Telített és nehéz piacon kell helytállniuk, de jó jel, hogy még a piac legnagyobb, tőzsdén lévő játékosa is utánuk jelentett be egy olyan funkciót, amit ők a kezdetektől tudnak. A feladatra első körben 530 ezer dollárt (190 millió forintot) és neves befektetői csapatot kapott Mészáros István Mitzuja.
Mészáros István nem tartozik a lánglelkű, nagyot mondó startupperek közé. Igazi technológus, akit nem a gyors, hanem a jó munka érdekel. Vannak megoldásai, de kérdései is, és a válaszokhoz nem egérutakon szeretne eljutni. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy hiába húzta be Mitzu nevű új startupjához befektetőnek a magyar startupvilág legprofibb arcait, új ügyfeleket nem rajtuk keresztül akar szerezni. Pedig mint minden induló cégnek, nekik is meggyűlik a bajuk a salesszel. „Ha csak networkökön keresztül tudunk saleselni, akkor igazából nem tudunk saleselni – mondja István. –
Amit nem tudunk, azt úgy kell megtanulnunk, hogy befektető nélkül is menjen.”
A Mitzu egy komplex termék-és adatelemzésre megoldást fejlesztő magyar startup, ami nemrég zárta 530 ezer dolláros előmagvető körét Fehér Gyula és Pistyur Vera befektetőcége, az Oktogon Ventures vezetésével. A körben részt vesz még
- A Czirják László-féle Interactive Ventures,
- a Banzai Cloud-alumnihoz kötődő Cloudbreak,
- Kapui Ákos (ex-Distinction) angyalbefektető,
- Kádár Tamás, a Seon társalapítója,
- Jared Schrieber amerikai angyalbefektető,
- Biás Csongor, a Startup Hungary ügyvezetője egy neve elhallgatását kérő nagy nyugat-európai alap scout programjával
- és két további angyalbefektető egy-egy mikrotickettel.
A felek sem a cégértékelést, sem a befektetett összeget, így a pontos tulajdonrészeket sem közölték a Forbes.hu-val.
Millió kérdés
Termék-és adatelemző cégből elég sok van, még itthon is. A Mitzu nehéz pályán indul, de előnyük a versenytársaikkal szemben az, hogy nem maguknál gyűjtik az adatokat, hanem rácsatlakoznak a cégek többnyire felhő infrastruktúrán futó adattárházára. Ezzel egyrészt rengeteg pénzt megspórolnak az ügyfeleknek, másrészt sokkal több és jobb minőségű adathoz férnek hozzá. És még adatvédelmi szempontból is biztonságosabb.
A Mitzu termékét azonban nemcsak a cég adatelemzői tudják használni, hanem a menedzsmenttől a termék-, marketing- és sales csapatig mindenki, aki releváns információt szeretne az adott feladathoz.
„Egy cég menedzsmentjének és különböző részlegeinek millió kérdésük van a felhasználóikról. Ezeket általában delegálják az adatcsapatnak, és szeretnének rájuk megoldási javaslatokat is. Ez a delegáció, a kérdezz-felelek az, ami rengeteg időt elvesz, és nem is hatékony, mert az adatelemző nem ebben jó” – magyarázza István, mire jó a Mitzu.
István a Skyscanner, a Shapr3D és a Colossyan után vágott a Mitzuba. Fotó: Sebestyén László
Tipikus kérdések lehetnek, hogy mennyi a havi aktív felhasználók száma, hogy közülük hányan fizettek elő, hányan térnek vissza hétről hétre és miket használnak, hányan mondják le az előfizetésüket és miért. A megfelelő válaszokkal jobban tervezhető a termék, a marketing és a bevétel is.
„Nem vesszük el az adatcsapat munkáját, hanem így van lehetőségük azzal foglalkozni, amivel nekik valójában kell. Azzal, hogy proaktívan adjanak javaslatokat a menedzsment számára, ne csak kérdésekre válaszoljanak.”
Ötvenezer dollárt spórolnak
A felületet úgy alakították ki, hogy bárki eligazodjon rajta, és maximum öt perc alatt integrálható legyen a már futó céges adatrendszerekbe. Nem kell hozzá semmilyen külön kódolás vagy technológiai feltétel.
„Alig tudja valaki azt, amit ők tudnak. Technológiailag egyáltalán nem magától értetődő, hogy a cégek a saját adattárházukban úgy tudnak insightokat keresni, mintha csak egy böngészőt használnának – magyarázza Biás Csongor, miért különleges a Mitzu. – Az a költség, amit ilyen adatok elemzésére fordítanak a cégek, felmehet évi ötvenezer euróra, és az adatok másolása közben óriási az adatveszteség és a biztonsági kockázat is. Itt egyik veszélye sem áll fenn és töredékébe kerül.”
Jó visszajelzés arról, hogy jó úton járnak, hogy a piac legnagyobb szereplője, a NASDAQ-on jegyzett Amplitude három nappal azután jelentette be, hogy elindulnak egy céges adattárházakra indítható funkcióval, hogy Istvánék aláírták a befektetési papírokat.
Ragyogás a Bartók Béla úton
István külföldi egyetemek és szabadúszó munkák után Svájcban és Csehországban a budapesti Skyscanner-irodához igazolt. Ekkor már túl voltunk a magyar Distinction felvásárlásán, a Skyscanner a kínai Ctrip tulajdonába került egy 1,75 milliárd dolláros üzlet keretein belül. Az akvizíciói után létrejött óriáscégnél az adatelemzők, azaz az ő munkája is jóformán átláthatatlanná vált.
„Mindig azt szerettem a munkámban, amikor megláttam, hogy egy rendszer, egy termék, amit én építettem, látványosan megkönnyítette valaki munkáját. Nem tudtam hosszú távon elképzelni magam egy nagy céges gépezet alkatrészeként” – mondja István, miért váltott.
A Skyscannernél tapasztaltak hatására fogant meg a Mitzu ötlete, de a megvalósításán már a Shapr3D-nél kezdett el dolgozni, ahol három évig az adatcsapatot vezette. Hobbiprojektként, puszta érdeklődésből született meg az MVP, amit a Shaprnél kezdtek tesztelni, de még teljesen más infrastruktúrával. Már erre a kezdetleges termékre is jó visszajelzéseket kapott, majd eljött a Shaprtől, és egy ideig szabadúszóként dolgozott a Colossyannál. Ekkor feküdt rá komolyabban a Mitzura, és csatlakozott hozzá egy másik fejlesztő, akivel elkezdtek a forrásbevonáson dolgozni. A Bartók Béla úti Mitziben ült, már két lapot teleírt a névjavaslatokkal, amikor egyszer csak eldöntötte, hogy legyen akkor Mitzu.
„Később derült csak ki, hogy ez japánul ragyogást jelent”
– mondja István.
Így nem kell saleselni
A Mitzunak egyelőre egy fizetős felhasználója van, a Shapr3D, a Colossyan és a Click n’ Cruise és még néhány cég pedig még pilot projektként használja a terméket. „Technológiai hátterű alapítóként tipikusan gyengék vagyunk salesben – mondja István a most előttük álló legnagyobb kihívásról. A befektetőit mégsem arra akarja használni, hogy a networkjükön keresztül szerezzen új ügyfeleket.
„Így is-úgy is tanulnunk kell a salesről, de ha befektetőkön keresztül adunk el, akkor nem tanuljuk meg, amit valójában meg kell. Hogy hogyan lehet a végletekig ismételhető módszert találni új ügyfelek szerzésére. A befektetők networkje is véges, ha száz céget megkeresünk rajtuk keresztül, de csak eggyel szerződünk, az nem a leghatékonyabb” – hangzik az adatelemzőhöz méltó válasz.
A könyvekből, Youtube-videókból és sales workshopokról szerzett tudást élesben gyakorolják, amikor új ügyfelet akarnak behúzni. Ha a hideg emailtől eljutnak odáig, hogy a jelölt eljön egy meetingre, ahol bemutatják neki a terméket, István szeret megbizonyosodni arról, hogy a Mitzu tényleg tud-e nekik segíteni, de ha nem, nem esik nehezére felállni és azt mondani, ez most nem jó párosítás.
A befektetés összegét főleg bérekre és egyéb működési költségekre fordítják. A cégnek egyelőre minimális árbevétele van, ezt szeretnék a következő évben ötvenszerezni, és egy új befektetési körből tovább növekedni. Néhány freelancerrel bővülnének, de új teljes munkaidős csapattagot egyelőre nem keresnek, István ebben is megfontoltan halad. „Először rá kell éreznünk, hogyan kell ennek pontosan működnie, és utána behozni valakit, aki pluszt hoz a cégbe. Fejlesztőre is akkor lesz szükség, ha bejön pár új fizetős ügyfél, és újat kell mutatni. Addig is elég jók vagyunk a takarékos működésben.”
Borítókép: Mészáros István, Medgyes Ákos és Fodor Dávid, fotó: Sebestyén László
