Abban, hogy Magyarországon közösségi szinten is magas az élelmiszerinfláció, az aszály, a gyenge forint, az elszálló energiaárak, a pandémia és a háború mezőgazdasági árakat emelő hatása, valamint az extraprofit adók, és az ársapka is szerepet játszik. Az igen nehéz 2022-es évet egy még nehezebb fogja követni az élelmiszerpiacon, mondta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője a Forbes.hu-nak.
Ahogy az életünk átalakult az utóbbi több mint két évben, úgy változott meg a világ, és benne Magyarország élelmezési helyzete is. A pandémia tombolása idején az ellátási láncok szakadozása nyomán nőtt a hiánytól való félelem, ami minden szinten növelte a felhalmozást. A fokozott hangulat által megnövekedett kereslet elkezdte felhajtani az árakat. Ehhez aztán további árnövelő tényezők kapcsolódtak, egymás hatását erősítve. Ilyen az európai háború, az energiaválság, számos kormány piacvédelmi intézkedése, a termelési költségek emelkedése, fejtette ki.
A nagy kérdés, hogy ez az élelmiszerek felértékelődését, vagy csak felárazódását jelenti. A válságok sajátja, hogy felerősíti a trendeket. Így erősödik a kényszer-tudatosodás, ami nem csak az élelmiszerpazarlás csökkenésével, hanem átgondolt fogyasztási szerkezettel is jár
a fogyasztóknál, és hatékonysági fejlesztéseket generál az agráriumban.
Komolyan kell venni az Ukrajnából érkező terményeket
A mezőgazdaságban az inputanyagok és az energia árának drasztikus emelkedése, a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés a leginkább húsbavágó, ami csak fokozza a munkaerő körüli nehézségeket. Ezek mellett egyre komolyabban kell venni az Ukrajnából érkező terményeket. Az egyre stabilabbá váló beszállítási csatornák nyomán tartósan talál piacot nálunk keleti szomszédunk mezőgazdasága. Erről a veszélyről már hosszú évek óta beszélünk, de a háborús helyzet ezt is felgyorsította. Ennek hatására növekszik piacunkon a verseny. Ez az árak csökkenésével, a koncentráció növekedésével fog járni.
A klímaváltozásról évtizedes kommunikáció folyik, és érzékelhető folyamat az átlaghőmérséklet emelkedése, a csapadék mennyiségének és eloszlásának változása.
Idén az aszály és a hőstressz olyan mértékű kárt okozott, amely a termelés szerkezetére is tartós hatással van.
Fórián Zoltán: az import rontja a belföldi termelők, feldolgozók piacát.
Idén ősszel több kalászost vetettek a gazdák, kevesebb területet hagyva a tavaszi vetésekre. Törekszenek például a rövidebb tenyészidejű fajták használatára, ezzel is csökkentve az időjárásnak való kitettséget. A figyelem középpontjába került a talaj vízmegtartó képessége, egészsége, termőképessége és az öntözés.
Csökken a verseny
Kisker láncok arról számolnak be, hogy az árstopos termékek iránti megnövekedett kereslet miatt az állatok többi részét is megnövekedett mennyiségben kell eladniuk a beszállítóknak, sokszor aránytalanul drágán. Egyre nyílik a beszerzési árolló és el fogunk jutni oda, hogy az import olcsóbb lesz, mint a helyi beszerzés, mondja például a Tesco magyarországi vezérigazgatója. Fórián Zoltán erre a felvetésre kifejtette, hogy
az árak rögzítésének van egy versenyt csökkentő hatása. Ez az árak emelkedése irányában hat, ami jól érzékelhető az élelmiszerinflációs adatokban.
Az élelmiszerkészítmények behozatala mennyiségi alapon 17 százalékkal emelkedett az év első nyolc hónapjában, miközben kivitelük 8 százalékkal tudott bővülni, mindezt a gyenge forint is befolyásolta. A feldolgozott élelmiszerek szintjén ugyan nem szokatlan, hogy az import nagyobb arányban bővül, mint az export, de a mérték azt mutatja, hogy az import rontja a belföldi termelők, feldolgozók piacát. Ilyen körülmények között sokat számít a fogyasztók hazai árukhoz fűződő viszonya, elkötelezettsége. Sajnos a folyamatos drágulás tükrében ismét növekszik az ár vásárlói döntést befolyásoló szerepe.
Az első nyolc havi külkereskedelmi adatok szerint mennyiségben az élelmiszergazdaság exportja 9 százalékkal csökkent, miközben importja 34 százalékkal nőtt. Forintban ezek a számok még sokkal magasabbak: az export 35, az import 45 százalékkal bővült. Ebből kiderül, hogy
az agrárium szintjén nem érzékelhető, hogy a forint mélyrepülése az export irányába tolná azokat a hazai termelő cégeket, amelyeknek van külföldön eladható élelmiszertermékük.
Nyilván egy nemzetközi szinten is versenyképes feldolgozó fokozza kivitelét, de erős nettó exportőri pozíciónk miatt ez nem okozhat belföldi áruhiányt.
Súlyos takarmánygondok jönnek
Az aszály okán több, mint 1,3 millió hektáron jelentettek kárt a gazdák. Ez a szántóföldi területünk mintegy harmada. Az MNB szakértői szerint emiatt 0,6-0,8 százalékponttal mérséklődhet idén a GDP emelkedése. Az aszály minden szántóföldi kultúrában okozott kárt, de a legnagyobb kiesés a takarmánykukoricában történt. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint,
- az őszi búza hozama a tavalyiakat 28,6,
- a durumé 29,4 százalékkal múlták alul
- a tavaszi árpa hozama 13,3 százalékkal,
- az őszi árpáé harmadával esett,
- a repcéé 19,3 százalékkal csökkent.
- Kukoricából nem csak exportőri pozíciónkat veszítettük el idén, hanem mintegy kétmillió tonnás importra is szorulunk.
- Mindezek mellett az alacsony termésátlagú területeken komoly minőségi problémák is vannak.
Az is soha nem tapasztalt helyzet, hogy Ukrajna irányából egyre nagyobb mennyiségben érkeznek a szántóföldi termények. Ezek egyrészt lehetővé teszik a feldolgozók folyamatos üzemelését, másrészt hazai (drágább) termést helyettesítenek.
A takarmánynövények kiesései súlyos takarmányozási gondokat is előidéznek. Egyik oldalról a takarmánygyártás költségeinek emelkedése, másik oldalról a kevés és gyakran rossz minőségű takarmány egyértelműen súlyos gondokat okoz az állattartók egy részének. Az import és a kormány szállításokat segítő támogatása enyhít ezeken, de a drága takarmány a többi termelési költség emelkedésével karöltve erősíteni fogja a koncentrációt az állattartók körében.
Lefelé vásárlás
Az igen nehéz 2022-es évet sajnos egy még nehezebb fogja követni az élelmiszerpiacon.
Az árak emelkedése az év első felében még mindenképpen folytatódni fog, hiszen egy sor költségemelkedés még csak most kezd beárazódni az élelmiszer értékláncban.
A költség- és árspirál, amely az élelmiszerpiacot kiemelten érinti, a vásárlási és fogyasztási szokások megváltoztatására kényszerít minket. Korábban még arról beszéltünk, hogy a tudatosodás folyamata az egészséges életmódot támogató élelmiszerek felé mozdítja el a kereslet szerkezetét.
A vásárlási döntés egyre racionálisabb, kevesebb a pazarlás. Fotó: Sebestyén László
Ezzel párhuzamosan a táplálékérzékenység miatt is sorra nyílnak az új, magasabb hozzáadott értékű, funkcionális szegmensek az élelmiszerpiacon. Ebben a szép fejlődésben már sokan kétségekkel telve fogadták a helyettesítő termékek megjelenését és – lassú, de érzékelhető – térhódítását. Mindennek hátterében a fizetőképesség javulása állt, ami a tudatosodásnak is alapját képezi. Ebben a helyzetben bicsaklott meg a folyamat, és kezdődött el a “lefelé vásárlás” időszaka. Azt értjük alatta, hogy az alacsonyabb árú helyettesítő termékeket veszik le inkább a polcról a vásárlók, illetve kevesebb féle terméket és mennyiségben is kevesebbet vásárolnak. Éltünk már meg ilyet. Több kereskedelmi márkát veszünk, az alapélelmiszerek aránya megint nő a kosárban, de összességében csökken a kosárba kerülő termékek száma. Ez természetes reakció olyan időkben, amikor rendkívüli drágulással találkozunk, és a jövedelmünk elértéktelenedése, esetleg csökkenése van napirenden.
Akcióvadászat
A vásárlási döntés egyre racionálisabb, kevesebb a pazarlás. Eleinte bosszankodunk azon, hogy a termékek mérete egyre kisebb, hiszen áremelkedések idején ez egy bevett szokás, de aztán rájövünk, hogy annyi is elég. Csökken a túlfogyasztás. Ez az időszak éppen alkalmas arra, hogy változtassunk étkezési szokásainkon. Más értelmet nyernek ilyenkor az akciók is. Az akcióvadászat, mint nemzeti sport, régóta népszerű, most pedig reneszánszát fogja élni.
A kereskedők számára is felértékelődik az eszköz, hiszen az áremelkedések közepette is az alacsony árak látszatát lehet vele kelteni. Ráadásul, az ármozgások input és output oldali időbeli eltolása szép nyereséget tud hozni.
Hogy ez a folyamat meddig fog tartani? Bizonyos értelemben már nem fordulunk többé vissza ezen az úton. Aki megtapasztalja, hogy a racionalitás jót tesz pénztárcájának, egészségének, az tovább fog haladni ebben az irányban. Amikor enyhül (majd véget ér ez a válság is, aminek ideje még nem belátható), akkor ismét lesz mennyiségi növekedés az élelmiszerpiacon, de már a megváltozott szerkezetben.
