Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Fotó: Orbital Strangers

Magyar neurobiológus történelmi jelentőségű kutatása visz közelebb a vakság gyógyításához

Egy kedd reggeli sajtótájékoztatón Roska Botond magyar neurobiológus számolt be arról a történelmi jelentőségű kutatásról, amelyben egy 58 éves, teljesen vak ember részlegesen visszanyerte a látását. Roska kamaszkorában csellistának készült, egy kézsérülés miatt váltott pályát.

A kutatás eredményeiről a Nature Medicine című szaklapban számolt be a José-Alain Sahel és Roska Botond vezette nemzetközi kutatócsoport, a sajtótájékoztatóról a portfolio.hu írt beszámolót.

Hosszú út vezetett a klinikai vizsgálatokig, ami 2018-19-ben indult. Először egereken kísérleteztek, majd a génterápiás módszert majmokon próbáltak ki. A teljes úton a pandémia miatt egyetlen beteggel tudtak végigmenni, de többen is részt vettek a vizsgálatban. Egyetlen injekció után a páciens kapott egy szemüveget, ami sárga és borostyán színeket projektált a szeméhez, a zsebében lévő szoftver pedig feldolgozta a képeket. A beinjektálás után a vírus elkezdi kifejleszteni a fehérjét, 2,5 hónapig még nem érez semmit a beteg, de

4,5 hónap elteltével és egy trenírozási folyamat után az utcán közlekedve felismert egy gyalogátkelőhelyet.

Ekkor kezdték el a kvantitatív teszteket – ismertette Roska a kutatás részleteit. 

A javulás vizsgálata során a páciensnek különböző méretű és alakú tárgyakat kellett felismernie és megszámolnia a fején egy multielektródás EG-vel, ami mérte, mikor mutat a vizuális kéreg aktivitást. 

Az áttörés Roska szerint egy új tudomány keletkezését is jelentheti, a vizuális rehabilitációét.

A másik út, hogy a különböző optogenetikai stratégiák és az ezekre épülő cégek továbbra is versenyezni fognak egymással, a befektetői hangulat ennek kedvez, a területen forrásbőség van – mondta Roska újságírói kérdésre válaszolva. 

Azt is megígérte, hogy soha nem adják fel. „Elindulunk egy irányba, és ha ott nem találunk semmit, akkor visszaúszunk. Állandóan hibázunk, de egyet tudunk: nem adjuk fel sosem. Biztos vagyok benne, hogy lesznek nagy csattanások a falnak, de addig megyünk, amíg nem lépünk egyet előre” – mondta a kutató. 

Csellistából Nobel-esélyes kutatóorvos

Roska Botond neurobiológus mindig szilárdan hitt abban, hogy a vakság gyógyítható. A Forbes 2019 novemberében írt portrét a kutatóról, akit egyre többen a Nobel-díj következő magyar jelöltjének várják. A professzor és kutatócsoportja a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézetben dolgozik, amit egy kollégájával maga alapított 2018-ban.

Azért ott, mert a világon ott részesülnek a legnagyobb anyagi támogatásban a kutatók,

a génterápiájuk klinikai tesztelése pedig hatalmas forrásigényű volt. Kamaszkorában csellistának készült és a Zeneakadémiára járt, majd egy kézsérülés miatt karriert kellett váltania: három nap alatt döntött az orvosi egyetem mellett. Egy híres retinakutatóval folytatott beszélgetés után döntött ő is a retinakutatás mellett, a doktoriját már ebben a témában írta a Berkeley-n, később a Harvardon foglalkozott virológiával és genetikával.

Borítóképen Roska Botond, fotó: Orbital Strangers (archív)

Oszd meg!