Nettó 8 óra, és menj haza játszani!

Csanády István szembe megy az árral. Van egy 30 fős startupja, amely most kapott 2 milliárd forint befektetést, nem is akárhonnan, hanem a Revolut és a Spotify egykori befektetőitől. Alkalmazásuk, […]

Bővebben

A gyerekek lényegében bármit képesek önállóan, irányítás nélkül megtanulni, ha akarják – Sugata Mitra indiai sztártanár bemutatóóráján jártunk

Nincs is szükség tanárra, csak arra, hogy a gyerekek hozzájussanak a tanulási lehetőségekhez – ez a brit-indiai sztártanár-oktatáskutató, Sugata Mitra (időnként azért vitatott) alaptézise. A Newcastle-i Egyetem professzora, aki híres gettókísérletével megtorpedózta a hagyományos oktatási modellt, most a Budapest School gyerekeit tanította önállóan tanulni.  

– I don’t speak Hungarian. What do we do now?

– No problem. We can speak in English!

Ezzel a párbeszéddel kezdődött a Budapest School Pozsonyi úti iskolájában hétfőn a brit-indiai oktatáskutató professzor, Sugata Mitra bemutatóórája. A tucatnyi kisiskolás aztán végig tökéletes angolsággal kommunikált  a vendégtanárral, gátlások és mindenféle feszengés nélkül. Igaz, Sugata hagyta is őket kibontakozni.

„Tudjátok-e, miért éppen hét napból áll egy hét?” –  dobta be a professzor a témát, és a gyerekek kiscsoportokban, tablet segítségével kereshették a választ a kérdésre. „Nyugodtan sétálgathattok, megnézhetitek, hol tart a másik csoport, és ha bármi kérdésetek adódok, Assistant Professor Daniel segít”– mondta (persze angolul) Sugata. Assistant Prof. Daniel pedig az önként jelentkező, mellesleg talán éppen a legfiatalabb diák volt.

Erre aztán az órát látogató szülők és érdeklődők is rögtön előkapták az okostelefonjukat, és rágugliztak a kérdésre. „Aztán majd azt fogjátok kihozni, hogy egyetlen megoldás van!”– mosolygott rajtunk Halácsy Péter, a Budapest School alapítója, Sugata vendéglátója, aki persze sokkal gyakorlottabb az efféle alternatív tanítási módszereket illetően. És valóban: a gyerekek 30 perc múlva több megfejtéssel is előálltak. (A választ, vagy válaszokat most azért sem áruljuk el, aki nem tudja, keressen rá.)

Aztán az volt a feladat, hogy találják meg, mit jelent a Jabberwocky kifejezés. Erre húsz perc is elég volt, és amilyen jól szórakoztak, egészen biztos, hogy sosem felejtik el, milyen egy nonszensz vers – akár angolul, akár magyarul.

Sugata Mitra szerint a kimenetközpontú oktatás helyett sokkal célravezetőbb a minimálisan beavatkozó oktatás.

A gyerekek lényegében bármit képesek önállóan, irányítás nélkül megtanulni, ha akarják – ez az alaptézis, amellyel felborított az oktatásról szóló minden eddigi elméletet. A nagy kérdés ugyanis régóta az, hogy valóban szükség van-e arra a mennyiségű lexikai tudásra, amit az alap- és középfokú oktatásban a diákok fejébe vernek. Szakértők szerint pedig Magyarország különösen az élen jár ebben, no és a frontális oktatásban – ahelyett, hogy a diákok kompetenciáit fejlesztené az iskolarendszer.

A pendrive-agy

„Az iskolarendszer pendrive-ként használja a gyerekek agyát: telerakja információval. De az agy nagyon jól tudja, mit kell megjegyezni és mit nem érdemes. Az ember nem szokott kétszer ráguglizini ugyanarra. Ha szüksége van az adott információra, az agya úgyis megjegyzi, amíg kell. Lehet, hogy most megnéztem, hogyan jutok el például a budapesti szállodámtól az előadás helyszínére, és ezt holnap már magamtól is tudni fogom, de amint hazamegyek innen, törli az agyam, mert nincs rá többé szüksége” – mondta Sugata Mitra.

Miközben már a PISA-teszt is méri a gyerekek együttműködő problémamegoldó képességét és a munkaerő-piacon is egyre inkább a csapatmunkára való alkalmasság alapján ítélnek meg egy jelentkezőt, addig az iskolai vizsgákon szigorúan tiltják a kooperációt és az eszközhasználatot is. Sugata Mitra szerint ez éppen olyan rossz, mint az, hogy a gyerekeket szűrők segítségével próbálják megóvni a számukra veszélyes tartalmaktól. „Nem filterre van szükség, meg tiltásra, sokkal jobb megmutatni és megmagyarázni, hogy valami miért rossz.”

Én csak néztem, amit az utcán csináltak

Sugata Mitra 1999-ben végezte azóta világhírűvé vált oktatási kísérletét: Újdelhi egyik gettójában az utcán lyukat vágott a falra, s elhelyezett ott egy számítógépet, majd várta, mit kezdenek vele az írástudatlan, angolul sem beszélő gyerekek. Senki sem segített nekik, nem mutatta meg nekik a gép használatát, mégis rájöttek arra, és pontosan arra a szintre jutottak, mint jobb anyagi helyzetben lévő kortársaik.

2013-ban Sugata Mitra elnyerte a világmegváltó ötleteknek járó TED-díjat az oktatásról szóló előadásával, és egymillió dollárt kapott jutalmul.

Előadásában azt feszegette, hogy egyáltalán szükség lesz-e iskolákra a jövőben. A Hole in the wall – Lyuk a falban  – néven elhíresült kísérlete ugyanis igencsak azt bizonyította be, hogy a gyerekek a mostaninál sokkal többet és lelkesebben tanulhatnának, ha a bennük természetesen meglévő kíváncsiság lenne a fő motivációjuk. “Én csak néztem, amit az utcán csináltak” – mondta Sugata Mitra. Vagyis szerinte szimplán csak érdekes kérdéseket kell feltenni a gyerekeknek, majd hagyni, hogy maguk keressék meg rá a válaszokat.

Fotó: Sebestyén László

Lakatos, Vinnai, Mattheisen, Barabási és mások – illusztris befektetői névsor a Budapest Schoolnál

 

 

 

 

 

A lét válna kibírhatatlanul unalmassá, ha nem próbálnánk megfejteni azokat a titkokat, amelyeket Isten elrejtett előttünk.