Válság? Hol?

  „Újra 36 óráznunk kell” – mondja Novotni Anna, a Hajdu alelnöke. Először fordul elő, hogy címlapsztorink alanya arról beszél, hogy mi történt már meg náluk (és nem arról, hogy adott […]

A Forbes 2019. szeptemberi címlapja

Bővebben

Fotó: Bob Blob // Unsplash

Már a cégvezetők szerint is a klímaváltozás a legnagyobb kockázat a világon

De úgy érzik, arra legalább van idejük felkészülni, míg a technológiai változás sokkal viharosabb sebeséggel megy végbe. A KPMG felméréséből szemezgettünk.

A KPMG minden évben elkészíti a CEO Outlook felmérést, amiben vállalatvezetők kérdeznek meg, milyen üzleti kihívásokkal szembesülnek, milyen kockázatokra számítanak a jövőben. Az idei évben

idén már a világ csúcsvezetői számára is a klímaváltozás vált a legnagyobb üzleti kockázattá.

Ez azért meglepő, mert a tavalyi évben még a top3-ban sem volt. Az elmúlt évben a kockázatok összetétele nem változott a vállalatvezetők szerint, de azok sorrendje igen. A rangsor így alakult a 2019-es felmérés szerint (zárójelben a tavalyi, 2018-as helyezés):

  1. Klímaváltozás és környezeti kockázatok (4.)
  2. Diszruptív technológiák fejlődése (3.)
  3. Geopolitikai kockázatok (1.)
  4. Kiberbiztonsági kihívások (2.)
  5. Működési kockázatok (5.)

A két legfontosabb kihívás, mely meghatározza a világ legnagyobb vállalatainak gondolkodását jelenleg, az a klímaváltozás és a munkaerő átalakítása. De kockázat és kockázat között is nagy a különbség, hívta fel a figyelmet Robert Stöllinger, a KPMG Magyarország vezérigazgatója:

a klímaváltozás lassabb, bizonyos szempontból tervezhető kihívást jelent, ezzel szemben a technológiai változás hirtelen érkezik és gyors lefutású egy vállalat számára.

Robert Stöllinger, a KPMG Magyarország vezérigazgatója. Fotó: KPMG

Robert Stöllinger, a KPMG Magyarország vezérigazgatója. Fotó: KPMG

Különösen a nagyvállalatok esetében igaz, hogy az új trendek inkább veszélyt jelentenek számukra, mint lehetőséget, mert az agilis cégvezetés kevés a sikerhez, a teljes vállalatot átható kultúraváltásra van szükség, ami nem könnyű feladat. Régen az érték az volt, ha egy vállalat átvészeli a nehéz időszakot és képes továbbmenni, amerre indult. Ma ez már nagyon kevés, hiszen a digitalizáció és a globalizáció jellemzője, hogy a győztes mindent visz. Ennek pedig sokszor a fogyasztók látják a kárát, ugyanis az óriásplatformok és big tech vállalatok kvázi monopolhelyzete veszélyezteti a piaci innovációt, a versenyt és így a fogyasztók érdekeit is.

15 éves a Facebook – a cég, ami bármit megtehet

Nem mindig térül meg a zöld, de új üzleti lehetőséget teremt

A klímakockázattal kapcsolatban Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadásért felelős partnere kifejtette. hogy a katasztrófa elkerülésében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, azon belül is elsősorban a megújuló, illetve karbonsemleges (széndioxid-kibocsátással nem járó) energiaforrások használatának bővítése, valamint az energiafelhasználás hatékonyságának növelése segíthet.  Csakhogy a megújuló energiaforrások egy része jelenleg még nem tudja felvenni a versenyt a hagyományos energiaforrásokkal, az energiahatékonysági beruházások pedig nem mindig térülnek meg tisztán üzleti alapon belátható időn belül. Mégis létezik egyfajta klímatudatossági kényszer a vállalatokon:

a fogyasztók egyre nagyobb csoportjai kötelezik el magukat olyan cégek mellett, amelyek bár nem kínálnak jobb olcsóbb, kényelmesebb megoldást egy adott fogyasztói igény kielégítésére, mint a versenytársaik, de amit nyújtanak, azt környezettudatos eljárásokkal teszik.

„Ahol a keresleti oldal tudatossága sem kényszeríti klímatudatos megoldásra a cégeket, ott felértékelődik az állam és a szabályozás szerepe” – tette hozzá Kovács Csaba.

Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadó partnere. Fotó: KPMG

Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadó partnere. Fotó: KPMG

Meg kell tartani, ami van

Taksz Ildikó, a pénzügyi szolgáltatásokért felelős partner a munkaerőhiány által támasztott HR-kihívások kapcsán elmondta, hogy

a megfelelően képzett munkaerő hányában kulcsfontosságúvá válik egy szervezet munkaerőmegtartó képességének növelése.

Ehhez viszont elengedhetetlen a munkavállalói élmény és a munkahelyi kultúra folyamatos fejlesztése. A jól működő szervezethez a HR vezetésben pszichológiai, matematikai és üzleti szemlélet és agilis működés szükséges, hiszen a technológiai innovációk áthatják ezt a területet is: a szolgáltatások digitalizálódnak, előtérbe kerül itt is az adatelemzés, automatizálás, ezek mindegyike ma már kritikus a megfelelő munkavállalói élmény biztosításához is.

Taksz Ildikó, a KPMG pénzügyi szolgáltatásokért felelős partnere. Fotó: KPMG

Taksz Ildikó, a KPMG pénzügyi szolgáltatásokért felelős partnere. Fotó: KPMG

Habár mindenki az emberi erőforrások fontosságáról beszél, a cégvezetők még mindig a technológiai beruházásokat preferálják a munkaerő képzése előtt.

Magyarországon egyértelműen látszanak a munkaerőpiac átalakulásának a jelei, ám a szervezetek döntő többsége, kiemelten a kis- és középvállalatok és a közigazgatási szektor nem tud önerőből válaszolni ezekre a kihívásokra. A gyors változások miatt az üzleti sikerek elérésének alapfeltétele a HR funkció átalakítása, agilitás növelése, és egy olyan munkahelyi struktúra kialakítása, ami megfelel a digitális kor elvárásainak, hogy a munkavállalók elkötelezetté váljanak.

Fotó: Bob Blob // Unsplash

 

Az ember minden jel szerint arra lett teremtve, hogy gondolkodjék. Ebben rejlik minden méltósága és minden érdeme. Egyetlen kötelessége, hogy helyesen gondolkodjék.