Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A tulajdonosok magyarok, a piacuk nem, merre tovább? 3 sikercég elárulja, hogyan vették a kihívásokat

Pörög a gazdaság, de sok a globális kihívás, közben a hazai céges világ fókuszában a generációváltás áll. Hogyan fognak növekedni? Három vállalkozói történet.

Három vállalat, három nézőpont: egy alapító vezérigazgató, egy visszavonult cégvezető és egy második generációs tulajdonos. Ami közös bennük az, hogy mindhárom történet a rendszerváltás környékén indult, és mindhárom vállalkozásból milliárdos bevételű közepes vállalat lett. A tulajdonosok magyarok, a piacuk nem. Hogy akarnak tovább növekedni? Olyan cégeket kérdeztünk, akik jövőre akár ott is lehetnek a Forbes legértékesebb 100 százalékban hazai kézben lévő listáján, a Magyar 100-on.

Chemark Zrt.: egy céget két dolog robbanthat szét

Tavaly szeptemberben lett részvénytársaság a korábban Kft.-ként működő Chemark, amely növényvédőszerek bérgyártásával és csomagolásával foglalkozik immár 1991 óta. A gyógyszerkutató végzettségű Varga Imre akkori kollégáival és ismerősökkel, alapította a céget, mára azonban egyedül ő maradt meg aktív vezetőnek a régi gárdából. „Egy céget két dolog robbanthat szét: a siker és a sikertelenség” – mondja Varga utalva arra, hogy a nyolc-tíz alapító közül hárman maradtak csak az első sikeres időszakot követően. Volt, aki inkább ki akarta venni a nyereséget, volt, aki visszaforgatta volna. Végül ma már nevetségesen alacsony összegért a maradók kivásárolták a távozókat ’96-ban. Persze ehhez is kellett hitel, családi és baráti kölcsön.

A Chemark berhidai telepe. Fotó: Chemark

Tíz év működés után lett milliárdos árbevételű a cég, ám ez önmagában nem jelent sokat. A bevétel javát a bérmunka adja, ezen belül pedig a partnercégek döntésén múlik, hogy ezt hogyan kell végrehajtani: az alapanyagot a megbízó szerzi be vagy ezt is kiadja feladatként. Előbbi esetben az anyagköltség nem jelenik meg bevételként, utóbbi esetben viszont igen. Elképzelhető, hogy a partnercégek menet közben térnek át egyik eljárásról a másikra, ami akár milliárdos változást is eredményezhet az árbevételben, miközben érdemben nem változott semmi.

Éppen ezért Varga nem is a bevételt figyeli, hanem a profitot.

Ebben a szektorban ezt nem is annyira egyszerű hosszabb távon tervezni. A növényvédőszerek piaca nagyjából hasonló magnitúdójú kihívások előtt áll, mint az autóipar. A szerek engedélyeztetése, a génmódosítás és a klímaváltozás egyaránt alapvetően befolyásolja a szektor működését és jövedelmezőségét. Egyelőre működik a dolog, legalábbis a tavalyi összesített, 11 milliárd forintot meghaladó bevétel (az első nyolc hónapban Kft., szeptembertől Zrt. együttes bevétele) elég meggyőző. A bérmunka elsőre kockázatos vállalkozásnak tűnik, ám ez egy speciális üzletág, a gyártás harmada globálisan így zajlik, ráadásul meglehetősen szűk szereplőgárda mellett.

Naturtex Kft.: megállni nem szabad

A generációváltás nem egyik napról a másikra zajlik le egy cég életében. Nem elég egy díszvacsora, ahol az alapító átadja a kulcsokat a következő generációnak, aztán mindenki megy a dolgára. A paplanok, párnák, ágytakarók és egyéb háló- és fürdőszobai textilek gyártására specializálódott Naturtex Kft-nél hat-hét év alatt ment végbe a folyamat. Ez idő alatt az alapító, Dr. Gellért Ákos Károly fokozatosan adta át az operatív feladatokat fiainak, Ákosnak és Balázsnak, ám ő maradt a „tollas” szakember. Stratégai döntéseket mindig hárman hozzák meg. A cég ugyanis számos természetes és szintetikus anyag mellett első sorban tollal és magyar libapehellyel tölti párnáit és paplanjait, és a tollak beszerzése, kezelése és felhasználása speciális szaktudást igényel.

Gellért Ákos, Naturtex. Fotó: Kaiser Erika

Az idők során a kis cégből vállalat lett a Naturtex, és ahogyan az apát felváltották a fiúk az operatív ügyvezetésben, a vállalat növekedésével úgy jött a kockás papír helyett vállalatirányítási rendszer és a kontrolling. A társaság egészen a kétezres évek közepéig vegyesvállalat volt, ám az akkori tulajdonosoknak eltérő elképzeléseik voltak, amelyeket nem lehetett közös nevezőre hozni. Így a külföldi partner végül kiszállt, így lett 2006-ban száz százalékban magyar tulajdonú a cég.

A váltás komoly feladatot jelentett, hiszen addig az export javát a külföldi tulajdonos cégcsoportjának megrendelése adta,

vagyis új piacot kellett szerezni.

Ez sikerült, tavaly 6,5 milliárd forintot tett ki az export és 1,3 milliárdot a belföldi értékesítés. „Megállni nem szabad, mert a konkurencia sem áll meg” – vallják a tulajdonosok. Lassan kinövik az üzemet, vagyis a kapacitásbővítés elengedhetetlen. Jövő évben jelentős beruházást terveznek.

Mirelite Mirsa Zrt.: fejleszteni, beruházni

Losó Ákos, Losó József és Losó Adrienn – a Mirelite Mirsa tulajdonosai. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers

Egy nemzetközi élelmiszeripari kiállításon meghallotta Losó József, amint két látogató arról beszél a Mirelite Mirsa standja előtt:

nahát, a Mirelite, még van? Akkor nézzük csak meg!

A Mirelite annyira van, hogy az 1981-ben egy kukoricaföld helyén épített gyár tavaly több mint 4 milliárd forint bevételt ért el, ebből a belföldi 2,9, az export pedig 1,2 milliárdot tett ki. A társaság sokáig a Schöller, majd az azt felvásároló Nestlé leányvállalata volt, míg a svájci csoki- és jégkrémgyártó profiltisztítás címén nem döntött az eladásáról.

Losó Józsefet, aki az első kapavágástól igazgatta a gyárat, félúton, Bécsben tájékoztatták az eladásról.

Nem szabódott sokat, maga is bejelentkezett, és végül – hitelből – meg is vásárolta a vállalatot, így az 2003 óta van a család tulajdonában.

Egy márka felépítése rendkívül időigényes és nagy munka, de aranyat ér. Éppen ezért volt fontos a cég számára a Mirelite Csepel eszkimós védjegyét megvásárolni 2010-ben. Ez a cég volt, amelyik Magyarországon elsőként kezdett mirelittermékeket gyártani 1945-től. Nem ez volt az egyetlen üzem, amelyet megszereztek, a kétezres évek közepén több akvizíciót is végrehajtottak. A történetnek persze nincs még vége, sőt: februárban készül el egy 600 millió forint értékű beruházás, amelyet egy újabb, milliárdos értékű fejlesztés követ.

A céget 2012 óta Losó József két gyereke, Adrienn és Viktor vezeti, az alapító nyugdíjba vonult. Ez a nyugdíjazás persze nem egész napos rejtvényfejtés jelent, egy kisebb fennakadás a gyárban, és máris indul. Hogy miért? Elmondása szerint huszonévesen az ő ötlete volt egy fagyasztógyár felépítése, amikor fél tucat téesz összefogása révén valamit kezdeni kellett a rendelkezésre álló gyümölcsössel.

Borítókép: A Naturtex vezetői. Fotó: Orbital Strangers

 

"Hétvégén bármi megtörténhet, szegény dolgozók szoktak is félni, pénteki döntéseink élnek-e még hétfőn"

Kelényi Kolos, Szamos Marcipán