Válság? Hol?

  „Újra 36 óráznunk kell” – mondja Novotni Anna, a Hajdu alelnöke. Először fordul elő, hogy címlapsztorink alanya arról beszél, hogy mi történt már meg náluk (és nem arról, hogy adott […]

A Forbes 2019. szeptemberi címlapja

Bővebben

Magyar multikat növesztene a minisztérium EU-s pénzből

EU-s források felhasználásával milliárdokat fordítana egy “magyar multiépítő” programra az innovációs tárca. Épp a múlt héten jelent meg róla egy hosszabb interjúnk, hogy részben az EU-s támogatási politika hogyan fogja vissza a magyar cégek növekedését és hogy miért van üvegplafon a nagy magyar cégek felett – melyekből régiós szinten is eleve kevés van. 

Magyar multi program címmel a legígéretesebb kis- és közepes vállalkozások fejlődését támogató projekt indul – jelentette be tegnap az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, írja az MTI.

György László szerint az összes magyar vállalkozás 5-10 százaléka rendelkezhet kiemelt növekedési és innovációs potenciállal. A Magyar multi program a konvergenciarégiók cégeire számít (vagyis a közép-magyarországi vállalatokra nem, az EU-s források miatt ez egy általánosnak mondható gyakorlat, a fejlettebb régiókra kevesebb pénzt szán az Unió); leendő partnerei 170 magyar kis- és középvállalkozásból (kkv) kerülhetnek ki.

Ezek a társaságok az elmúlt időszakban három egymást követő évben legalább évi 20 százalékkal növekedtek vagy legalább évi 50 százalékkal nőtt az exportárbevételük, az elért szintet pedig fenn is tudták tartani – mondta az államtitkár.

Várakozása szerint ezek a társaságok lehetnek a külföldön is sikeres magyar multik, amelyek betölthetik a külpiaci réseket és eredményesebbek lehetnek a nemzetközi versenytársaknál.

György László megjegyezte, hogy a rendszerváltást követően a belföldi gazdaságszerkezeti átalakulás másképp alakult, mint a térség számos államában, Magyarországon ezért a legnagyobbak között kevés a magyar tulajdonú cég. A Magyar multi program a kkv-k közül szeretné a leginkább fejlődőképes vállalatokat magasabb növekedési fokozatba kapcsolni, és a nemzetközi piacokra segíteni – tette hozzá. A Magyar multi program az ITM, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és a Pénzügyminisztérium (PM) közös projektjeként a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop 1.1.4-16) keretében jött létre, végrehajtásáért az IKFA Iparfejlesztési Közhasznú Nkft., egy állami cég felel.

György László kifejtette, hogy az együttműködő cégek a pénzügyi tanácsadás mellett termék- és szolgáltatásfejlesztéshez, márka és arculatépítéshez, szervezet- és folyamatfejlesztéshez és külpiaci tevékenységhez kaphatnak szakmai támogatást. Első lépésként menedzsmentinterjúval és előzetes felméréssel mérik föl az érintett vállalkozások termékeit, szolgáltatásait, növekedési lehetőségeit és hosszú távú elképzeléseit, majd ezek alapján szakértői testület választ ki félszáz partnercéget. Az együttműködési megállapodás aláírását követően vállalati diagnosztika és fejlesztési terv készül a vállalkozások számára,

majd összesen több mint 10 milliárd forint támogatást kaphatnak fejlesztésekre.

A cégek külpiaci terjeszkedést személyre szabott tanácsadással segítik.

Az európai támogatásszerkezet is egy pillér a magyar cégek felett létrejött üvegplafon alatt 

Épp a múlt héten jelent meg páros interjúnk Lakatos Péterrel (Videoton társtulajdonos, MGYOSZ társelnök) és Szendrői Gáborral (Concorde MB Partners, M&A szakértő) arról, hogy nem beszélünk eleget és nem megfelelően arról, hogy nagyon kevés magyar cég van – meglátásuk szerint ebben a régiós összevetésben is alulmaradunk. A két szakember szerint sok más eredő mellett az EU támogatási politikája is oka ennek, a rendszer újragondolásra szorul, a magyar cégek ugyanis nem tudtak tudást felhalmozni ebben a dotációs rendszerben, ami miatt a versenyben lemaradtak, így leginkább az lehet a versenyelőnyük, hogy melyikük kap éppen EU-s támogatást (vagyis tud olcsóbb gépórát ajánlani a multi megrendelőknek). Ahogy Lakatos Péter találóan fogalmazott, az EU a mostani dotációval egy kicsit gazdagabb perifériát teremt, de ez nem jelenti azt, hogy közelednénk a magországokhoz – továbbra is kevés az olyan magyar cég, ami nemzetközi mércével mérve is eladható tudást tudott felhalmozni. A magyar multik létrejöttében ez lehet szerintük a kulcs.

A tudás megszerzésének a problematikája maga az üvegplafon – páros interjú a magyar cégek jövőjéről

 

Borítókép: Josh Hild // Unsplash

 

Művész számára szinte elengedhetetlen feltételnek tekintem az időnkénti semmittevés tevékenységét.

Somló István debreceni színidirektor Latinovits Zoltánnak