Megnyílt az első csomagolásmentes bolt Budapesten. A pici üzlet tulajdonosa túl van egy erősen veszteséges éven, de úgy döntött, nem adja fel: ugrott egy nagyot a sötétbe, és Piliscsabáról a fővárosba költöztette a boltját.
– Jó reggelt, kérek szépen egy túrós táskát, egy brióst, egy sajtos croissant-t és két kiflit. Nyugodtan teheted mindet egy zacskóba.
Átlagos budai pékség, reggelivásárlás. Az eladó lány keze megáll a levegőben, mert mire ezt kimondom, már bele is húzta a brióst és a túrós táskát két külön zacskóba. Kicsit tétovázik, aztán a briósos zacskót beledugja a túrós táska zacskójába. Fog egy harmadik zacskót, beleteszi a sajtos croissant-t.
– Nem férnek bele egybe? – kérdezem lemondón.
Megrázza a fejét, méltatlankodó arcot vág, majd elővesz egy negyedik zacskót, hogy belerakja a két kiflit. Aztán fog egy nejlonszatyrot, belepakolja a bezacskózott kifliket és a péksütiket, és kész.
Így sikerült a legutóbbi próbálkozásom arra, hogy ne szaporítsam minden egyes vásárlással az otthon heverő nejlonzacskók kupacát. Mivel tisztában vagyok vele, hogy milyen eszetlenül pazarló és környezetszennyező az eldobható műanyag zacskók használata, egy ideje igyekszem minél többször piacon vásárolni, hogy csökkentsem a csomagolt élelmiszerek arányát otthon. De több a kudarc, mint a sikerélmény: akaratom ellenére a legtöbbször még a piacról is egy rakás műanyag zacskóval térek haza.
A fentihez hasonló jelenet elképzelhetetlen viszont a pesti Kresz Géza utcában, ahol
egy hónapja nyitott meg Budapest első igazi csomagolásmentes üzlete és kávézója.
Sipos Melinda, a Ligeti Bolt alapító-tulajdonosa. Fotó: Sebestyén László
A Ligeti Bolt – amely Piliscsabáról költözött a Nyugati Pályaudvar szomszédságába –csak olyan árukat kínál, amelyeket ki lehet mérni és az otthonról hozott zsákokba, befőttes üvegekbe, dobozokba tölteni. Ha itt kérnék egy café lattét elvitelre, azt felelnék, hogy sajnos erre nincs lehetőség, de az üzletben le lehet ülni és megiszogatni csészéből. Vagy hozhatok magamnak saját bögrét.
A fehér, vintage stílusú bútorokkal berendezett boltban lehet kapni kimérve többek között tésztát, rizst, lisztet, babot, magokat és aszalványokat, fűszereket, zöldségféléket, visszaváltható üvegben tejtermékeket, szörpöt, lekvárt, olajat és ecetet.
A termékek nagy része a főváros negyven kilométeres körzetéből származik, adalék és tartósítószer-mentes.
Ha a vevők nem hoznak magukkal elegendő dobozt vagy üveget, akkor vászonszatyrot és hasonlókat lehet kapni az üzletben is, legvégső esetben pedig papírzacskót.
Az üzlet tulajdonosa és ötletgazdája nem a hazai zöldmozgalom felől érkezett, nincs semmilyen környezetvédelmi aktivista múltja, de még kereskedői tapasztalata sem. Sipos Melinda, aki takaros, fellogózott kötényben várja a vevőket az új boltban, Piliscsabán él a családjával. Akkor fogant meg benne egy csomagolásmentes üzlet ötlete, amikor a kisfiával otthon volt gyesen. „Otthon próbáltuk szelektíven gyűjteni a szemetünket, de éreztem, hogy még így is túl sok van belőle. Nem ez a megoldás” – mondja.
Mivel szeméttermelés nélkül bevásárolni nagyon nehéz volt, jött az ötlet, hogy kellene egy ilyen bolt.
Budapesten pár hét alatt bejött annyi, mint Piliscsabán 8 hónap alatt
-
-
A budapesti Kresz Géz utcába költözött a Ligeti Bolt.
-
-
Az ország első csomagolásmentes boltja és kávézója.
-
-
15 millió forintos befektetés volt a bolt.
-
-
Piliscsabáról költöztek Budapestre – jó ötlet volt.
-
-
Fotók: Sebestyén László
-
-
-
-
Be lehet ülni kávézni is – elvitel nincs.
-
Egy évvel később meg is nyitott Piliscsabán az első Ligeti Bolt, a család megtakarításai adták az induló tőkét, lassan összeállt a beszállítói kör is. Nyolc hónappal később azonban be kellett látnia, hogy nem tudja kitermelni még a működési költségeket sem. A Ligeti Bolt Kft. vesztesége 2017-ben 4,5 millió forint volt. „Világossá vált, hogy Budapestre kell beköltöznöm ahhoz, hogy elérjem a célközönségemet: az ökotudatos vásárlókat.” Először nem sok kedve volt a nagyvároshoz. „Tavaly novemberben még azt mondtam, hogy biztosan nem nyitnék Budapesten boltot, decemberben meg már elindult a tervezgetés.” Azt mondja, eddig úgy tűnik, jó döntés volt a költözés, mert Budapesten három hét alatt sikerült akkora napi forgalmat produkálni, mint Piliscsabán nyolc hónap után. Ez naponta több tucat vevőt és egy csomó érdeklődő betérőt jelent, akik mind hallották itt-ott a bolt hírét.
A terv az, hogy két-három hónap alatt megtermelje az üzlet a működési költségeit, két-három év alatt pedig behozza a befektetett pénzt, amely már 15 millió forint körül jár. De egyelőre semmi sem biztos: kicsi bolt, nagy induló költségekkel, amely sem termékkínálatban, sem árban nem tud (igaz, nem is akar) versenyezni a nagy szupermarket-láncokkal. Sipos Melinda bízik benne, hogy működni fog a csomagolásmentességre koncentráló üzleti modell, de hozzáteszi, hogy „elvetemültség”, vagyis elhivatottság nélkül ilyesmibe senkinek nem szabad belevágnia.
És hogy a saját háztartásában mennyi szemetet termel a csomagolásmentes bolt tulajdonosa? Sokkal kevesebbet, mint az átlag, de nem nullát.
A zero waste háztartás egyik napról a másikra nem megy, és gyerekes családokban nem is tartja teljesen megvalósíthatónak, magyarázza.
„Ha máson nem, a legós dobozoknál biztosan elbukik a dolog” – teszi hozzá nevetve.
Az európai fogyasztók minden évben 25 millió tonna műanyag szemetet termelnek, és ennek kevesebb mint harmadát gyűjtik csak vissza újra felhasználásra. Eldobható műanyag zacskókból száz milliárd darabot használunk el egy évben, ennek legnagyobb része egy használat után a kukában végzi. A világ plasztikszemete nem csak az óceánokat és a tengerpartokat árasztja el. Ott van az ivóvízben, a levegőben, az élelmiszerekben, tehát a tüdőnkbe és a gyomrunkba is bejut.
A műanyag zacskókra vonatkozó uniós direktíva előírja, hogy 2019-ig az egy főre jutó felhasznált zacskók számát 90 darab, 2025-ig pedig 40 darab alá kell szorítani (összehasonlításképp: a mai európai átlag 175, de Magyarországon és több más tagállamban 2010-ben 500 feletti volt ez a szám). Franciaország és Olaszország teljesen betiltotta a műanyag zacskókat, míg más államok, mint Hollandia vagy Észtország kötelező árat írt elő rájuk. Idén év eleje óta pedig külön akciótervet adott ki az Európai Bizottság a műanyag szemét ellen, amelyben 2030-ra azt tűzték ki célul, hogy az EU-ban megtermelt műanyag több mint felét újrahasznosítsanak.
Magyarországon nem tartozik a kormányzat prioritásai közé a környezetvédelem: a területnek nemcsak külön minisztere, hanem államtitkára sincs jelenleg. Ugyanakkor a brüsszeli előírásoknak meg kell felelni, így 2018-tól a magyar állam is a korábbinál jóval magasabb termékdíjat vet ki a műanyag zacskók többségére. Az extra vékony, zöldségek, húsáruk és pékáruk csomagolására szolgáló zacskók azonban továbbra is maradhatnak a polcokon. A másik probléma, hogy a hazai rendszerben a termékdíjakból befolyt állami bevételeknek (a 2016-os költségvetésben például 72,4 milliárd forint) csupán a töredékét forgatják vissza környezetvédelmi célokra, a többit az állam egyéb célokra költi.
Az ökotudatosság, noha egyre trendibb, üzletileg még nem biztos, hogy kifizetődő. Biztató, hogy egyre többen veszik be a környezettudatosságot az üzleti modelljükbe, ugyanakkor buktára is van már példa. A No Waste Bistro a Ráday utcában például elvérzett – ez persze sok egyéb körülményen is múlott.
Ebben a pesti étkezdében már ehető a tányér is
