Miközben a magyarok általánosságban kifejezetten bíznak a technológiában és az innovációban, a mesterséges intelligenciában (MI) már kevésbé. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) egyelőre bizonytalan az MI hasznosságában. Ugyanakkor azok, akik hasznosnak tartják a benne rejlő lehetőségeket (27 százalék), túlsúlyban vannak a szkeptikusokhoz képest (19 százalék).
„A magyar lakosság innovációs kultúrája és nyitottsága a mesterséges intelligenciára” című, reprezentatív felmérést a Richter Gedeon Nyrt. és a magyarországi Bosch csoport megbízásából 2023 augusztusában végezték 18 és 65 év közötti magyarok körében.
A Bosch Forbes.hu-nak is eljuttatott közleménye szerint legtöbben a mesterséges intelligencia szakmai alkalmazását jelenleg
- az internetes keresőmotorok (48 százalék),
- az önvezető járművek (48 százalék),
- a navigációs eszközök (42 százalék)
- és a gyárak működésének optimalizálása (39 százalék) területén látják.
Kevésbé nyilvánvaló a válaszadók számára, hogy a mesterséges intelligencia már jelen van az orvosi berendezések tervezésében (34 százalék), a biztonsági megoldásokban (29 százalék), a gyógyszerek, oltások fejlesztésében (27 százalék) és az energiaellátás szabályozásában is (21 százalék).
Mire használjuk?
A válaszadók elsősorban általános információkeresésre (73 százalék) használják vagy használnák a mesterséges intelligenciát. Ez nyilvánvalóan összefügg az utóbbi idők ChatGPT-boomjával, és ez lehet a mögöttes oka annak is, hogy sokan a mesterséges intelligenciát a munkájuk megkönnyítésére (66 százalék) is igénybe vennék. Szintén jelentős azok aránya, akik az egészségügy területén, a betegségek diagnosztizálásába vonnák be a mesterséges intelligenciát (66 százalék).
A jövőre vonatkozóan a válaszadók közül legtöbben azt remélik, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárul majd a ma még gyógyíthatatlan betegségek terápiájának kifejlesztéséhez (46 százalék). Az orvosi diagnózisok pontosabbá tétele (42 százalék), valamint a gyógyító munka általános megkönnyítése (41 százalék) szintén a fő célok között szerepel. Sokan vannak, akik a mesterséges intelligenciától a környezetvédelemben való előrelépést (37 százalék), az emberi munka hatékonyságának javítását (34 százalék) és a közlekedés biztonságosabbá tételét (31 százalék) várják.
Oké, de bízunk az MI-ben?
Miközben a magyarok általánosságban kifejezetten bíznak a technológiában és az innovációban, maga a mesterséges intelligencia felvet néhány kérdőjelet a válaszadókban. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) egyelőre bizonytalan a mesterséges intelligencia hasznosságában. Ugyanakkor azok, akik hasznosnak tartják a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket (27 százalék), túlsúlyban vannak a szkeptikusokhoz képest (19 százalék).
Ami általánosságban az innovációt illeti: a magyarok közel kétharmada pozitívan gondolkodik az innovációról (63 százalék), és szinte senki (2 százalék) nem vonja kétségbe az innováció hasznosságát. Az innovatív fejlesztéseknek ma három fő küldetést tulajdonít a hazai lakosság: a környezetszennyezés mérséklését (46 százalék), a mindennapi élet kényelmesebbé tételét (43 százalék) és a hatékonyabb energiafelhasználást (42 százalék).
