A Pandora-iratok előtt néhány cég azzal hirdette magát, hogy szívesen segít offshore cégeket alapítani Magyarországon. Volt, aki azzal a szöveggel, hogy hazánk egyenesen „Ciprus vagy Málta alternatívájává válhat”, de még jobb opció, hiszen egyelőre jobb híre van. De mi az offshore ismertetője, miért jó itthon adózni, és hogy kaphat egy offshore struktúra onshore arcot?
Arról már több cikk és elemzés jelent meg az utóbbi években, hogy az Orbán-kormány által 2010 után bevezetett adóváltozások jóval kedvezőbb hellyé tették Magyarországot adózási szempontból a külföldi cégek számára. Emiatt számos kritika is érte az elmúlt években az országot, mondván, hogy segítik a nemzetközi cégeket az adófizetés elkerülésében – írja a Direkt36.
A Pandora-iratok nevű nemzetközi tényfeltáró projektnek köszönhetően most a az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) tizennégy olyan cég irataihoz is hozzájutott, ami offshore cégeket hozott létre és segített működtetni.
Magyarország az új Málta?
A most kiszivárgott iratokban szerepelt a Kovács V. Gábor Ügyvédi Iroda bemutatkozó anyaga is. A cég azzal reklámozta magát, hogy tud megoldást az alábbi problémára: „úgy látom, hogy számos országban ellenszenvvel viseltetnek a klasszikus offshore területek bejegyzett cégekkel szemben és számos esetben gyanúsan kezelik őket, ami adóvizsgálatok formájában jelentkezik.”
Azt ajánlották, hogy Magyarországon alapított cégek beiktatásával sikerülhet eloszlatni az offshore cégek körüli gyanút. Ha egy Seychelles-szigeteki vállalat magyarországi kft.-vel is rendelkezik, és azon keresztül végzi a tevékenységét, akkor azzal
„az offshore struktúrák adózásilag hatékony onshore arcot kapnak”.
Az ügyvédi iroda arról is írt, hogy „a 2010-es társasági adóváltozások feltették Magyarországot a nemzetközi adótervezési térképre”. Szerinte azzal, hogy Magyarországon alacsony a társasági adó, és eleve hiányzik több olyan adófajta, ami más európai országokban jelen van,
az itt bejegyzett cégek „tökéletesek erre a célra”.
A Kovács V. Gábor Ügyvédi Iroda mellett más cégek is specializálódtak az offshore bizniszre. Például a Cititrust International belize-i központú társaság magazinjában egy magyar pénzügyi szakembertől, Danku Tamástól közöltek cikket még 2011-ben azzal a címmel, hogy „Magyarország mint adóparadicsom”. A cikk szerint a cím még túlzás, de
Magyarország akár „Ciprus vagy Málta alternatívájává válhat.”
Danku cikke szerint Magyarország egyik nagy előnye velük és más országokkal szemben, hogy jobb híre van, mert nem az adóparadicsomok és offshore-területek között van elkönyvelve.
Miért jó itt adózni?
Csábító körülménynek számít itthon például az, hogy Magyarországnak számos országgal van egyezménye az úgynevezett kettős adóztatás elkerüléséről. Ezeknek az egyezményeknek a lényegük, hogy az aláíró országok megegyeznek egymással arról, hogy a náluk jelenlévő adózók milyen feltételek mellett és hol fizetik be a közterheket.
Emellett itthon a külföldiek számára az egyik legcsábítóbb lehetőség Magyarországon az, hogy nálunk nincs úgynevezett forrásadó. Ezt több országban akkor kell fizetni,
ha egy cég vagy magánszemély a jövedelmét ki akarja vinni külföldre.
De mi is az az offshore?
Az adóparadicsomok fő ismertetője, hogy az ott létrehozott cégek segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Emellett az ilyen cégek vezetőinek fontos szempont, hogy nehéz hozzáférni ezeknek a vállalatoknak a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbújtatására.
Tagadnak
A magyar érintetten kívül, akikről most kiderült, hogy offshore is üzletelhettek külföldi befolyásos vezetőkből, vállalkozókból sem volt hiány a most kirobbant botrányban.
Néhány hazai érintett:
Néhány külföldi érintett:
- Andrej Babis cseh kormányfő (a dokumentumok szerint offshore cégeken keresztül vásárolt meg egy 22 millió dollár értékű, saját mozival és két úszómedencével is ellátott kastélyt a francia Riviérán)
- Tony Blair egykori brit miniszterelnök
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
- II. Abdullah jordán király
- Uhuru Kenyatta kenyai elnök
- Pakisztán, Hollandia, Brazília pénzügyminiszterei
- Málta és Franciaország volt pénzügyminiszterei
- Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója
Shaukat Tarin, Pakisztán pénzügyminisztere azt ígérte, hogy a dokumentumokban megnevezett tisztségviselők ügyeit – köztük az övét is – kivizsgálják, míg a Kreml azt közölte, hogy nincs bizonyíték Vlagyimir Putyin orosz elnök offshore üzleteire – írta a Reuters.
A Washington Post szerint a dokumentumok azonban azt jelezték, hogy Putyin szeretője offshore forrásokból vásárolt lakást Monacóban.
Az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) alapján a Panama-iratok mintegy 35 jelenlegi és volt nemzeti vezetőhöz, valamint 91 ország több mint 330 politikusához és köztisztviselőjéhez kapcsolódnak.
Borítókép: Edgeplorer // 123RF
