A New York-i tőzsde kihátrál Trump rendelete mögül, ami előírta, hogy kirakjanak bizonyos kínai cégeket az amerikai piacról. A lépés mögött az állhat, hogy Joe Biden békésebb külpolitikát akar Pekinggel. A leendő elnök faramuci helyzetben van: meggátollná az új hidegháborút, de szembe kell néznie Kína globális törekvéseivel.
Egyelőre nem távolítják el a kínai cégeket a New York-i Értéktőzsdéről, hiába írta elő egy friss elnöki rendelet. A börzének a China Mobile-t, a China Telecomot és a China Unicomot kellene eltávolítania, az eljárásoknak legkésőbb csütörtökig el kellene indulnia, az amerikai befektetőknek novemberig lenne idejük kiszállni a cégekből. A tőzsde pár napja még megerősítette, hogy nemsokára törli a vállalatokat.
A börze friss nyilatkozata szerint viszont a „hatóságokkal való további egyeztetésig” nem fogja végrehajtani a rendeletet, bár további indoklást nem fűzött a döntéshez – írta a CNN.
A China Mobile árfolyama 7,5 a China Telekomé 8, a China Unicomé pedig 11 százalékos pluszban is volt a hírek hallatán.
Donald Trump, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke decemberben írta alá a rendeletet, miszerint amerikai befektetők nem tulajdonolhatnak üzletrészt olyan cégben, amelynek köze van a kínai államhoz vagy haderőhöz. Akkor a jogszabály szabályosan padlóra küldte nemcsak az amerikai, de a hongkongi telekom-cégek árfolyamát is.
Ráadásul a rendelet alapos fejtörést okozott az indexszolgáltatók és tőzsdék körében. Decemberben az MSCI, a FTSE Russell, a Nasdaq és az S&P500 is közzétette a listát, hogy mely kínai cégeket törlik az indexeikből. A listákhoz ugyanakkor nem járt magyarázat, hogy mely céget miért törölik, mivel bizonyítható a kínai haderőhöz vagy államhoz való kötöttség. A FTSE Russel például decemberben még nyolc kínai céget nevezett meg, amelyeket kidob az indexéből, ezen az idén már további háromról volt szó, mindenféle magyarázat nélkül.
A Financial Times megkérdezett pár elemzőt, és a legtöbben azt mondták: a New York-i parkett döntése
egyértelmű reflexió arra, hogy a Joe Biden vezette kormány kevésbé akar szembe menni az amerikai földön működő kínai vállalatokkal.
Joe Biden, az ország következő elnöke elég faramuci helyzetben van és meglehetősen bizonytalan, milyen vonalak mentén bontakozik ki a Kína-politikája. Egyrészt kimondott célja, hogy megakadályozza a Washington és Peking közti új, kereskedelmi és technológiai hidegháborút. Ugyanakkor szembe kell néznie azzal, hogy Kína az évtized végére számos mutatóban, köztük a nemzeti össztermékben is beérheti a világ legnagyobb gazdaságát.
Ráadásul Hszi Csin-ping kínai államfő elég nyilvánvalóvá tette, hogy országa nemcsak a térségben, hanem globális szinten is vezető szerepre tör.
Az Egyesült Államok sokáig nem akart mit kezdeni Peking távol-keleti hegemóniatörekvéseivel, sem azzal, hogy a kínai mérnökök – most már bizonyítottan – lopták a nyugati chiptechnológiát az amerikai gyártóktól. Ebben a szemléletben nagy váltás volt Donald Trump, aki kereskedelmi háborút és politikai ellentétet szított a két szuperhatalom közt. Az amerikai elnök törekvései után összeállni látszott az atlanti szövetség Kína ellen, amely abban csúcsosodott ki, hogy a legtöbb európai ország kitiltotta a Huaweit az 5G-infrastruktúra kiépítéséből.
Óriási kérdés, hogy a Biden-adminisztráció mit kezd ezzel az örökölt helyzettel. Egyelőre annyi biztos, hogy a bezárkózás trumpista politikáját egy nagyobb külügyi figyelmességgel bíró adminisztráció váltja fel.
Ugyanakkor az is számottevő lehet, hogy a nyugati társadalmakban is érezhetően megjelent az igény a kínai gazdasági térnyerés fékezésére.
Borítókép: Donald Trump hivatalos Facebook-oldala