Az elmúlt években több mint 100 milliárd forintnyi eltérített társasági adó folyt be a magyar fociklubokhoz, megnéztük mennyit adóznak az élvonalbeli klubok, ahol 12 csapatból 7-nek 1 milliárd forintnál több volt a bevétele tavaly.
A múlt hónapban igyekeztünk bemutatni, hogyan működnek a magyar első osztályú labdarúgó klubok mögötti gazdasági társaságok. Ebből már képet kaphattunk arról, hogy a szektorba áramló rengeteg – és főleg állami – milliárd miképp hasznosul, illetve, hogy mit eredményez a hirtelen pénzbőség. A legfőbb megállapításunk az volt, hogy a klubokat a rendszer nem ösztönzi valódi versenyre, gazdasági döntéseiket nem elsősorban az üzleti logika vezérli (a héten épp az Index írt róla, hogy hiába a milliárdos pénzügyi háttér, a Red Bull nem engedte költekezni új csapatát, a Lipcsét – a szisztematikus építkezés eredményeként most vezetik is a bajnokságot).
A klubok a közvetítési díjak mellett külön minisztériumi keretből is kapnak támogatást (nem mindenki, és nem tiszta, hogy mi alapján), illetve a szakszövetség is támogatja őket. A legjelentősebb forrás egyértelműen a TAO, vagyis a társasági adóból a látványsortok felé terelt milliárdok, ennek már eleve a futball az egyik legnagyobb nyertese (öt látványsport támogatható).
A TAO kedvezmény lényege, hogy nem az államkasszába fizetnek a cégek, hanem a kedvezményért cserébe a befizetéseik egy részét a sportklubokhoz irányítják, az állam így mossa kezeit, ha piactorzítással vádolnák, amiért kiemelten támogat magánpiaci szereplőket – ugyanakkor egy friss bírósági döntés értelmében az így befizetett összegek nem vesztik el közpénz jellegüket (hiszen alapesetben az államot illetnék ezek a pénzek adó formájában).
A táblázatból látszik, nem kevés pénzről van szó: 2011 és 2015 között a kiadott igazolások alapján eddig 101,9 milliárd forint áramlott a magyar fociklubokhoz (ez nemcsak az első osztályú klubokat jelenti). Az adatokat még év elején kértük ki a Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ). Csak 2015-ben 29,6 milliárd forint áramlott a sportágba.
De vajon mennyi társasági adót fizetnek maguk a klubok?
Az FTC-nek tavaly több mint 4 milliárdos bevétele volt, de adókötelezettsége így sem keletkezett, csupán a jövedelem-nyereség minimum miatt fizetett be 8,2 milliót a NAV-nak a társaságiadó-soron. Ez még így is az egyik legmagasabb szám,
az élcsapatok átlag 3 millió forint társasági adót fizettek be tavaly.
A 12 csapat által fizetett adó összege a 34 milliót sem éri el. De ne legyünk igazságtalanok.
A csapatok mögötti vállalatok ezen felül is fizetnek közterheket, a legtöbbet jellemzően a bérjellegű kifizetések után. A Fradi például 2 milliárd forintot fizetett ki tavaly bérekre és ezek után 440 millió forintnyi járulékot utalt át az államkasszának. A csapatépítésben a legnagyobb költséget a fizetések jelentik, a minőségi szakembereket és játékosokat meg kell fizetni, ebben a régióban is nagy a konkurencia.
Csakhogy a magas fizetéseket is azért tudják megadni a klubok, mert a TAO-támogatás nagy részét felhasználhatják erre, lényegében csak a tárgyi eszközökre felvehető támogatásból nem lehet erre a célra egy forintot sem utalni.
