Megindultak a találgatások arról, hogy kit jelöl az államfői posztra a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz-KDNP. A kormánypártok próbálják megtalálni a közvélemény számára legelfogadhatóbb jelöltet, de nagy kérdés, megfelelő személyt „mérnek-e”.
Mi történt? Egy nappal azelőtt, hogy Novák Katalin lemondott a köztársasági elnöki posztról, a kormány vagy kormánypártok (netán valamely hozzájuk közelálló szervezet) elkezdte méretni valaki más személyes népszerűségét egy erre szakosodott céggel. Azután, hogy csütörtökön telefonos közvélemény-kutatással mérték, hogy a pedofil ügyben elítélt K. Endrének adott köztársasági elnöki kegyelem mennyit rontott Novák Katalin és Varga Judit megítélésén, pénteken már arról kérdezték a Hvg.hu egyik olvasóját: mennyire szimpatikus neki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
A lap szerint a Call Express ezeket a kérdéseket tette fel a honvédelmi miniszterről:
- „Követi a közösségi médiában a honvédelmi minisztert?”
- „Mi jut róla először eszébe?”
- „Milyen véleménye van róla?”
Emellett pedig különböző szempontok szerint kellett skálázni, hogy a megkérdezett szerint milyennek kell lennie egy honvédelmi miniszternek, és ehhez képest milyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Novák Katalin és Szalay-Bobrovnoiczky Kristóf – Fotó: Szalay-Bobrovnoiczky Kristóf / Facebook
Mit jelent ez? Könnyen lehet, hogy egyszerű véletlen a közvélemény-kutatás időzítése, ugyanakkor egy ilyen felmérésnek azért is jelentősége lehet, mert a köztársasági elnök egyben a Magyar Honvédség főparancsnoka is. A jelenlegi geopolitikai helyzetben ráadásul meghatározhatja a köztársasági elnöki castingot a katonai és külpolitikai képesség, a volt nagykövet, mai honvédelmi miniszternek pedig nyilvánvalóan van diplomáciai tapasztalata is.
Szalay-Bobrovniczky Kristófról azonban nemcsak a főparancsnoki kvalitásai miatt készülhet népszerűségi kutatás.
Kiről van szó valójában? A mai honvédelmi miniszter már évek óta szereplője a magyar gazdasági és közéletnek. Mindössze 3 év alatt ráadásul akkora vagyont gyűjtött össze a 2022 tavaszán honvédelmi miniszternek kinevezett Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, hogy azzal könnyedén felférhetne egy milliárdoslistára is – noha a Forbes TOP 50-ben egyelőre, pusztán a számok alapján nem jutott neki hely.
Hogyan lett gazdasági tényező? Szalay-Bobrovniczky 2020-ban, londoni nagyköveti posztjáról való távozása idején szerzett részesedést a fővárosi kaszinóüzletekben, Andy Vajna helyére lépve. 2020 áprilisában vagyonkezelő cégán, a London Capital Zrt.-n keresztül ő és Garancsi István vette át az azév elején elhunyt Vajna kaszinóüzletét. Sosem közölték hivatalosan, mennyiért jutottak hozzá a Las Vegas Casino Zrt.-hez és ezzel az öt fővárosi kaszinó koncessziós jogához, a Forbes becslése szerint 19,5 milliárd forint lehetett a vételár.
Az összeg nagyobb részét persze nem saját erőből teremtették elő, hanem 10,5 milliárdot állami támogatású növekedési hitelből fizettek ki, majd brutális osztalékokat vettek fel belőle.
A kisebbségi részvénycsomag (33%) ráadásul a miniszteri kinevezése után Szalay-Bobrovniczkytől Habony Árpád érdekeltségébe vándorolt, aki így gyorsan hivatalosan is milliárdos lett.
De a 2022-es kormányalakítást megelőzően Szalay-Bobrovniczky szerezte meg a Dunakeszi Járműjavítót is, ami azonnal el is nyert egy 32 milliárdos MÁV-megbízást, aztán egy orosz üzlettársával a mai miniszter egy egymilliárd eurós üzletet vállalt az egyiptomi vasút számára – 1300 vasúti kocsit kellett legyártani. Sőt, Szalay-Bobrovniczky egy hadiipari repülőgépgyárban is többséget szerzett, amihez 53 milliárd forintos állami hitelt kapott.
Majd miután 2022 tavaszán miniszter lett, az érdekeltségeiből egymás után szállt ki, a járműjavító és a repülőgépgyár Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségébe került, más honvédelmi miniszteri érdekeltségek pedig például a 4iG-hez vándoroltak.
Mennyire gazdag? A London Capital 2020-ban 24 millió, azután viszont már 1,625 milliárd forint osztalékot juttatott Szalay-Bobrovniczkynak, majd 2022 végén a cégnél már 20,5 milliárd forint pénzügyi bevételt könyveltek el, adózott nyereségként pedig 19,19 milliárd forintot mutattak ki. Szalay-Bobrovniczky Kristóf ugyanakkor idei, legfrisebb vagyonnyilatkozata alapján sem épp szegény. Noha csaknem lenullázta tavaly még közel nyolcszázmilliós megtakarítását, a honvédelmi miniszter vagyonnyilatkozata ad rá magyarázatot, hogy miért esett megtakarítása 773 millióról harmincmillióra:
2023-ban vett egy 717 négyzetméteres ingatlant a XII. kerületben.
A honvédelmi miniszter meglévő földjei mellé beruházott egy 400 négyzetméteres káptalantóti majorra is, amely egy 14 288 négyzetméteres területen fekszik. Korábban is meglévő ingatlanait, földjeit pedig nem adta el. A honvédelmi miniszternek így van:
- két lakása is a fent említetten kívül a XII. kerületben, az egyik 74, a másik 85 négyzetméteres,
- van egy 3455 négyzetméteres badacsonytomaji szőlője, rajta egy házzal,
- Tabajdon egy földje, ami 10 373 négyzetméteres,
- és ugyancsak Tabajdon két erdeje is, ezek 35 és 42 ezer négyzetméteresek,
- Gyulakeszin pedig szőlője és legelője van, ezek együtt 6745 négyzetméteresek.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf változatlanul a Hold Alapkezelőnél tartja pénze egy részét, annak névértéke kicsivel több, mint 50 millió forint. Életbiztosításának összege is változott: míg tavaly csupán 2,9 milliós volt, mostanra 3,6 millióra emelkedett ennek összege. Kintlevősége 2024-re 110 millióra hízott, miközben saját hiteléből tudott törleszteni: idén már csak 55,6 millió forintnyi tartozást írt be, a tavalyi vagyonnyilatkozatában ez az összeg még 58,5 millió forint volt.
Mikor derül ki, mennyire komoly a jelölés ötlete? Az elnöki jogállásról és javadalmazásról törvény értelmében a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le a megbízatásáról, ezután még 15 napon át a parlamenti többség megpróbálhatja maradásra bírni az államfőt.
Ez Novák Katalin esetében nem fog megtörténni, legalábbis a Fidesz-frakcióvezető Kocsis Máté reagálása alapján lényegében elfogadták, sőt, megköszönték Novák és Varga Judit döntését is.
Azaz az új államfőt 30 napon belül kell megválasztania a parlamentnek.
Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a tervek szerint február 26-án kezdődik, a jelölési és választási procedúra végéig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke, Kövér László gyakorolja.
