Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a radikálisan megváltozó politikai környezet, széleskörű nemzetközi gazdasági szankciók nagy bizonytalansággal prognosztizálható gazdasági pályára kényszerítik a világ- és ezen belül a magyar gazdaságot – közölte a GKI Gazdaságkutató a Forbes.hu-nak eljuttatott közleményében.
Rövid távon legszembetűnőbb
- a markánsan megugró infláció,
- az általános tőzsdei áresés,
- a dollárhoz viszonyított általánosan jellemző leértékelődés,
- a globális ellátási-szállítási bizonytalanná válása.
Radikálisan megváltozott az eddig viszonylag stabil politikai környezet: miközben az orosz támadás óta az euroatlanti szövetség és ezen belül az EU összezár, az egyes EU-tagállamok rövidtávú érdekei továbbra is megnehezíthetik a részletekben is teljesen egységes fellépést.
Mit jelent ez Magyarország számára?
A GKI szerint a magyar energiapolitika egyoldalú orosz orientáltsága tarthatatlanná vált.
„Mindez Magyarország számára azt jelenti, hogy a keleti nyitással és Brüsszel-ellenességgel jellemezhető politikája zsákutcába jutott, mozgástere, zsarolási potenciálja nagymértékben beszűkült.”
Magyarország erőteljesen ki van téve az EU-transzfereknek a magyar gazdaságpolitika következtében, ezért szüksége van az unióval való kiegyezésre. Stratégiaváltásra van tehát szükség, mely a jelenlegi kormány maradása esetén lényegi engedményeket, a jelenlegi ellenzék választási győzelme esetén értékrendjének megfelelő reformokat követel – vélik a GKI elemzői.
Visszaeső növekedés
Elemzések szerint a háború és a szankciók következtében az ellátás-szállítási láncok súlyos zavarai, a kereslet csökkenése az EU növekedését 1,5-2 százalékponttal vethetik vissza a korábban gondolthoz képest, ami 2-2,5 százalék körüli GDP-növekedést jelentene.
A GKI decemberben még 4,5-5 százalékos magyar növekedést valószínűsített 2022-re, ezt most jelentősen, 2,5-3 százalékra csökkentette, ami az EU átlagánál továbbra is gyorsabb növekedést valószínűsít. Az átlagosnál nagyobb prognózis-rontást
- az Ukrajnához való közelség,
- az EU-transzferek beérkezésének bizonytalansága és valószínű csúszása,
- az Oroszországtól és a nagy nehézségekkel küzdő autóipartól való túlzott függés,
- a rendkívül magas inflációnak a fogyasztás emelkedését fékező hatása magyarázza.
Jövedelmek
A lakosság jövedelme 2022-ben nagyon jelentősen emelkedik. S bár ennek egy része az infláció következtében lemorzsolódik, a reálkeresetek a 9 százalék körüli infláció esetén is 4,5 százalékkal, a reálnyugdíjak 5, a reáljövedelmek 5,5 százalék körüli mértékben emelkedhetnek.
A tervezettnél sokkal magasabb idei infláció miatt ősszel korrekcióra lesz szükség. A reáljövedelmek esetében az egyszeri szja-visszatérítésnek és a 25 év alattiak adómentességének hatását részben ellensúlyozza a szociális kiadások, illetve a vállalkozói jövedelmek stagnálása vagy minimális emelkedése.
A lakossági fogyasztás bővülése gyors, 4 százalék körüli, de a tavalyinál és a korábban gondoltnál valamivel alacsonyabb lesz. A lakosság nettó finanszírozási képessége tovább emelkedik.
A háború hatása
A 2022. évi várható magyar növekedés lassulásában fontos szerepe van a háborúnak. Az Oroszországba és Ukrajnába irányuló kivitel csökkenése kiesést okoz az ipari termelésben. Ráadásul a globális ellátási láncok zavarai következtében termelési oldalról is komoly gondok várhatók. Jó esetben is csak stagnálás várható a beruházásoknál és ezzel az építőiparban is.
A fogyasztás és így a kiskereskedelmi forgalom korábban gondoltnál alacsonyabb dinamikáját főként a csak nagyon lassan csökkenő infláció okozza. Mindez kihat a hitelfelvételre és a hiteltörlesztési képességre, ezzel a pénzügyi szektor GDP-termelő képességére. A háborúval, illetve a menekülthullámmal összefüggésben viszont emelkedni fog a közösségi fogyasztás.
Munkanélküliség
Munkanélküliségi szempontból Magyarország a maga 3,8 százalékos mutatójával 2022 januárjában az Európai Unióban az 5. helyen állt. A GKI 2022-ben a foglalkoztatás stagnálását, legfeljebb 0,5 százalékos emelkedését, a munkanélküliségi ráta éves átlagban minimális, 4,1 százalékról 4 százalékra csökkenését valószínűsíti.
Hitelek
A magyar bankok lakossági, valamint vállalati hitel- és betétállománya 2021-ben egyaránt kétszámjegyű mértékben gyarapodott az előző évhez képest. A bővülés motorja a lakáshitelezés volt, melyek összege a 2019. évinek csaknem másfélszerese lett. A folyamatosan és gyorsulva emelkedő kamatkörnyezet, az állami és jegybanki támogatások kifutása, az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanság minimum lassulást, de lehet, hogy visszaesést okoz a hitelpiacon.
Deficit
Az EU módszertana szerinti hiányt a GDP 5,9 százalékáról 4,9 százalékra csökkentette a kormányzati előrejelzés és 2022 első két hónapjában az egész évre előirányzott deficitnek már mintegy 40 százaléka teljesült. Komoly esélye van a most tervezettnél magasabb, az eredetihez közelálló, 6 százalék körüli hiánynak. Ez pénzforgalmilag 4000 milliárd forint körüli deficitet jelent.
A magyar gazdaságban az elmúlt években ismét megjelent az ikerdeficit. A folyó fizetési mérleg hiánya idén feltehetőleg tovább, mintegy 7 milliárd euróra (a GDP közel 4,5 százalékára) emelkedik.
