A gamer Xbox-projekt lassan bohózatba fullad, az AI PC-vonal pedig kész katasztrófának tűnik, és egyre több a kommunikációs baklövés. Mi folyik a Microsoftnál?
A világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb IT konglomerátumaként a Microsoft sokak szemében sebezhetetlen óriásnak tűnik, azonban az elmúlt időszakban több jel is arra utal, hogy valami nagyon nincs rendben a gigász háza táján.
Ennek az egyik leglátványosabb jele a gamer ökoszisztémával kapcsolatos régóta tartó kavarás, amely mostanra kezd szánnivaló bohózattá válni. A konszern a 2001-es indulás óta a legóvatosabb becslések szerint is több mint 100 milliárd dollárt költött az üzletág felépítésére, amibe beletartozott a hardverek fejlesztése, gyártása, a játékstúdiók létrehozása és felvásárlása, illetve a szoftveres háttér kiépítése.
Az egész tákolmány koronagyémántja, zászlóshajója magától értetődően a saját gép, az aktuális, időről időre felfrissített Xbox volt.
Amely önmagában egy látványos és kézzel fogható szimbóluma mindannak, hogy az alapvetően még mindig a Windows és az Azure rendszerekkel azonosított csoport az éves szinten több mint 3 milliárd felhasználót elérő és közel 200 milliárd dollárt termelő iparágban is masszívan jelen van. Sőt, diktálja a trendeket, hiszen a legutolsó masina, a Series X jó darabig a világ legerősebb konzolgépének számított, legyőzve a nagy rivális PlayStationt is, legalábbis a nyers erő tekintetében.
Kép: Microsoft
A nagy teljesítménynek köszönhetően játékélményben az Xbox tényleg nem okozott csalódást, de tény, hogy piaci részesedés terén lemaradt a Sony és a Nintendo mögött. Két éve a vezetés úgy döntött, hogy nem veszi fel a kesztyűt, nem áldoz az értékesítés felpörgetésére, akciókra, kommunikációra, illetve exkluzív, vonzó tartalmakra, hanem egy teljesen új struktúrára áll át.
Viszlát játékkonzol! Hello felhő!
A koncepció az volt, hogy a felhasználókat átterelik a régóta kalapált, felhős alapú gaming szolgáltatásra. Ennek lényege, hogy a játékok egy távoli számítógépen futnak, a felhasználónak pedig csupán netkapcsolatra, egy kontrollerre és egy olyan eszközre van szüksége, amely képes elérni a Microsoft adatközpontjait.
Az volt az ígéret, hogy nem kell zümmögnie a szobában egy drága, nagy teljesítményű eszköznek, és nem is kell megvásárolni a programokat,
hiszen ugyanazt az élményt megkapjuk egy papíron kedvezőbbnek tűnő előfizetéses konstrukcióban. Így született meg a nagy dérrel-dúrral beharangozott „This is an Xbox” kampány, ahol elkezdték a szolgáltatás elérését biztosító PC-ket, okostévéket, telefonokat, sőt olcsó smart boxokat és stickeket „Xbox”-nak nevezni. Ezzel párhuzamosan pedig olyan információk jelentek meg, hogy idővel nem is lesznek már hagyományos, fizikai valójukban létező konzolgépek.
Kép: Microsoft
A dolog bár szépen hangzik, azonban a valóságban nem működik, legalábbis ma még nem. A felhős rendszer továbbra is kiforratlan, instabil, és egyszerűen nem produkál olyan jó minőséget. Gyatrább a grafika, és ha nem tökéletes a netkapcsolat, ami azért gyakran előfordul, akkor nagy a késleltetés, sokszor akad, vagyis látvány és játékélmény terén is visszalépést jelent. Ez sokaknak csalódást okozott, és önmagában komolyan erodálta az Xbox brand erejét. Rengetegen úgy voltak vele, hogy ha „Ez az Xbox”, és pláne ha bizonytalan a hardver jövője, akkor köszönik szépen, nem kérnek belőle, és ehelyett más platformot választanak. Azaz inkább PlayStation- vagy Nintendo-gépre költik a pénzüket. Pláne úgy, hogy a cég teljesen érthetetlen módon karácsony előtt emelte meg brutálisan a felhős szolgáltatás árát.
Újratervezés: indul
Mindennek következtében az értékesítési adatok beszakadtak, az előfizetői szám visszaesett, így az Xbox ökoszisztéma komoly gödörbe került.
Erre utal az is, hogy a tél végén lefejezték a részleget, hiszen az eddigi vezető Phil Spencer helyére Asha Sharma került. Ő pedig a jelek szerint teljes paradigmaváltást hozott magával, és kukába dobja az elmúlt éveket. Ennek leglátványosabb jele, hogy egyik napról a másikra véget ért a „This is an Xbox” kampány. A hangzatos szlogen eltűnt mindenhonnan, még a cég saját oldalairól is. A hírek már arról szólnak, hogy az új vezér, látva a romokat, maga veszi kezébe a rebrandinget, és a hivatalos kommunikáció is ráerősít arra, hogy a szolgáltatás „nem volt Xbox-színvonalú”.
Azaz kezdődik ismét az Xbox újjáépítése.
Kérdés, hogy ez mire lesz, mire lehet elég. Vissza lehet-e csalogatni az elpártolt, csalódott játékosokat, illetve persze, hogy mit szólnak mindehhez azok a partnercégek, így például a tévégyártók, amelyek marketingkommunikációjában kiemelt szerepet kapott a partnerség. Azaz amelyek eddig úgy árulták a termékeiket, hogy „az egy Xbox”, miközben most pont a Microsoft állítja ennek ellenkezőjét.
Mesterséges kudarc
Nagyjából a „This is an Xbox” kampány elkaszálásával egy időben robbant ki egy botrány, amely a Microsoft egy másik óriási baklövésére világított rá mindennél jobban. A vállalat ugyanis botor módon az elméletileg a kommunikációra szolgáló hivatalos Discord chatszerverén váratlanul elkezdte tiltani a „Microslop” szót, amely óriási felháborodást váltott ki.
Kép: Microsoft
E kifejezés egy szójáték, amely a cég nevének és a tavaly bizonyos fórumokon az Év szavának megválasztott „AI Slop” (AI-moslék) összevonásából született meg. Utalva arra, hogy a Microsoft mindenhova beépíti, és rákényszeríti így a felhasználókra a saját AI-motorját, a Copilotot.
A három évvel ezelőtt bevezetett Copilot ugyanis minden, csak nem sikertörténet. A friss felmérések szerint globálisan 33 millió ember, azaz a Windows-alapú gépet birtoklók csupán 2,5 százaléka használja aktívan ezt a technológiát. Úgy, hogy az szó szerint mindenhova beépül: ott van az irodai alkalmazásokban, a levelezőkliensben, a böngészőben, és a médiaszerkesztőkben is például.
Ez pedig messze eltörpül a rivális megoldásokhoz képest, hiszen például csupán a ChatGPT havi felhasználószáma ennek a több tízszeresét is eléri egyes felmérések szerint. Szóval hiába van mindenütt, az emberek inkább mégis a külső, mások által fejlesztett megoldásokhoz nyúlnak. Szegény Copilotot a fórumokon, különféle online közösségekben olvasható vélemények alapján sokan zavarónak tartják, és ahogy lehet, megpróbálják kikapcsolni.
Kép: Microsoft
A Copilot megítélésén az sem dobott sokat, amikor kiderült, hogy maga a Microsoft sem tartja hivatalosan alkalmasnak professzionális munkavégzésre. Minderre a hivatalos felhasználói feltételekben hívja fel a figyelmet a termékeik megvásárlása után, bízva abban, hogy a többoldalas, normális átlagember számára érthetetlen jogi nyelven megfogalmazott karakterhalmazt amúgy sem olvassa el senki, mielőtt jóváhagyja. Jó kérdés, hogy ha nem vállalják a felelősséget érte, akkor mégis miért erőltetik annyira ezt a vonalat, számolatlanul égetve rá a pénzt.
Három év után ott tartunk, hogy a jelek szerint a mindent átszövő mesterséges intelligencia csodát az emberek nagy része utálja, ha tehetné, megszabadulna tőle, és maga a cég sem bízik a minőségében.
Olyan, mintha csak nekifutásból, vakon fejest ugrottak volna a Copilot-projektbe, kidolgozott tervek, igényfelmérés és a piaci környezeti elemzése nélkül mondván, valami majd csak lesz. Az száz százalék, hogy e téren is sürgős újratervezésre van szükség. A gamer biznisz is óriási, de a mesterséges intelligencia mellett eltörpül. Emiatt a késlekedést, totojázást és a további baklövéseket még egy olyan megingathatatlannak tűnő monstrum sem engedheti meg magának, mint a Microsoft.
