Havonta tucatnyi alkalommal engedélyezett tavaly titkos megfigyeléseket a bíróság. Ennél azonban több embert figyelhettek meg titkosszolgálati eszközökkel, és a telefonos lehallgatások száma is nagyobb lehet.
Mi történt? Százharminchárom alkalommal engedélyezett tavaly a Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági feladatok ellátása során végzett titkos információgyűjtést – tudta meg a hvg.hu közérdekű adatigénylés nyomán. Ennél azonban jóval több embert figyelhettek meg titkosszolgálati eszközökkel, egy engedély ugyanis jellemzően több emberre vonatkozik.
Ez sok? Ez a szám valamivel kevesebb, mint a tavaly előtti, ekkor 149 alkalommal engedélyezett titkos információgyűjtést a bíróság. Ekkor a 149 engedély összesen 251 célszemélyre vonatkozott.
Mit jelent mindez? A titkos információgyűjtés lényege, hogy egy adott szerv olyan leplezett eszközöket alkalmaz, amiről a célszemély nem tud. Vannak olyan leplezett eszközök, amelyek alkalmazásához nem kell engedélyt szerezniük az érintett állami szerveknek. Ilyen például az, ha informátort alkalmaznak, adatokat gyűjtenek. Vannak ugyanakkor ügyészi engedélyes eszközök, például, ha valakinek büntetlenséget helyeznek kilátásba, vagy fedőokiratot, fedőokmányt készítenek, esetleg egy fizetési műveletet figyelnek meg. Emellett vannak a bírói engedélyes leplezett eszközök, például amikor egy információs rendszert figyelnek meg, titkos kutatások, telefonok lehallgatása, postai küldemények felbontása, megfigyelő eszközök telepítése.
Utóbbi csoportba tartozó eszközök alkalmazását engedélyezte 133 alkalommal a Fővárosi Törvényszék.
Kontextus: Ennél jóval több alkalommal kerülhetett sor például telefonlehallgatásokra, miután titkos információgyűjtésre az igazságügyi miniszter is adhat engedélyt. Az igazságügyi tárca azonban már tavaly sem árulta el, hány ilyen ügyben járt el. Annyit lehet tudni, hogy 2021-ben 1469 darab külső engedélyhez kötött információgyűjtési előterjesztés került a tárcához, írja a hvg.hu.
