Berecz Melinda és Zoltán elégedetlenek voltak a gyermekeik általános iskolájával – klasszikus indítéka ez manapság a magániskola-alapításnak. Új, 139 ezer forintos tandíjú budai sulijukban alapvetően arra törekszenek, hogy felkeltsék a diákok kíváncsiságát, tudásszomját. Angollal kezdik a napot, nem lesz csengetés, és a különböző korosztályok egymásnak is segítenek majd tanulni.
Kényelmes, méretes babzsákok, újbútor-illatú, ergonomikus zöld gyerekszékek, rengeteg könyv és társasjáték, a méretes osztályterem sarkában pedig hatalmas zongora – a tanévkezdés előtti napokban már barátságos környezet fogadta a Tárogató úti egykori IBS-épületben induló új magánsuli látogatóit. A Fürkész Innovatív Általános Iskola két másik általános (a Babérliget és egy Waldorf), valamint több más oktatási „intézmény” – zeneiskola, kódsuli és drámaműhely – mellé költözött be az egykor valóban iskolának felhúzott budai épületbe.
Az alapítók, a Berecz házaspár, Melinda és Zoltán mindössze pár hónap alatt három szép osztálytermet, egy-egy – kötelező – orvosi, illetve technikatermet, valamint tanári szobákat alakítottak ki.
A tantermekben lesz elvonulós, pihenős rész is. Fotó: Sebestyén László
„Második-harmadikosok lehettek az ikerfiaink, amikor már egyértelműen látszott, hogy nagyon nem oké, ami a suliban történik velük – pedig alapvetően jó iskolába jártak. Sokat hordtuk őket különféle fejlesztésekre, és persze elkezdtünk kitekintgetni az alternatív iskolák felé, de nem találtunk igazán nekik valót, vagy ami tetszett, oda nem fértünk be. Nagyon különböző a két gyermek: az egyikük igazi művészlélek, kicsit lassú, a másikuk viszont nagyon racionális – mindkettőnek elkezdték nyirbálni a szárnyait. Mindketten kilógtak a „középsodrásból”, ami miatt egyre kevésbé szerettek iskolába járni. Ráadásul gyógypedagógusként azt láttam, hogy akik hozzám jártak, azokkal sem tudok haladni, ha nem fordítok a foglalkozás elején legalább tíz percet arra, hogy elmondják: éppen mi nyomasztja őket azon a napon” – meséli Melinda, honnan jött a saját iskola gondolata.
Fricskaként indult
Tavaly tavasszal aztán a férjével, Zolival gondoltak egyet: jó lenne valamit összehozni, ami egy picit kompenzálja a délelőtti állami oktatás hiányosságait. Melinda közben drámapedagógusi képzettséget is szerzett, az eredendően villamosmérnök végzettségű Zoli pedig elkezdte beleásni magát az új pedagógiai irányzatokba. Már neve is volt a projektjüknek: Fricska, és a terv szerint tanórák utáni fejlesztő foglalkozásokat tartottak volna gyerekeknek.
Berecz Melinda és Zoltán, az alapítók. Fotó: Sebestyén László
Aztán tavaly egy csendes, nyári délutánon Zolinak kipattant az ötlet a fejéből: miért nem alapítanak akkor már egy rendes magániskolát?
Legalábbis Melinda azt mondja, határozottan emlékszik rá, hogy először férje dobta be az ötletet. „Egy hónapon keresztül mással sem foglalkoztam: írtam egy tanulmányt arról, milyen jövő felé tart a világunk, és ennek megfelelően hogyan, mire készítsük fel a gyerekeinket. Októberben pedig készítettünk egy teljesen egyszerű weboldalt, hogy legyen valamiféle kommunikációs felületünk, ha valaki érdeklődne – akár pedagógus, akár szülő” – mondja Zoli.
És hogy miért lett Fürkész a suli neve? „Hát, mert nem lett Csillagpor!” – vágja rá nevetve Melinda. A nevet megszavaztatták ugyanis az első körülbelül ötven érdeklődővel – és magas előnnyel nyert a Fürkész.
Már a név is megvolt, a legnehezebb feladat, a helyszínválasztás azonban nem kevés nehézséget okozott. „Nem akartunk a II. vagy a XII. kerületből kimozdulni, egyrészt itt vagyunk otthon, de csak más környékekről kaptunk ajánlatot. Aztán már kezdtük feladni, amikor a tavasszal csörgött a telefonom: a Tárogató úti IBS épületében mégis felszabadult mintegy 400 négyzetméter. Ez volt a legelső épület, amit tavaly ősszel megnéztünk” – mondja Zoli.
Modern Robin Hood
A felújítás-iskolaberendezés sokmilliós költségét Zoliék saját zsebből fizették. „Modern Robin Hood címszóval a suliba tettem bele azt a sok millió forintot, amihez a korábbi cégünk szolgáltatásaiért nem fizető ügyfelektől a törvény erejével jutottunk hozzá.” (Zoli korábban egy pályázatírással és innovációval foglalkozó cégnél dolgozott, illetve annak résztulajdonosa volt.)
A Fürkészben a tandíj havonta 139 ezer forint lesz, illetve az első beiratkozóknak early bird kedvezménnyel 99 ezer. Minden 15 fizető tanuló után felvesznek két-két ösztöndíjast osztályonként – nekik 39 ezer forintot kell fizetniük.
„Ekkora bérleti díjnál sajnos nem fér bele több kedvezmény, és a pedagógusoknak is csak 20 százalékkal tudunk többet fizetni, mint amennyit az állami iskolákban kapnak. Pedig őszintén szólva annak legalább a dupláját kellene kapniuk” – teszi hozzá. „Van, aki szerint így is nagy dolog, hogy el tudunk indulni, persze mások felháborodott levelet írnak a díjaink miatt. Pedig abban már nagyjából egyetértenek a magániskolák fenntartói, hogy diákonként havi 300 ezer forintból hozható ki egy jó suli – ettől még így is messze vannak a Fürkész díjai.” Fejkvótát a magániskolák is kapnak a működésre az államtól – ám ez gyerekenként csak körülbelül 30 ezer forint.
Egyik terem sem kisebb 55 négyzetméternél. Fotó: Sebestyén László
Egy osztályba legfeljebb 20 tanulót vesznek fel – a sulikezdés előtti napokban inkább a 12-15 volt a jellemző létszám. Az első tanévben mindössze három osztály indul: egy elsős, egy összevont másodikos-harmadikos és egy ötödikes. Aztán jövőre egy első osztályt, és akár még egy másikat is tudnak indítani, meglátják, melyik iránt lesz megfelelő kereslet. Tervezik, hogy bizonyos órákat közösen tartanak majd meg, úgy is alakították ki az órarendet, hogy egy időben legyen minden osztálynak például matekja vagy magyarórája: ilyenkor alkalmanként az iskola összes diákja egy helyen tanulhat, és akár segíthetnek is egymásnak a különböző korosztályok.
„Abból indulunk ki, hogy egy adott korosztályon belül is lehet akár két-három év eltérés az értelmi fejlettségben, ezért olyan pedagógusokat keresünk, akik képesek differenciáltan, legalább négy szinten tanítani. A kutatások is azt mutatják: ha nem differenciáljuk a gyerekeket egy tanórán, csak a középen lévő 20 százalékot tanítjuk, akkor az összes többivel semmi sem történik. Márpedig ők vannak többen” – mondja Melinda.
Ha valami érdekli a gyerekeket, úgyis megtanulják
A Fürkészben az lesz a módszer lényege, hogy a gyerekek erősségeit keresik, erre építenek. Az a cél, hogy meglegyen az egyensúly a gyerekek önálló tanulása és a támogatott tanulás között.
A kíváncsiságot, az önálló tanulás iránti vágyat egyszerűen csak érdekes kérdésekkel is fel lehet piszkálni – vallják.
„Persze nem mindegy, hogyan tesszük fel a kérdéseket: fontos, hogy legyen bennük valami csavar. Például nem azt mondom nekik, hogy olvassanak utána, hogyan élnek a rovarok, hanem azt: nézzenek utána, mi történne, ha az összes rovar kipusztulna a Földön” – mondja Zoli.
„Ha kell, a babzsákon ülve, ha kell, a netet böngészve, ha kell, a várost járva tanulunk, de kifejezetten figyelünk a gyarkorlatias megközelítésre. Persze mindezt bizonyos korlátok között, biztonságban” – teszi hozzá Melinda.
Ahogyan az indiai Sugata Mitra indiai oktatáskutató-sztártanár is vallja az úgynevezett SOLE-programban (self organised learning environment): a kimenetközpontú oktatás helyett sokkal célravezetőbb a minimálisan beavatkozó oktatás, ha valami érdekli a gyerekeket, úgyis megtanulják.
A gyerekek lényegében bármit képesek önállóan, irányítás nélkül megtanulni, ha akarják – Sugata Mitra indiai sztártanár bemutatóóráján jártunk
Zoli – aki az iskola fenntartójaként, a Fürkész Innovatív Nonprofit Kft. tulajdonosaként – lesz jelen a mindennapokban, és már gyűjti az efféle kérdéseket, témákat a mindennapi életből és a gyerekek érdeklődése alapján.
„A saját gyerekeim papírrepülő-reptetését figyelve jöttünk rá a matektanár néninkkel, mennyi mindent meg lehet tanulni belőle. A papírlap hajtogatása közben a törteket tanulhatjuk, aztán a reptetés során megmérhetjük, milyen messze repült, amiből a mértékegységeket tanuljuk és a távolságérzékelésünket fejlesztjük, megmérjük, mennyi ideig volt a levegőben, és utóbbi kettőből sebességet számolva már absztrakciót végzünk. Kísérletet végezhetünk a szárnyak méretének változtatásával és súlyozással” – sorolja Zoli, aki amúgy nem gondolja, hogy alapvető probléma lenne azokkal a követelményekkel, amelyeket a Nemzeti alaptanterv (NAT) felsorol az egyes osztályoknál. „Ezek igenis alaptudást adnak a gyerekeknek – bár van mit korszerűsíteni.”
„Mi is a NAT alapján tanítunk, csak módszerekben és megközelítésben adunk teljesen mást, mint az állami sulik”– mondja Zoli.
Melinda, Zoli és a tanári csapat. Fotó: Sebestyén László
Fürkészidő
A nap angollal kezdődik majd, pontosabban a fél 8 és fél 9 közti órában, amikor megérkeznek a gyerekek a suliba, az angoltanár lesz velük. Ő csak angolul beszél, és ilyenkor együtt van az egész csapat. „Bizonyos ismereteket akkor lehet jól elsajátítani, ha minél hosszabban foglalkozik velük az ember egyhuzamban. Ezért például a matekórából mindig kettő lesz egy blokkban – ami persze nem azt jelenti, hogy közben nem állhatnak fel egy tízperces pihenőre a gyerekek. Más tárgyaknál viszont az az ideális, ha a nap során minél többször találkoznak vele. Vagyis egy jó órarend úgy nézne ki, hogy lenne benne több 20-20 perces angol-, illetve zeneóra. No, ezt a jogszabályok nem engedik meg: 35 perc lehet a legrövidebb foglalkozás” – mondja Zoli.
Ezért találták ki, hogy nemcsak a reggeli sávban lesz lehetőség a nyelvgyakorlásra, de más tanórákon is: az angol előjön énekórán, rajzórán, és idővel más órákon is.
Ami a sportokat illeti: az épületben nincs tornaterem, ezért egy közeli terembe és sportpályára fognak átjárni mozogni. Gyakran fognak kipróbálni különféle sportokat a gyerekek – akár élsportolók kedvcsináló részvételével. Délutánonként, az úgynevezett fürkészidőben pedig több témával is megkínálják majd őket a pedagógusok, bízva abban, hogy mindenki erősségeinek megfelelően elköteleződik valamelyik mellett. „A mi feladatunk lesz ezeket olyan érdekesen tálalni, hogy bejöjjenek a foglalkozásokra. Ha pedig nem tetszik nekik, szabadon játszhatnak az udvaron.”
Magolás helyett méheket mentenek az indonéz mintára alapított új suliban
