F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]

Bővebben

A Telenor Magyarország központja. Fotó: Telenor Group

Mennyibe kerülne a Telenor? Van-e rá pénze Mészáros Lőrincnek?

Eladó a Telenor, szóltak a január eleji szalagcímek. A norvég telekommunikációs vállalat a hónap végén maga is elismerte, kapott felvásárlási ajánlatot, amit megvizsgál és március végéig dönt is arról, elfogadja-e. A hír miatt több érdeklődő is mozgolódni kezdett, többek között Mészáros Lőrinc is. De mennyit ér a Telenor Magyarország, és lenne-e rá pénze Magyarország leggyorsabban gazdagodó emberének?  

A Telenor január végén ismerte el közleményben, hogy indikatív ajánlatot kapott kelet-közép-európai érdekeltségeire, tárgyalnak a lehetséges eladásról. A norvég távközlési óriás Magyarország mellett Bulgáriában, Montenegróban és Szerbiában van jelen a régióban, ezt a négy országot amúgy egy divízió alá rendezték cégen belül, egyben kezelik ezt a portfóliót. Kézenfekvő, hogy egyben is adják el, ha jó ajánlat érkezik.

A Telenor Group úgy fogalmazott, erős pozíciói vannak a régióban (9,5 millió ügyfelük van), de üzleti eredményeik visszafogottak. A négy leányvállalat együttes forgalma nem éri el a csoport összbevételének 10%-át sem, érthető, ha végül rábólintanak egy jó ajánlatra. Az óriáscég növekedésének motorja egyébként egyértelműen Ázsia, ráadásul ezekben a piacokban hatalmas a növekedési potenciál, hiszen az okostelefon-penetráció eleve nem éri el a kelet-európai szintet sem. Van hova fejlődni , ráadásul egységes nagy piacokról van szó (India, Pakisztán, Malajzia).

Hogy a Telenor Magyarország anyacége hajlik az eladásra, nem azt jelenti, hogy a kelet-közép-európai portfólió ne lenne értékes, adatforgalomban ráadásul itt is van még mit előrelépni. Az ugyanakkor logikus lépésnek tűnik, hogy az anyacég egyben bocsájtja áruba a négy leánycéget, hiszen ezek közül a Telenor Magyarország a legértékesebb darab, ami jó alap lehet a tárgyalásokhoz. A régiós leánycégek ugyanakkor sok ügyfelet vesztettek az elmúlt évben. A Telenor által elismert ajánlat megmozgatta a régiós befektetők fantáziáját, maga Mészáros Lőrinc is bejelentkezett.

A Mészáros-féle Konzum Nyrt.-ben társtulajdonos Jászai Gellért február közepén az Inforádió egyik műsorában ismerte el, valóban potenciális befektetésként tekintenek a Telenor magyar üzletágára.

Ez azt jelenti, hogy a Mészáros-birodalom szemet vetett a hazai mobilpiac 30%-ra.

A szerb sajtó arról ír, hogy az amerikai KKR befektetési csoport és a régió leggazdagabb üzletembere, a cseh Petr Kellner is “versenyben van”, ők azonban a teljes csomagot vinnék.

Egy globális játékos, egy régiós nagy és a NER embere

Nézzük az érdeklődőket! A KKR a legnagyobb játékos, 40 milliárd dollárt kezelő befektetési cég, nemcsak pénzük, de a megfelelő iparági tudásuk is megvan ahhoz, hogy átvegyék a portfóliót (az első hírek arról szóltak, hogy egy amerikai befektetőcég tett ajánlatot a Telenornak, az nem derült ki, hogy ez a KKR lett volna). A cseh Petr Kellnernek szintén nem kell bemutatni, mi újság a telkó szektorban, övé a cseh O2 többségi része, az amerikai Forbes szerint a világ 105. leggazdagabbja 14,4 milliárdos vagyonával. Őt is az egész portfólió érdekli, kérdés, hogyan teremtené elő a vételárat (jelentős hitelt kellene ehhez felvennie, és elképzelhető olyan banki konzorcium, aki beállna mögé). Kellnernek amúgy van már magyar érdekeltsége, Home Credit nevű cége nemrég szállt be 2 millió euróval az innovatív fizetési megoldásokat fejlesztő Barionba.

Végül nézzük a magyar szereplőt. Mészáros az egyetlen, akit csak a magyar Telenor érdekel. „Nem lenne egyszerű leválasztani a magyar céget a régiós portfólióról, ez ugyanis a legértékesebb” – mondja Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners partnere. De mennyit érhet a teljes portfólió és benne a magyar Telenor?

A Telenor Group globális központja Norvégiában.

A Telenor Group globális központja Norvégiában.

A Mergemarket januárban azt írta, információja szerint a bolgár, montenegrói és szerb leánycégek együttes értéke 2 milliárd euró lehet. A Telenor Magyarország 2016-os adatait látjuk, ez alapján pedig tudunk becslést adni a magyar részre. A 48 milliárd forintos EBITDA mellett Szendrői szerint reális lehet akár 8-as iparági szorzót is használni, a vételárat egyéb körülmények is befolyásolhatják, összességében a korrekt piaci ár 350 milliárd forint körül lehet (1,16 milliárd euró) – ebből is látszik, valóban a magyar lehet a teljes régiós portfólió legértékesebb darabja. Kalkulációnkat megosztottuk a Telenorral is, de azt nem kívánták kommentálni. Az oslói tőzsdén jegyzett anyavállalat arra a felvetésünkre sem kívánt reagálni, hogy szóba jöhet-e, hogy megfelelő ajánlat esetén a magyar céget önállóan értékesítsék.

Az árazást a száraz számok mellett két fontos szempont is befolyásolhatja: etikai megfontolások és a szabályozói környezet.

Ami az etikát illeti, nem naivitásról van szó, a Telenor anyacége egy norvég állami vállalat, ezen túlmenően a norvég cégek magas belső etikai előírások mentén működnek, igaz ez a magyar leánycégre is amúgy. Az eladónak tehát igenis kínos lehet, hogy ha egy politikailag erősen bekötött, az EU-s tendereken taroló szereplő viszi a magyar céget. „A Sanoma lehet ebben az esetben a minta. A finn tulajdonos hajlandó volt az árból is lejjebb adni, de az értékes médiaportfóliót nem engedte politika-közeli szereplők kezébe” – emlékeztet Szendrői. (2014-ben Varga Zoltán vette meg a kivonuló Sanomát és nevezte át Centrál Médiává, sok politikailag elkötelezett szereplő is vitte volna az értékes médiacéget.)

Csakhogy Mészáros jellemzően soha sem maga jelenik meg először a leendő befektetéseiben, a Mediaworks médiaportfóliója is Heinrich Pecina osztrák üzletemberen keresztül került a tulajdonába. Szendrői szerint

nem valószínű, hogy egy közbeékelt vásárlón keresztül adnák el egy magyar szereplőnek a céget, ez ugyanis nem oldaná fel a norvégok etikai problémáját.

Megint más, ha kivinnék a magyar céget a tőkepiacra és nyílt részvénytársasággá alakítanák.

Noha a magyar a legértékesebb szelet, a szabályozói környezet és a jogbiztonság általános helyzete akár még el is ijesztheti a befektetőket. Ha valami miatt lemondanának a magyar Telenorról, akkor ez az. A szektort felügyelő Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) ugyan független szervezet, de vezetői erősen kötődnek a kormányzathoz, elnökét 9 évre az országgyűlés választja meg – ráadásul a hatóságnak nagy szerepe volt abban, hogy a kormányhoz köthető üzleti körök tekintélyes médiaportfóliót építettek ki.

Ugyanakkor az is fontos szempont, hogy a mobilpiac vezetője, a Magyar Telekom német érdekeltség. Ha a kormány komolyabban belenyúlna a szektorba, ahhoz biztosan szava lenne a németeknek is – akár kancellári szinten is, láttunk már erre példát. Az ez irányú próbálkozások amúgy sem voltak eddig sikeresek, noha időről-időre így is felvetődik, hogy az állam belépne a mobilpiacra. 2012-ben a Magyar Posta-MVM-MFB konzorcium futott neki hiába, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter bő egy hónapja beszélt róla, hogy a magas fogyasztói árak miatt az állam ismét belekezdhet egy saját szolgáltató felállításába, amennyiben a Fidesz nyeri a választásokat.

Van-e az a pénz?

Az etikai megfontolások miatt feltételezzük, az anyavállalat hajlandó valamennyit leadni az árból, így 300-350 milliárd forint közé becsüljük a vételárat. Szép summa, és bár Mészáros elképesztő ütemben gyarapítja vagyonát, ez még neki is sok lehet. A magyar Forbes tavaly novemberben 105,7 milliárdra becsülte a felcsúti polgármester vagyonát, ugyanakkor ennek nagy része cégvagyon, vagyis nem likvid eszköz.

Mészárosnak ráadásul azzal is számolnia kell, hogy a november óta tovább hízott cégbirodalma nemcsak értékes, de annak fenntartása sokba is kerül.

Az általunk megkérdezett és nevük elhallgatását kérő szakemberek szerint 180-200 milliárdos hitelt kaphatna Mészáros az ügyletre (vagyis a lehetséges vétalárból 4-szeres EBITDA-szorzó mellett vennék ki a részüket maximum), de

ez még az államközeli pénzintézeteknek is hatalmas kockázat lenne. Úgyis, hogy a magyar Telenor tényleg nagyon stabil pénztermelő.


Az Átlátszó összesítése szerint a nemzeti tőkésosztály két legnagyobb hitelezője az MKB és az Eximbank, forrásaink szerint ha reális célként lehet a Telenor felvásárlásával számolni, a szintén állami MFB is beszállhat a finanszírozói oldalon.

Az MKB a magyar bankpiac ötödik legnagyobb szereplője, nem lenne meglepő, ha részt akarna venni egy akkora dealben. Itt azonban meg kellene oldani, hogy a Telenor (vagy az MKB) ne legyen Mészároshoz köthető, fennáll ugyanis az összeférhetetlenség. Az MKB egyik nagy tulajdonosa ugyanis az a Konzum Befektetési Alapkezelő, melyben Mészárosnak meghatározó tulajdonrésze van. Változhat a helyzet, ha az MKB tőzsdére megy, erre komoly szándék van – 2018 második fele, 2019 eleje a céldátum. Ebben az esetben lenne likvid tőke és – amennyiben Mészárosék megszabadulnának a részesedésüktől – nem lenne gond az összeférhetetlenség sem. A finanszírozók között szóba jöhet az állami Eximbank és az MFB is, de 180 milliárd összerakása még nekik is nagyon nagy falat.

Megkérdeztük a két bank sajtóosztályát, hogy részt vállalnának-e egy erős magyar gazdasági szereplő mellett a Telenor felvásárlásában, de nem kaptunk választ tőlük. A nekünk nyilatkozó szakemberek szerint nehezen elképzelhető, hogy külföldi pénzintézet beszállna.

És arról még nem beszéltünk, hogy 100 milliárdnyi készpénzt fel kellene tudnia mutatnia a Mészáros Műveknek is, ennyi pedig – legalább is a nyilvános adatok szerint – biztosan nincs a kasszában.

A régiós nagyjátékos Kellner számára sem lesz egyszerű hitelhez jutni (vagyona 14,5-szerese Csányiénak), ha ő lenne a befutó, egy ekkora hitel még az ő esetében is könnyen maga alá temetheti a megszerzett portfóliót.

Mi lenne, ha mégis összejönne a nagy üzlet? (Hangsúlyozzuk, ismerve a piacot, az eladót és látva a számokat, ez inkább tűnik a valószínűtlen kategóriájának.) Ha a kormány a jövőben nem nyúl bele a piacba, a Telenor akkor is a Mészáros cégbirodalom egyik legértékesebbje lehetne. A Forbes tavalyi kimutatása szerint a Videoton Holding a legértékesebb teljesen magyar kézben lévő vállalat, a cégcsoport 2016-os EBITDA-ja 20,7 milliárd forint volt, a Telenor Magyarországé ennek több mint kétszerese. Olyan szintlépés lenne Mészáros számára, ami nemcsak a régiós térképre rakná fel, de könnyen lehet, hogy az amerikai Forbes lista is elérhető közelségbe kerülne számára.

 

Borítókép: a Telenor Magyarország központja. Fotó: Telenor Group

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő