Isten selejtet nem teremt

 Böjte Csaba tud valamit, amit az eddig Forbes-címlaposok nem tudtak. Megérkezett, beállt a kamera elé (a kettő között 30 másodperc, ha eltelt) és 15 perc múlva távozott. Sokan szerettek volna […]

Bővebben

Hatalmas biznisz: a telefonunk már okos, az ipar még nem

Néhány dolog, ami elsőre meglepő lehet a Siemensről: nem gyártanak már hajszárítókat, startup inkubátort nyitottak, és a Dolgok Internetéhez fejlesztenek operációs rendszert. A német gyökerű cég is próbál alkalmazkodni a brutális sebességgel változó világhoz, saját inkubátoruk pénzköltésébe nem szól majd bele a menedzsment. Azt ígérik, jön a gyártás forradalma, az ipari internet pedig biztonságos lesz.

Most már eléggé úgy tűnik, 2017 a Dolgok Internetének Éve lesz (Internet of Things, vagyis IoT). Na, nem úgy, mint a Linux Desktop éve, aminek lassan két évtizede várjuk a beteljesülését, hanem tényleg: a Siemens szokásos évi, müncheni innovációs konferenciáján (új központjukról itt írtunk), ahol bemutatják a vállalat jövőképét is,

folyamatos ismétléssel próbáltak az újságírókba sulykolni néhány buzzwordöt – ezeknek nagy részét sajnos elfelejtettem –, két dolog viszont megmaradt, ha nem is kulcsszóként.

A  Siemens is átáll bimodális működésre: azaz a hagyományos fejlesztéshez hozzácsapnak egy startupos lábat is – ez a Next47, a cég elődjét 1847-ben alapították -, illetve minden az IoT körül forgott.

Nem érthető? Nem csoda, az IoT viszonylag új dolog – maga a fogalom nem, 1999-ben alkotta Kevin Ashton, brit technokrata –, tele zavaros fogalmakkal, mivel a valóság gyorsabban türemkedett be a mindennapokba, minthogy az akadémikusok precízségével időnk lett volna definiálgatni meg kategorizálni, hogy egyáltalán mi micsoda. Aki megnézne néhány konkrét példát IoT-eszközökből, annak érdemes megvenni 2016. decemberi számunkat, amelyhez a Kód különszám is jár, benne több, a Dolgok Internetével foglalkozó cikkel.

Azért megpróbálkozom valamilyen leírással: a Dolgok Internete lényegében egy vízió, ami arról szól, hogy összekapcsolunk dolgokat, tárgyakat, mindent, ami eddig nem volt az internetre kötve, egymással és a felhasználókkal is. Az emberek ma már könnyedén kommunikálnak egymással, mindenkinél ott az okostelefon, Messenger, Skype. A cél most az, hogy a tárgyainkkal is tudjunk kommunikálni, azok pedig egymással.

Az internetes kommunikáció mostantól nem korlátozódik az emberire, bekötjük a fizikai világot is: például, már a jelen, hogy előre szólunk a fűtésnek, hogy meleg legyen, mire hazaérünk. De lassan a kocsik is felcsatlakoznak az internetre, és lehúzzák a legfrissebb közlekedési adatokat, hogy aztán hazaérkezés előtt nem sokkal az autó szóljon a fűtésnek, hogy kapcsoljon be.  Mindehhez kell jó néhány érzékelő, mindenféle eszköz, dolog – hálózatba kötve.

Ein Übergang im dritten Obergeschoss bindet das historische Ludwig-Ferdinand-Palais an den Neubau an. Die neue Siemens-Konzernzentrale eröffnet zudem den Münchnern und Besuchern der Bayerischen Landeshauptstadt über eine Passage einen neuen Fußweg zwischen der Münchner Innenstadt und dem Museumsviertel.A gangway on the third floor connects the Ludwig-Ferdinand-Palais with the new building. The new complex will allow pedestrians, Munich residents as well as visitors to the Bavarian capital, to stroll directly from the city's historic center to its museum district.

A Siemens új központja Münchenben 

Valaminek a kütyüket is működtetnie kell

Eredetileg az OS kifejezést azokra a programokra használtuk, amelyek működtetik a számítógépek erőforrásait (hardvereket, pl. memóriát, merevlemezeket, billentyűzetet, egeret; vagy más programokat). Ilyen operációs rendszer például a Windows 7 vagy az Ubuntu. A hagyományos operációs rendszerek azonban az 1960-as években kidolgozott alapokra épülnek, emellett egyszerűen túl nagyok ahhoz, hogy a gyors fejlődéshez alkalmazkodjanak, nem eléggé általános célúak.

Ezért szükség van külön operációs rendszerre a Dolgok Internetének működtetéséhez is (a felszínen ellentmondásos, de az IoT OS-ek az eszközök sokfélesége miatt egyelőre viszonylag speciálisak, de a cél az, hogy egyre több kütyüt szolgáljanak ki) erre a vonatra kapaszkodik most a Siemens Mindsphere nevű, felhőalapú oprendszerükkel. A cég sokaknak még a vasalókról és kenyérpirítókról lehet ismert, de a fogyasztói piacról már 2014-ben kiszálltak, eladták a Boschnak, ami a Siemens márkanevet továbbra is használja, így, bár a cég már csak B2B-vel foglalkozik, továbbra is találkozhatunk, mondjuk ilyen márkájú mikróval.

Nem a Siemens az első ilyen oprendszerrel, több mint egy tucat van már, még a Windowsból is készült IoT-kiadás, a Google is éppen most márkázta át Brillo nevű kütyüs oprendszerét Android of Thingsre (és nem mellesleg a magyar gyökerű LogMeIn is csinált egy elég jót). Nem véletlen, hogy mindenki ebbe az irányba megy, a kütyük hamarosan hatalmas piacot jelentenek majd: az IoT piaca a McKinsey Global Institute számításai szerint 2025-re évi 11 billió dolláros lesz (de a legpesszimistább számítások szerint is 4 billió).

Az IoT nagyon sok területen lesz majd ott – csak néhány példa: gyárak, okosvárosok, egészségügy, okosotthonok, sporteszközök. Így nem feltétlenül üti majd egymást a Google rendszere és a Siemensé: előbbi a fogyasztói igényekre koncentrál, utóbbi pedig az iparra, ebben legnagyobb ellenfele a GE lesz, akinek hasonló operációs rendszerét Predixnek hívják.

Több milliárd ipari eszközt felügyelnek már ma is 

A Siemens szoftvere, a MindSphere a cég szerint „új szintre emeli a tervezést, új sebességre kapcsol: a vevőknek nem kell foglalkozni hardverrel, biztonsággal, frissítésekkel, a felhőalapú operációs rendszer ezeket megoldja, így ők az üzleti részre koncentrálhatnak. A cég saját statisztikái szerint már ma is több milliárd ipari eszközt felügyelnek, ezzel az automatizációban első helyen vannak, így nem indulnak rossz pozícióból az új ipari internet meghódításának. Az ipari rendszerekben mindenbe érzékelőket építenek, adatokat gyűjtenek működés közben. Nem annyira hétköznapi téma, de az már egészen megfogható, hogy például okosmotorjaikat csatlakoztatják a felhőbe, mérik a hőmérsékletet, a rezgést, ezzel javíthatják a teljesítményt és a megbízhatóságot. Az iparban ma rengeteg eszköz még jó pár évtizeddel korábbról való, ezekbe eredetileg semmilyen mérést vagy hálózati kapcsolatot nem építettek: a Siemens megoldása erre a kívülre felszerelhető mérődoboz, ez küld majd tovább adatokat.

Im Juni 2016 wurde die neue Konzern-Zentrale der Siemens AG in München eröffnet. Das Unternehmen beschäftigt heute rund 348.000 Mitarbeiter und ist in über 200 Ländern weltweit aktiv. Bis heute prägen seine Leidenschaft für Ingenieurskunst und das Streben nach wegweisenden Erfindungen und Lösungen das von ihm gegründete Unternehmen. The new Siemens headquarters building opened its doors in Munich in June 2016.  The company currently has around 348,000 employees and operates in more than 200 countries worldwide. To this day, Werner von Siemens’ passion for engineering excellence and his drive to create trailblazing innovations and solutions continue to shape the company he founded.

Elsőre kicsit furcsa lehet, hogy a Siemens most tolja a digitalizáció jelszavát (hogy pontos legyek: „a teljes értéklánc digitalizációját”, hiszen ma már szinte minden digitális – felhasználói szemmel nézve). Az ipar viszont még csak mostanában húz bele, most még csak úgy néz ki, mint amennyire a dolgok digitálisak voltak az internet előtt: még csak most jön az összekapcsoltság, hálózatba kötés időszaka, okostkütyük, szenzorok  hozzák el a hagyományosan offline gyárakba, a hatalmas, ipari méretű gépek belsejébe is.

A Mindsphere-hez pedig minden vevő saját igényei szerint fejleszthet alkalmazásokat, ezt a keretrendszert MindAppnek hívják, és a Siemens leányvállalata, az Evosoft Magyarország is fejleszt.

Az oprendszert arra készítik fel, hogy mindenféle kütyüt csatlakoztatni lehessen hozzá, anélkül, hogy ahhoz külön fejleszteni kellene. A jobb használhatósághoz pedig próbálnak minél több mindent integrálni a szolgáltatásba, eddig megállapodtak például a Microsofttal Azure nevű felhőplatformjuk használatáról, és az IBM-mel is, hogy Watson nevű szuperszámítógépüket is lehet majd felhasználni az adatok feldolgozására – mert ha valahol, az iparban bőven keletkezik Big Data (hogy mi ez, erről bővebben szintén a decemberi Kódban).

Startuposodnak

A mindenhez csatlakoztathatóság, nyitottság nemcsak a technológia szintjén jelent meg: a Siemens is átkapcsolt bimodális működésre: a hagyományos fejlesztés mellett csináltak egy startupos lábat is, hogy reagálni tudjanak a brutálisan gyorsan változó világ igényeire. (Hogy milyen problémákkal néznek ma szembe a hagyományos vállalatok, arról ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.)

A Siemens Next47 néven (A Siemenst 1847-ben alapították) létrehozott egy inkubátort és egyben befektetőcéget is, több mint 1 milliárd eurós alappal – a pénz elköltésébe elvileg a Siemens menedzsmentje nem szól majd bele. A Next47 „villamosításra, automatizációra és digitalizációra” fókuszál. A villamosenergia-rendszerek üzemeltetésében és felügyeletében eddig is nagy szerepe volt a Siemensnek, most pedig készülnek arra a jövőre, amikor nem központosított lesz ez a téma sem, hanem a fogyasztók termelőkké is válnak – például saját napelemeikkel.

Geräumige Lounges fördern den kurzfristigen Ideen- wie Gedankenaustausch. Die hier angegliederten Besprechungsräume öffnen sich mit großen Glasfronten zum Atrium und erlauben einen Blick hinaus.Large lounge areas foster the spontaneous exchange of ideas and information. The adjacent conference rooms have large glass facades that open onto the atrium, offering an outward-looking view.

Biztonságos ez?

És miközben már úton vagyunk, van még néhány, nem is annyira apró megoldandó kérdés: például, ezeknek a rendszereknek a biztonsága. Az ipari szoftvereket sokszor még az internetkorszak előtt készítették,

az akkori fejlesztők nem gondoltak különösebben a biztonságra, mert eszükbe sem jutott, hogy a lusta üzemeltetők majd rákötik az ipari gépeket is az internetre,

hogy otthonról is lehessen felügyelni, ne kelljen bemenni csak ezért a munkahelyre – márpedig ez történt, így a net ma tele van egy csomó, könnyű célpontot kínáló ipari rendszerrel. Ne nehéz belátni, ez mekkora probléma: ha vesszük mondjuk a korábbi példát, a villamosenergia-hálózatot: a hekkerek megbéníthatják akár egy egész ország áramellátását, ha bejutnak a rendszerbe.

Nem véletlenül hangsúlyozta ezerszer a Siemens, hogy a Mindsphere-nél külön figyelnek majd a biztonságra is, ami nemcsak azt jelenti, hogy az ügyfelek kiválaszthatják majd, hol tárolják adataikat, ahhoz a cég nem fér majd hozzá, hanem azt is, hogy a régi rendszereket kifejezetten elkülönítve tárolják majd – az újaknál pedig már a tervezésnél fontos szempont a biztonság, a kütyükön belül is elkülönítik a különböző funkciókat.

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő