, mégis 97 százalékuk támogatta azt, ahogy a kormánnyal folyó vitában a kamara határozottan kiállt az érdekeik védelme mellett.
Függetlenségről
A szervezet alelnöke szerint amiatt fontos az orvosok teljes függetlensége, mivel az orvosi döntésekért – amin betegek élete múlhat – annak kell vállalnia a felelősséget, aki ott van a beteg ágya mellett. Ha azonban más dönt a szakember helyett – vagy a feje felett –, azért nem lehet az orvost felelőssé tenni.
„Ezt valahogy nem tudja megérteni a belügyi vezetés, hogy mi nem úgy működünk, mint a rendőrség.”
Az orvosok vezénylése vagy az alapbérük csökkentése egyre inkább kiszolgáltatottá teszi az orvosokat, akik így nagyobb eséllyel hagyhatják el az országot.
A Szegedről indult mozgalomról
Álmos Péter Szegeden, állami ellátásban dolgozik pszichiáterként. 2015-ben barátaival együtt indították az „1001 orvos hálapénz nélkül” nevű Facebook-csoportot.
- A fiatal orvosok nyugat-európai mintára a betegeket valóban szolgáló, működőképes és átlátható egészségügyi rendszert akartak megvalósítani, amiből nem menekülnek el sem a betegek, sem a szakemberek.
- A hálapénz felszámolása mellett az addig elhallgatott kórházi fertőzések ügyeinek nyilvánosságra hozását is kezdeményezték. Az előbbit 2021-ben sikerült megvalósítaniuk.
2019-ben sikerült elérniük a MOK vezetőségéig, az akkori választásokon a 32 kamarai tisztségből 27 lett a reformereké. Tavaly újabb demokratikus szavazáson kérték ki a tagság véleményét, akkor 71 százalékos támogatást kaptak.
A külföldre vándorlásról
Álmos Péter 2005-ben végzett az egyetemen. Úgy látja, hogy az akkor diplomát szerzők jelentős része már a végzés utáni években elment külföldre, így
a ma negyven év körüli korosztályokban szinte alig maradt itthon orvos.
Ez a háziorvosok hiányában és magas átlag-életkorában is látható, emellett a szakrendelőkben is egyre kevesebb az orvos. Az utóbbi években mind jobban kiépülő hazai magánegészségügybe is egyre több szakember vándorol, egyre kevesebben maradnak az állami ellátásban.
A megfélemlítésről
Álmos Péter szerint a 2015-ben megfogalmazott céltól, miszerint átlátható és működőképes egészségügyi rendszert szeretnének, még nagyon távol állunk. Ezt jól mutatta a koronavírus-járvány hivatalos kezelése is, titkolták az adatokat, az intézkedések bevezetéséről sokszor váratlanul, egyes esetekben szakmai megalapozottság nélkül döntöttek. Álmos Péter szerint ha az orvostársadalom most a Kamara mellé áll, ezekért a célokért tovább folyhat a küzdelem.
„Az orvosok esetében nem működik úgy a fenyegetés és a megfélemlítés, mint esetleg más szakmáknál: egy orvosnak nem nehéz állást találni, még vidéken sem.”
Hozzáteszi, nem olyan könnyű elbocsátani őket, hiszen üres rendelőt látva azonnal zúgolódni kezdenének a kezelésre váró betegek.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (j) fogadja Kincses Gyulát, a Magyar Orvosi Kamara elnökét a Karmelita kolostorban 2020. október 3-án. Balra Álmos Péter Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
