Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Matkópusztáról startolt a Siemens magyar fejlesztésű elektromos repülője

A Siemens magyarországi házon belüli startupjában fejlesztik a jövő elektromos kisrepülőinek motorját.

2016. április 11-én egy magyar csapat által fejlesztett elektromos hajtásrendszer levegőbe emelt egy kétüléses kisrepülőgépet Matkópusztán. A repülőt a Magnus Aircraft berepülő pilótája vezette, nem kellett sokáig győzködni a próbaútra, szereti a kihívásokat és az innovációt, ezért tesztpilóta. A második utasa Dr. Frank Anton, a  Siemens németországi elektromos hajtásrendszereket (ez a motor, meg pár kapcsolódó dolog) fejlesztő részlegének vezetője volt, akinek nagy szerepe volt abban is, hogy az a bizonyos hajtásrendszer magyar mérnökök kezében jöjjön létre. A negyedik út utasa pedig cikkünk egyik főszereplője volt, aki szerint kevés nagyobb élmény létezik, mint amikor a csapata által fejlesztett elektromos motor levegőbe emel egy gépet.

_seb0583

Dr. Balázs Gergely György és Zeitler Balázs

A Siemenshez közel áll a villamosítás, 1847-es megalakulása óta foglalkozik elektromos fejlesztésekkel, az első villamost is a cégnek köszönheti Magyarország.

A magyar leányvállalatnak Magyarországon van gyára, értékesítése, szervize és szoftverfejlesztéssel is foglalkozik. 2013-ban döntött a magyar vezetés arról, hogy egy kutatással és fejlesztéssel (k+f) foglalkozó részleget hoz létre a vállalaton belül. „Az igény, hogy valami újat álmodjanak az itt dolgozó mérnökök, alulról jött, a jóváhagyás egy ilyen részlegre pedig felülről” – mondta a Forbes.hu-nak Zeitler Balázs a négy éve létrejött osztály területi gazdasági vezetője. (Ha ez egy cég lenne, ő lenne az egyik ügyvezető.) Társa Dr. Balázs Gergely György a területi vezető, a kettősükből nőtt ki egy mára 45-50 fős csapat. Vannak fő állású alkalmazottak, külsősök, részmunkaidősök és egyetemi gyakornokok – a levelező listájukon 52-en vannak, mondják.

Autó helyett repülő

Kezdetben az elektromos autók izgatták őket, ehhez fejlesztettek alkatrészeket, de az említett Dr. Frank Anton magyarországi látogatása inspirálta őket arra, hogy távolról ugyan, de csatlakozzanak a német innovációs irányhoz, az elektromos repülő fejlesztéshez. A német központ inkább a nagyobb gépek, az utasszállítók felé próbálkozik, nemrég nagy nyilvánosságot is kapott szövetségük az Airbusszal; a magyar csapat így inkább a kisebb repülőgépek felé fordult. Több államilag támogatott projekt, a Budapesti Műszaki Egyetem és a saját erőforrásuk segítségével készült el az elektromos hajtásrendszer prototípusa, amely egy éve magasba emelt egy Magnus eFusion repülőt, idén pedig egy másodikat, ezzel lehetőség nyílt egy különleges kötelékrepülésre is Jakabszálláson, amelyről a videót a magyar sajtóban először nálunk láthatják.

Itt-ott az interneten fellelhetőek már elektromos motorok repülőgépekhez, sőt elektromos repülőgépek is, de ezek általában hobbikészítésű eszközök.

A Siemens magyar csapata az első, amely nagyvállalati környezetben fejlesztett elektromos kisrepülőhöz motort, és annak minden elemét is ő gyártotta.

A cél nyilvánvalóan az, hogy a fejlesztésből egy-két éven belül termék legyen, amellyel a repülőgépgyártókat ellátják, a távolabbi remények pedig arról szólnak, hogy 5-10 éven belül már ne kelljen gondolkodnia annak, aki kisrepülőt vesz, hogy az elektromos verziót válassza. „Természetesen a kisrepülő elterjedése sosem lesz olyan széles körű, mint az elektromos autóé, de kategórián belül reális alternatíva lesz” – mondta Dr. Balázs Gergely György. Hozzátette azt is, az elektromos repülők fejlesztése biztonságkritikus műfaj. „Egy elektromos autót, ha lerobban, leparkolok az út szélére, hívok egy szerelőt vagy elszállíttatom, a levegőben nyilván ezt nem tehetem meg.”

_seb0549

A hajtásrendszer egy része

A Corporate Technology  sajátos képződmény nagyvállalati környezetben, lényegében egy startup. Az induláshoz a Siemens adta meg a kezdő lökést – globálisan is ebben gondolkodnak, Next47 néven gyakorlatilag van egy startupkeltetőjük -, a vállalat fizeti az egyre több alkalmazottat és alakította ki azt a „feltalálós környezetet”, amelyben dolgoznak az ide szerződő mérnökök.

Start up-babzsákok, kapszula fotelek, nyitott terek a Gizella úti épületben.

A Siemens más részlegében is folyik k+f munka, az az osztály abban más, hogy ők nem kész termékeket fejlesztenek tovább, hanem teljesen újakat találnak ki, amelyek egyszerre biztosítják azt, hogy a cégnek később is legyen miből élnie és egyszerre szolgálják az emberiség jövőjét, a fenntarthatóságot. A vezetők pénzt ugyan nem tesznek a projektbe, de annál több munkaórát igen. „Ez lehet, hogy többet is ér, mintha a pénzünket kockáztatnánk” – mondta Balázs, aki hozzáteszi: felelősek is azért, hogy kézzel fogható terméket tegyenek le az asztalra, és azért is, hogy a náluk dolgozóknak legyen munkája. Szoros a kapcsolatuk a Budapesti Műszaki Egyetemmel, Gergely ott is tanít, Balázs ott tanult és több projektet is vezetett már az egyetem keretein belül.

A nagyvállalati startup mostanában alakul át kisvállalattá. „Eddig nem volt szükség értekezletekre, mert mindannyian egy szobában dolgoztunk éjjel-nappal ugyanazért a célért. Ma már van tárgyalónk, összehívjuk az üléseket” – mondta Balázs. Társa, Gergely pedig hozzátette: épp az interjú napján találkozott először olyannal, akit nem ő vett fel a csapathoz.

Fotók: Sebestyén László

 

"A nagy hivatások mindig kicsapnak a munkahely medréből."