Hosszú börtönbüntetés várhat az orosz területre szállított ukrán katonákra, vagy Moszkva csak így akarja emelni a tétet egy lehetséges túszcsere előtt.
A mostaninál nem létezik jobb megoldás az ukrán katonák kimentésére a Donyeck megyei Mariupolban az orosz hadsereg által körbezárt Azovsztal acélipari gyár területéről – jelentette ki Anna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes kedd esti kijevi sajtótájékoztatóján.
Maljar az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint kijelentette, hogy a mariupoli orosz katonai blokád feloldása a jelenlegi helyzetben lehetetlen. A sebesült ukrán katonák orosz ellenőrzés alatti területre szállításáról pedig azt mondta, hogy „ez volt az egyetlen kiút”. Leszögezte, hogy
a műveletet akkor tekinti Kijev befejezettnek, ha az ukrán katonák mindegyike visszatért ukrán ellenőrzésű területre.
krán katonák és mentőalakulatok tagjai dolgoznak a bombatámadásban megrongálódott mariupoli gyermekkórháznál 2022. március 9-én. MTI/AP/Jevhen Maloletka
Hatalmas orosz áldozat hozta meg az első jelentős sikert
„Még egyszer emlékeztetnünk kell arra, hogy Mariupol védői: a nemzeti gárda, az országos rendőrség, a határőrség, az ukrán hadsereg, különösen a 36. tengerészgyalogos dandár, a mariupoli területvédelmi alakulat teljes mértékben teljesítették harci küldetésüket”. Maljar valószínűleg azért is emelte ki ezt, mert korábban titkosszolgálati jelentések arról szóltak, az oroszok eljátszhatják, hogy Mariupol védői megadták magukat. Kedd este a Reuters arról írt, hogy nemcsak sérült katonák hagyták el az acélművet. A kimenekített ukrán katonákat orosz fennhatóságú területre vitték. Kijev ragaszkodik hozzá, hogy humanitárius műveletről van szó. A harcoló feleknek fontos, hogyan címkézik a mentést, ugyanakkor egyre inkább úgy tűnik, az oroszok elfoglalják a békeidőben közel félmilliós kikötővárost, ez a legnagyobb eredményük a febuár végén indított háborúban (eddig csak az ennél kisebb, közel 350 ezren Herszont tudták bevenni, még a háború elején).
Az Azov-ezred
Az orosz legfelsőbb bíróság május 26-án tárgyalja majd az Azov ukrán félkatonai alakulat terrorszervezetté nyilvánítását és tevékenységének betiltását orosz területen.
Ha a legfelsőbb bíróság terrorszervezetnek ismeri el az Azovot, amelynek tagjai ellen Oroszországban büntetőeljárás indult, akkor az alakulat minden tagjára 10-20 évi, a szervezőkre pedig 15-20 év börtönbüntetést szabhatnak ki.
Az Azovnak nagy szerepe volt 2014-ben Mariupol visszafoglalásában, és sok tagjuk most is a végsőkig kitartott az acélgyárban. Elítélésükkel Putyin mondhatná, hogy sikerült Ukrajnát „nácítlanítani”. Az Azov-ezred tagjai között valóban sok a jobbszélső nézeteket valló katona. Az orosz narratíva azonban az, hogy maga az ukrán kormány a náci, velük kell leszámolni (Zelenszkij maga amúgy zsidó származású).
Keleti front: a nagy cél nem fog összejönni
Maljar szerint a Mariupolban szolgálatot teljesítő ukrán erők védekezésének köszönhetően az orosz hadsereg nem tudott csapatokat átcsoportosítani Ukrajna más régióiba (szerinte körülbelül húszezer orosz katonáról van szó). Moszkva így nem tudta rövid idő alatt elfoglalni Zaporizzsját, és nem tudta megteremteni a feltételeket a Donyec-medencében harcoló ukrán egyesített haderő „elzárásához” sem az ország keleti részében – tette hozzá. Nagyon úgy tűnik, hogy az ukrán főerők bekerítéséről letett az orosz vezetés.
A mariupoli városi tanács a Telegramon közzétett egy videófelvételt a sebesült ukrán katonák evakuálásáról az Azovsztalból. A felvételen az látszik, hogy egyenruhás, az orosz hadsereg által használt fehér karszalagot viselő katonák megmotozzák a sebesülteket és a hordágyaikat vivő ukrán katonákat. Utóbbiaknál hátizsákok láthatók. A videó végén az látszik, hogy a sebesülteket átkötözik, az utolsó kockákon pedig ukrán katonák ülnek egy buszon.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes kedden kijelentette, hogy folytatódik a Mariupolt védő ukránok kimentésére irányuló humanitárius művelet. Azt is mondta, hogy
az orosz ellenőrzés alatti területre vitt sebesülteket, miután állapotukat stabilizálták, Kijev orosz hadifoglyokra készül kicserélni.
Az ukrán fegyveres erők déli parancsnoksága kedden arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg újabb – immár a negyedik – rakétacsapást mérte Odessza megyében a Dnyeszter folyó torkolatán átívelő vasúti és közúti hídra Zatoka településnél. A híd jelenleg nem üzemel, az állandó támadások miatt a helyreállítási munkálatokat sem tudják folytatni – derült ki a közleményből.
Zelenszkij-Macron
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren közölte, hogy telefonon beszélt Emmanuel Macron francia államfővel. Zelenszkij szavai szerint “hosszú és intenzív” megbeszélést folytattak, amelyben felvetette az üzemanyag-szállítás kérdését Ukrajna részére, megvitatták az ukrán agrárexport számára alternatív útvonalak kialakításának lehetőségét, az Oroszországgal szembeni szankciókat és Ukrajna EU-csatlakozásának perspektíváit.
