Az úttörő technológiát kifejlesztő Cnuic egyik alapítója, Szutor Bence korábban a Forbes 30/30-as listáján is szerepelt.
A skóciai Cnuic Technologies új, fényalapú gyártási technológiát vezet be a chipiparba, amivel eddig áthidalhatatlannak hitt problémákra is megoldást kínálnak. A cseh deep-tech alap, a Tensor Ventures és a szilícium-völgyi Blank Space Ventures által vezetett finanszírozási körben a vállalat 3 millió dollárt (jelenlegi árfolyamon kb. 915 millió forintot) gyűjtött össze, hatalmas befektetői érdeklődés mellett, közölték a Forbes.hu-val.
A Cnuic Technologiest 2025 áprilisában alapították skóciai, edinburgh-i központtal. Az alapítók David Semmens (alapító tanácsadó), Szutor Bence (társalapító, a hivatalos cégbejegyzés szerint Ben Szutor), Dorian Urban (alapító mérnök), valamint Omar Durrani (társalapító), de Bencének többségi tulajdonrésze van a cégben.
Szutor Bence
Bence 30/30-as alumnink, a 2024-es listánkon szerepelt. Kiskora óta repülőgéptervezőnek készült, ezért a budapesti érettségi után az ezen a szakterületen nagyon erős Skóciában, az Edinburgh-i Egyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait. A gépészmérnöki mesterdiploma után 2022-ben már lézerfizikai témakörben szerzett EngD (PhD) fokozatot.
Ugyanebben az évben nevezték ki a világviszonylatban is egyedülálló technológiát fejlesztő startup, a skóciai Skylark Lasers kutatás-fejlesztési vezetőjének, ahol a versenytársakénál lényegesen jobb műszaki paraméterekkel, nagyobb teljesítményű lézerek ipari gyártását kezdték előkészíteni. A robbanásszerű fejlődés és a kedvező piaci visszajelzések után Bencét 2023 januárjában technológiai igazgatóvá, majd júniusban vezérigazgatóvá nevezték ki.
2024 novemberében távozott a Skylark Laserstől az új megmérettetések (Cnuic) miatt. Eljövetelekor a cég már több mint 18 országban értékesített lézereket, és az új irányítás alatt továbbra is precíziós lézertechnológiával foglalkozik.
Mit lehet tudni a befektetésről?
A pre-seed, vagyis elő-magvető kört túljegyezték: eredetileg kevesebb forrás bevonását tervezték, de mivel több intézményi befektetőjük is volt, és mindegyiknek volt egy minimumkerete, ami alá nem mentek, így 3 millió dollár jött össze. Végül a Tensor Ventures és a Blank Space Ventures mellett részt vett még a Silicon Roundabout Ventures, a Phasechange, a SANDS és a Superlative is.
A bevont 3 millió dollár ezen a szinten kifejezetten magas összegnek számít, tavaly például úgy írtunk a 3,3 millió dollárt bevonó magyar Riptides pre-seed köréről, hogy ekkora elő-magvető befektetést még egy magyar startup sem kapott, és hogy az összeg a régióban is kiemelkedő.
„A Cnuic technológiája demokratizálhatja a fotonikus chipek gyártását, nagyjából ugyanúgy, ahogyan a személyi számítógépek demokratizálták a számítási teljesítményt”
– mondja a Forbes.hu-hoz eljuttatott közlemény szerint Ondřej Lipold, a Tensor Ventures partnere. Martin Drdúl, a Tensor Ventures társalapítója, aki Lipold mellett felügyelte a befektetést, hozzátette: „A deep tech szemszögéből ez egy teljesen új technológia, és olyan jelentős áttörés, amely teljesen új szerepet jelenthet Európának a félvezetőiparban.”
Mi a termék?
Az edinburgh-i székhelyű vállalat egy teljesen új fotolitográfiai eszköz működő prototípusát fejlesztette ki. Ez a fény tulajdonságait használja ki, lehetővé téve a fotonikus chipek gyors, újrakonfigurálható, 3D-vezérlésű gyártását. Ez korábban lehetetlen volt, és a fotonikus chipek gyártásának új szintjét teszi lehetővé, ami
a globális chipiparban teljesen új erőviszonyok kialakulásához vezethet, Európa javára
– fogalmaz a Cnuic. A fotonikus chipek – melyekről épp nemrég jött egy hír, hogy ausztrál kutatók fejlesztették ki – elektromos áram helyett fény segítségével végzik el a mesterségesintelligencia-számításokat. A kísérleti eszköz fotonok segítségével dolgozza fel az információkat, így a műveletek elképesztően gyorsan végrehajthatók. A kutatók szerint ez a megközelítés segíthet megoldani az MI infrastruktúrájának bővítésével kapcsolatos egyik legnagyobb kihívást, az energiafogyasztást.
A hagyományos processzorok ugyanis elektromosan töltött részecskéket, úgynevezett elektronokat mozgatnak a vezetékeken keresztül. Ez a folyamat ellenállást és hőt generál, amihez energiaigényes hűtőrendszerekre van szükség a biztonságos működési hőmérséklet fenntartásához.
Miért nagy áttörés, amit kitaláltak?
A Cnuic szerint a gyakorlatban az általuk fejlesztett chip lehet a legnagyobb innováció ezen a területen a tranzisztor feltalálása óta, mivel a szilikonchipek (vagy szilikonlapkák) lassan elérik a fizikai határaikat. Ezzel szemben a fotonikus chipek az adatokat fény, vagyis fotonok segítségével továbbítják az elektronok helyett, így jelentősen nagyobb átviteli sebességet biztosítanak túlmelegedés nélkül.
A fotonikus chipek tömeges bevezetésének fő akadályait technológiai bonyolultságuk és magas gyártási költségeik jelentették. Az új technológia döntő fordulópontot jelent az üzleti életben,
mivel a globális technológiai óriások radikálisan alacsonyabb hűtési és áramköltségek mellett üzemeltethetik adatközpontjaikat.
Szutor Bence 30/30-as fotózásunkon 2024-ben. Fotó: Belicza László Gábor/Forbes-archív
Az MI területén a fotonikus chipek jelentősen felgyorsítják a modellek betanítását, mivel áthidalják a több ezer processzor közötti kommunikáció „szűk keresztmetszeteit”. Az alapul szolgáló technológia emellett lehetőségeket nyit a fényalapú rendszerek szélesebb körében, beleértve a metalencséket (ezek hihetetlenül vékony optikai eszközök, amelyek nanoszerkezetek segítségével irányítják a fényt), a 3D-s fotonikus kristályokat, az AR (kiterjesztett valóság)- és VR (virtuális valóság)- hullámvezetőket (optikai alkatrészeket), a rugalmas rácsokat és hasonló alkalmazásokat.
Megtanuljuk használni a fényt
Bence a Forbes.hu-nak azt mondja, a fentebb említett sydney-i kutatás releváns a témában, ugyanakkor több nagyvállalat is hasonló problémákkal küzd. A cél az, hogy az elektronok helyett, amelyek kétdimenziós rácsokon is elférnek és mozognak, fényalapú chipek készüljenek, ahol fotonok továbbítják az információt. A fény irányításához viszont már háromdimenziós rácsokra van szükség, mert a rácsszerkezetben előforduló legkisebb hiba, kitüremkedés vagy eltérés is a fény szóródásához, ezáltal pedig információvesztéshez vezet.
„Az emberi képességek minden jelentős ugrásszerű fejlődése abból származott, hogy megtanultuk jobban használni egy új közeget. Megtanultuk használni az elektronokat. Most megtanuljuk használni a fényt. A Cnuic olyan eszközöket fejleszt, amelyek ezt nagy léptékben lehetővé teszik”
– fogalmaz a közlemény szerint Omar Durrani, a Cnuic társalapítója.
Bence azt is mondja, hogy eddig többnyire államilag finanszírozott projektekből és megvalósíthatósági tanulmányokból (feasibility studies) volt bevételük, a kockázati tőkefinanszírozás célja pedig a kereskedelmi lendület megteremtése.
A konkrét vagy potenciális ügyfelek üzleti titok tárgyát képezik, de Bence annyit elárul, hogy a világ vezető, fogyasztói elektronikai termékeket gyártó cégeiről van szó,
amelyeket abban segítenek, hogy bizonyos technológiáknál az áramkörökről átálljanak a fotonikai megoldásokra.
Borítókép: David Semmens (alapító tanácsadó), Ben Szutor (társalapító), Dorian Urban (alapító mérnök), Omar Durrani (társalapító).
