20 millió eurós, vagyis több mint 8 milliárd forintos befektetési kört húzott be a rákgyógyszerek fejlesztésén dolgozó magyar deeptech cég, a Turbine AI. Az általuk épített szimulációs platform ígéretes gyógyszercélpontokat azonosított, ami egy globális óriáscéget is meggyőzött. A Turbine kifinomult technológiája mély biológiai megértésre törekszik és új fejezetet nyithat a rák elleni küzdelemben.
A mostani (Series A) befektetési körben részt vett az amerikai gyógyszeróriás, a Merck & Co. befektetési alapja, az MSD Global Health Innovation Fund (GHI) mellett a brit Mercia Asset Management és a magyar Day One Capital is, valamint csatlakoztak a korábbi befektetők is.
Vannak jól működő rákgyógyszerek, amelyekkel szemben rezisztencia alakul ki a páciensek egy bizonyos körében. Az onkológiai gyógyszerkutatás fontos területe, hogy megoldja ezt a problémát.
A Turbine – ahogy korábban írtuk, például az ún. PARP-gátlók esetében – azt kutatja, hogy milyen olyan ígéretes gyógyszercélpontok lehetnek, amelyekre nem alakul ki rezisztencia, csakhogy az a molekulahalmaz, ahonnan kieshet a megoldás felfoghatatlanul hatalmas.
A biotech piacon pedig eszeveszett a verseny, hogy ki az, aki előbb talál ígéretes megoldást az ilyen típusú problémákra: a rengeteg lehetséges változóból kiválasztani azt a kombinációt, ami működik.
Itt érhető tetten a leginkább, hogy mit is tud a Turbine a sejtek viselkedését szimuláló motorja:
megtalálja a tűt a szénakazalban.
A magyar csapat egy olyan, tanuló algoritmussal (Machine Learning, ML) hajtott szimulációs platformot épít, amely képes ígéretes gyógyszercélpontokat azonosítani, majd a gyógyszerfejlesztés hosszas és rizikókkal teli folyamatát is végig tudja támogatni megoldásaival.
Simulated Cell névre keresztült platformjuknak köszönhetően több tucat validált gyógyszercélpontot azonosítottak már, amelyek a többi számítási megközelítés számára láthatatlanok.
A Forbes.hu-nak nyilatkozó befektetőket mindezek mellett leginkább az a szenvedély és törekvés nyűgözte le, ahogyan a magyar csapat a biológia megértéséhez viszonyul.
Egy rákos sejt: ennek a biológiáját akarják mindenkinél jobban érteni.
Szimulációs ciklus a Turbine-nál.
„Erős benyomást tettek ránk, elsősorban a rendszerbiológiában és az informatikában való jártasságuk miatt, és azért is, mert készek voltak a szakmai vitára, miközben rendkívül kollegiálisak és magabiztosak voltak” – emlékszik vissza a Forbes.hu-nak David M. Rubin, az MSD GHI ügyvezető igazgatója az első beszélgetéseikre.
„Úgy értékeltük, hogy az a megközelítés, ahogyan ezen a hirtelen nagyon telítetté vált piacon a biológiát modellezik, nagyon erős, mivel képesek egyszerre több változót is kezelni.”
Az amerikai Merck & Co., a GHI anyacége, a világ egyik legjelentősebb onkológiai gyógyszeripari vállalata, piaci kapitalizációja 266 milliárd dollár jelenleg, több mint 70 ezer munkavállalója van, nemrég jártunk az amszterdami központjukban. Kutatói maguk kérték a techcégek után néző menedzsmentet, hogy a Turbine-t vegyék fel a shortlistjükre, és épp akkor jelentkeztek be nyáron a magyar céghez, amikor azok kimentek a piacra forrásért. A nagy üzletekhez szerencse is kell.
A Turbine mély biológiai megértésre törekszik egy kifinomult technológiával, de az üzleti oldalon sem éri be kevesebbel: nem csupán egy-egy problémát akarnak megoldani adat alapon. A gondolkodásukat áthatja, hogy a gyógyszerfejlesztés egészére hatással akarnak lenni. Így részesülhetnek abból, ami üzletileg a legnagyobb dobás ezen a piacon: a később elkészült gyógyszerek értékesítéséből.
Fotó: Sebestyén László
Mi mindig azt mondtuk, hogy a szimulációnak azért van értelme, mert azzal valóban megértheted a rák biológiáját. Ezt a saját gyógyszerkezdeményeinkkel demonstrálni tudtuk. Elkölthetsz több tíz millió dollárt, építhetsz csoda algoritmusokat, de nagyon sokszor akkor sem érted, mi történik a kísérleteidben.
Nagy Szabolcs, CEO, Turbine AI
10 millió + 20 millió euró
Turbine AI
Alapítva: 2016.
Alapítók: Nagy Szabolcs (CEO), Veres Dániel, Szalay Kristóf, Fekete Iván
20 millió eurós befektetési kör
Új befektetők: MSD Global Innvation Fund (Merck & Co.), Mercia (a kört vezető befektetők) és Day One Capital + befektetők a korábbi körből
Előző befektetési kör (2020. december) – 10 millió euró (10,3 millió dollár):
Accel Partners, Delin Ventures, XTX Ventures, O2h Ventures, Boston Millenia Partners, Atlantic Labs + külföldi angyalbefektetők
Romló piaci helyzetben is összejött a 20 millió
Erőteljes korrekció indult a biotech szektorban is a gazdasági kilátások és az emelkedő kamatok miatt, de a piac nem száradt ki. Az olcsó (nyomtatott) pénz utolsó évében, tavaly még sok nagy alap tudott befektetői tőkét gyűjteni. Pénz van, csak jóval óvatosabban helyezik ki.
A Turbine ilyen körülmények között célzott meg egy 20 millió eurós befektetési kört, de úgy voltak vele, hogy nem gond, ha ez két fordulóból jön össze. Így első körben egy áthidaló befektetésre (bridge investment) készültek. Az 5 millió eurós kört a Day One vezette volna és támogatták a korábbi befektetők, de nyáron tárgyalásokat kezdtek másokkal is, hátha összejön elsőre egy nagyobb kör. „Úgy voltunk vele, hogy dobjuk el a labdát jó messzire, hátha elkapja valaki.”
A bridge-kör végén jelentkeztek be az amerikaiak, ez pedig elég erős validációt jelentett a brit Merciának is. Az ő befektetési portfóliójuk diverzebb, de jelen vannak az élettudományok területén is. Végül így jött össze az eredetileg megcélzott 20 millió euró. A Forbes.hu-nak azt mondták, hogy a Turbine kísérleti eredményei nagyon meggyőzőek voltak a számukra.
„A különböző szoftvertechnológiák szerepe kritikus lesz az orvosbiológiai tudományok további fejlődésében, különösen az innováció sebességének növelésében és a költségek csökkentésében – ezt ugyanúgy látjuk a Turbine csapatával.
Meg vagyunk róla győződve, hogy az általuk fejlesztett szimulációs platform újszerű és differenciált megközelítést kínál a gyógyszeripar számára az ilyen fejlesztésekhez, és ez végső soron segíthet a betegeknek legyőzni a rákot”
– mondta a Forbes.hu-nak a döntésük hátteréről Daniela Tsoneva, a Mercia befektetési menedzsere. Maga a gyógyszerpiac is tovább növekedhet így, hiszen egységnyi idő alatt több terápiát lehet kidolgozni, ha az egész folyamatot meggyorsítják olyan mesterséges intelligencia módszerekkel, mint az ML.
A Mercia másik fontos szempontja az alapítók által épített csapat volt. „Kiváló tudósok. Világos tervük van arra, hogyan fejlesszék a technológiát, hogy teljes mértékben kiaknázzák a benne rejlő lehetőségeket.”
A pénzt a Turbine egy összegben kapja meg, a MSD GHI és a Mercia pedig tagokat delegál az igazgatóságba.
Duplázták a cégértéket
A csapat jó, a szürkeállomány kimagasló, de ennek gyors növekedésre képes, működő szervezetnek kell lennie.
„Gondolj bele: rád szakad több milliárd forint és hirtelen ott találod magad, hogy globális szervezetet kell építened. A szervezetfejlesztés és a növekedés a legnagyobb kihívás ilyenkor egy startup számára. Abban, hogy ezt innen, Magyarországról, hogyan lehet kivitelezni, nekünk nagy tapasztalatunk van már, és ebben a szerepben komfortosan is érezzük magunkat. Fontos volt, hogy ezt a külföldi befektetők is ugyanígy látták” – ezt már Simó György mondja, a Day One Capital ügyvezető partnere. A magvető szakaszban aktív magyar kockázatitőke-befektető volt például az egyik korai befektetője a most felvásárolt aiMotive-nak is.
A csapat meglévő befektetőinek a régióra kevés rálátásuk van. Szükség volt egy erős helyi szereplőre, aki támogatást tud nyújtani a cégnek.
„Az, hogy egy ekkora körben szerepet kaptunk, mutatja, hogy nem a pénzünk volt a kritikus szempont” – mondja Simó (hogy ki mennyivel szállt be, az üzleti titok). „Értjük egymást és működik a kémia. Ebben a viszonylag korai fázisban ezek fontosabbak, mint az, hogy mennyi lesz az EBITDA.” Nagy Szabolcs társalapító-CEO is megerősíti, épp ilyen típusú embereket kerestek maguk köré.
Simó György, a Day One Capital partnere: figyelik a nagy ugrásra képes magyar sztorikat, a Turbine csapatával is régóta felvették a kapcsolatot, most lett belőle befektetés. Fotó: Sebestyén László
A cap table nem nyilvános, de annyit elmondtak, hogy ezzel a körrel az alapítók már nincsenek többségben. A biotech szektorban jellemzően nagyobb részeket kérnek el a befektetők, hiszen a tőkeigény és a kockázat is magasabb, mint egy SaaS startup esetében.
Az értékelésüket ugyanakkor duplázták, ami kifejezetten jónak számít a mostani piaci környezetben. A bevont tőke két évre biztosan elég lesz, de ekkora összegnél könnyebb megnyújtani a runway-t.
A 60 fős csapat 80 főre megy fel és már nemzetközi vezetőket is igazolni fognak (a boardban már most is ülnek szép számmal nagyágyúk).
Mire költik a pénzt?
Mielőtt kimentek volna a piacra, Szabolcs sok befektetővel és cégvezetővel beszélt, kifejezetten jó a kapcsolatuk, például, a meghatározó bostoni ökoszisztémával. Nagy kísértés volt, hogy az egyszerűbb, gyógyszeripari irányba mozduljanak, ahol egy-egy feladat megoldására szerződnek, gyógyszerkutatásokban vesznek részt (a Bayer gyógyszergyárral volt is ilyen együttműködésük, az induláskor így bootstrappeltek).
Hosszas gondolkodás után jutottak arra, hogy nem ez lesz a helyes irány.
„Feladtuk volna, hogy egy piacmeghatározó, sőt egy új domaint alkotó szereplő legyünk, miközben ugyanúgy eljutottunk volna oda, hogy lesz egy pár gyógyszerünk, csak közben elsorvadt volna a platformunk.”
Szabolcs szerint a befektetői igény is egyértelműen az volt, mutassák meg, a platform működik. A rákgyógyszer-fejlesztésben – leegyszerűsítve – három komoly állomás van: a gyógyszer képes megölni a rákos sejtet, csökkenteni a tumort; működik állatkísérletekben és a végső: amikor már az emberi szervezet is reagál rá.
A kérdés: bejön-e az a predikció, amit a Turbine motorja kidob? A cél most az, hogy legalább egérkísérletekben tudják bizonyítani, hogy igen. In vitro, sejtes környezetben a csapat már validálta gyógyszerkezdeményeit, a most behúzott tőkéből már in vivo is bizonyíthatnak. Az kiemelkedően fontos, hogy a Turbine már rendelkezik komoly tudományos bizonyítékokkal, hiszen az iparág még nagyon fiatal.
„Esélyük van rá, hogy kitűnjenek a zajból, ha továbbra is magas minőségű adatokkal dolgozva a megfelelő kérdések megválaszolására irányítják a modelljeiket – és ha továbbra is nyitottak maradnak arra, amerre a tudomány halad”
– mondja a GHI-val most befektető Rubin.
A másik fókuszuk az üzleti modell lesz: hosszú távú partnerségeket kötnek gyógyszeripari cégekkel, az első ilyet már aláírták, hamarosan be is jelentik.
Újdonság, hogy lesz saját laborjuk, így a szimulátor által kidobott gyógyszercélokra már nem beszállítók segítségével kezdik el a kísérleteket, hanem házon belül.
Ebben nagyon jók
A Turbine egy, a gyógyszeriparba mélyen beágyazódó, a biológiát értő deeptech startupként írható le. „A deeptech startupok azok, amelyeknek egy nagyon erős kutatási lába is van, mert ahhoz, hogy megoldják azt a problémát, amire létrejöttek, nagyon sok más, még meg nem oldott problémára is választ kell találniuk technológiailag” – mondja Szabolcs.
Így néz ki a Simulated Cell hálózat.
A nagy cégek alig fejlesztenek ma már saját gyógyszert a nulláról, egyre inkább vonják be a biotech startupokat a kutatásokba. A nagy pharma cégek ereje a méretük és a tapasztalatuk: hatékonyan tudják végigvinni az engedélyeztetést és aztán piacra dobni az új gyógyszereket.
Az egyáltalán nem triviális, hogy egy gyógyszerkezdemény esetében ne csak lássák, de értsék is, milyen folyamatok zajlanak le, milyen fehérjék hogyan változnak meg. A Turbine épp itt erős: mindenkinél jobban akarják érteni, mi történik ilyenkor, ami nagy előny a gyógyszerkutatás klinikai szakaszában, ahol a legtöbb ígéretes molekula elbukik.
„Ha megérted ezeket a folyamatokat, akkor nagyobb eséllyel tudsz majd rámutatni arra, hogy egy adott hatás lehet, hogy egy sejtben valóban létrejön, de egy komplexebb szervezetben, az immunrendszer jelenlétében nem fog működni”
– magyarázza Szabolcs. Ez az a fázis, ahol egy okos technológia hatalmas hozzáadott értékkel bír egy gyógyszercég számára.
A Morgan Stanley Research becslése szerint egy kereskedelmi forgalomba kerülő terápia kidolgozásának ára 2,5 milliárd dollárra rúghat figyelembe véve az esetleges kudarcokat, félbehagyott kísérleteket. Egy mesterséges intelligencia (AI) alapú biotech cég viszont akár 1 milliárd dollárból is eljuthat ugyanide. A különbség szignifikáns.
Amikor pedig akárcsak egyetlen gyógyszer is eljut a piaci forgalomba, a technológia hirtelen pénztermelő géppé válik.
Néhány érdekes versenyző a Turbine piacáról
Nucleai (Tel-Aviv)
Alapítás éve: 2017 | Eddig bevont tőke: 46,5 millió dollár |Utolsó kör: 2022. május
- AI-platformjuk 3D-ben modellezi a rákos szöveteket és ezek alapján ad predikciót az egyes molekulák, gyógyszerkezdemények várható hatására.
- Nemrég állapodtak meg a svájci Lunaphore-ral egy partnerségi együttműködésben.
Paige (New York)
2017 | 220 millió dollár | 2021. január
- AI-alapú diagnosztikai platformot fejlesztenek, a rák megelőzésére, korai észlelésére és kezelésére koncentrálnak.
Exscientia (Oxford)
- 2012 | 474,4 millió dollár | Exit: NASDAQ IPO
- Big data és AI eszközöket használnak a gyógyszerkísérletek- és fejlesztés felgyorsítására. Az első társaság, amely képes volt automatizálni a molekulatervezést. A piac egyik meghatározó szereplője.
A versenytársakhoz képest hatalmas előny, hogy a Turbine eleve arra építi a platformját, hogy azt segítsen kitalálni, mi az, ami működhet emberekben, és nem pusztán olyan gyógyszercélpontokat keres, amik képesek egy (rákos) sejtet elpusztítani.
A piac nagy része „black box” ML megközelítést alkalmaz: rengeteget kísérletezik, és ezeket az eredményeket próbálja értelmezni, csakhogy itt sok a fals vagy félrevezető kimenet.
Hozzáférést adnak majd a technológiához
„A kockázati tőke arra kényszerít, hogy egész iparágak működését gondold újra radikálisan. Erre épül föl.
A gyógyszerkutatásban viszont nagyon-nagyon erős a domain-specifikus tudás szerepe. Itt van egy olyan intézményi dizájn, ami nehézzé, lassúvá teszi ennek a fajta innovációnak, diszrupciónak az előrehaladását. De egy ponton átszakad ez az ellenállás.
Ahogy megtörtént ez a fintech piacon vagy jelenleg az autóiparban zajlik. A pharma is ebbe az irányba halad” – magyarázza Simó a jövőképet.
Ez nem szimpla optimizmus. A Morgan Stanley Research szerint a következő két évben a gyógyszergyártás komoly fordulóponthoz érhet és az AI-platformok szerepe meghatározó lesz. Ráadásul nem is akkármekkora piacon. A Straits Research szerint csak az onkológiai gyógyszerek piaca 2030-ra – robosztus éves növekedés mellett – elérheti a 288 milliárd dollárt.
Munka a Turbine-nál: jelenleg egy közösségi irodában dolgoznak (balra Veres Dániel, társalapító).
A legnagyobb üzleti kihívás, hogy milyen hosszú távú partnerségeket tud tető alá hozni a cég és hogyan tudja monetizálni a platformban rejlő lehetőségeket. Itt komoly verseny alakulhat ki a Turbine-hoz hasonló cégek között. Ahhoz, hogy a piacon minél szélesebb körben megismerjék a nevüket, továbbra is szükség lesz a gyógyszerkutatási eredményekre. Ez a két feladat egyszerre komoly nyomás és igen tőkeigényes (a hétéves Turbine-ban összesen 12,3 milliárd forintnyi tőke van már).
„Ez egy globális iparág, bővíteniük kell a globális jelenlétüket. Olyan partnerekkel is össze kell fogniuk, akik megfelelő kiegészítő szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy az általuk fejlesztett Simulated Cell technológiát közösen alkalmazzák az új rákgyógyszerek felfedezésében. Biztos vagyok benne, hogy Szabi és csapata képes megbirkózni ezekkel a kihívásokkal” – mondja Tsoneva.
A csapat következő dobása az lesz, hogy szimulációs rendszerhez a partnereiknek is hozzáférést nyújtanak. A gyógyszergyárakban dolgozó biológusok, kutatók közvetlenül is láthatják majd, mire képes a szimulációs motor.
Ami a gyógyszercélpontokat illeti, a követkető két évben el akarnak jutni az állatkísérletekig. Hogy milyen állatokban hajtják ezeket végre, azt is a szimuláció mondja majd meg. Ez a nehezebb út. De most minden a szimulációs platformról szól, erre tették fel az elmúlt két évet, és erre teszik fel a következő kettőt is.
„Ezt a sztorit kell építenünk. A platform eredményei beszélnek majd helyettünk.”
