Reggel fél kilenckor eldöntötte, a nap folyamán hivatalosan is bejelenti lemondását Boris Johnson, a Konzervatív Párt elnöke és brit miniszterelnök.
A mértékadó brit lapok mindegyike breaking newsként hozta, hogy miután az elmúlt napokban sorra mondtak le miniszterei, és szólították fel távozásra Johnsont, ma reggelre meghozta a döntést, és lemond. Pártelnöki tisztségét azonnal visszaadja, a miniszterelnöki székből ősszel készül távozni. Johnson szűk három évig (1079 napot) volt az Egyesült Királyság miniszterelnöke, ezzel övé az egyik legrövidebb kormányfői periódus.
Az új kormányfőt várhatóan októberben fogják megválasztani.
Menj el! Most
A BBC szerint Nadhim Zahawi, kedden kinevezett új pénzügyminiszter szerdán a Downing Street 10. alatt több minisztertársával távozásra szólította fel Johnsont. A két politikust harmincéves barátság fűzi egymáshoz, és mint Zadhawi írta tweetjében, sajnálattal vette tudomásul, hogy a miniszterelnök nem akar lemondani.
„Fáj a szívem, amiért nem hallgatott rám, és ezzel aláássa a kormány eddigi eredményeit. Levezényelte a Brexitet, kezelte a covidot, segítséget nyújtott Ukrajnának, de az országnak most nemcsak stabil kormányra van szüksége, hanem egy tisztességes és feddhetetlen kormányra is.
Miniszterelnök, a szíved mélyén te is tudod, mi a helyes: menj el, most” – zárta tweetjét Zahawi.
Előző nap általános meglepetésre Priti Patel belügyminiszter is távozásra szólította fel Johnsont, jóllehet ő eddig a kormányfő feltétlen támogatójaként és szoros szövetségeseként volt közismert.
A legnagyobb horderejű tényező Johnson döntésében azonban valószínűleg az volt, hogy csütörtökön Sir Graham Brady, az 1922 Bizottság elnöke is lemondásra szólította fel a miniszterelnököt. Ez a bizottság az alsóházi konzervatív frakció legbefolyásosabb szakpolitikai irányadó és végrehajtó testülete, tagjai a kormányzati tisztséget nem viselő képviselők. Nevét onnan kapta, hogy az alapítók az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni alsóházba, és feladatai közé tartozik a Konzervatív Párt vezetőválasztási folyamatának irányítása is.
Meggondolatlan és szeszélyes
Csütörtökön reggelre Johnson végül meghozta a lemondásról szóló döntését, azzal, hogy őszig, új utódjának megválasztásáig még hivatalban maradna. A Guardian két ex-miniszterre és más kormányzati forrásokra hivatkozva ugyanakkor azt írja, hogy ez a forgatókönyv nem valószínű, ez ugyanis párttársai szerint „kockázatos és veszélyes”.
Az egyik forrás szerint „azonnal kell távoznia, hogy egy új ügyvivőt választhassunk”. Egy másik forrás szerint Johnson
„az elmúlt 48 órában meggondolatlanul és szeszélyesen viselkedett, ezért őszig sem lehet rábízni az ország vezetését. Isten tudja, mit fog csinálni.”
57-en távoztak
Az elmúlt hetekben kirobbant és egyre terebélyesedő belpolitikai botránysorozat miatt gyakorlatilag összeomlott a Johnson vezette kormány. A héten először Rishi Sunak pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter mondott le, és csütörtökig 57-re emelkedett azoknak a minisztereknek, államtitkároknak és más kormánytisztviselőknek a száma, akik ugyancsak lemondásukkal igyekeztek rábírni Johnsont a távozásra.
A saját közvetlen politikai hátországa, a kormányzó Konzervatív Párt tagjai részéről érkező óriási nyomás ellenére Boris Johnson nehezen szánta rá magát a lemondásra. Még szerdán is úgy nyilatkozott, hogy nem olyan időket él most az ország, amikor megengedhető lenne a kormány távozása.
Az MTI londoni tudósítója szerint az elmúlt hónapokban több okból is szinte példátlan belpolitikai botránysorozat legutóbbi epizódját az robbantotta ki, hogy kiderült: Johnson úgy nevezte ki februárban a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda helyettes vezetőjévé Chris Pincher képviselőt, hogy korábban tájékoztatták a Pincher ellen szexuális molesztálás gyanújával tett bejelentésekről.
A brit miniszterelnök elismerte, hogy ez súlyos hiba volt, de már nem tudta elejét venni annak, hogy tiltakozásként lemondási hullám induljon el kormányának tagjai körében.
Kolosszális mandátum
A képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi órájában is többen felszólították Johnsont a távozásra. A kormányfő azonban kijelentette: a 2019-es parlamenti választáson „kolosszális” mandátumot kapott a választóktól, és ez azt jelenti, hogy „a jelenlegi nehézségek” ellenére folytatnia kell munkáját.
A három éve tartott választáson a Johnson vezette Konzervatív Párt negyven éve nem látott arányú győzelmet aratott, és 80 fős, a brit parlamenti rendszerben rendkívül kényelmesnek számító alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.
A szerdai alsóházi vitában Johnson hangsúlyozta azt is, hogy nem a mostani helyzetben jött el az ideje a kormány távozásának, hiszen Európában 80 éve nem látott méretű háború dúl és ez megélhetési válságot okoz Nagy-Britanniában is.
A szerdai alsóházi vitanapon mindazonáltal a Konzervatív Párt több rendkívül befolyásos tagjai is távozásra szólította fel Johnsont. Köztük volt David Davis volt Brexit-ügyi miniszter, aki kijelentette: nem szolgálná az ország érdekét, ha Boris Johnson maradna a miniszterelnök. Felszólalt Sajid Javid is, aki előző nap nyújtotta be lemondását az egészségügyi tárca éléről. Ő úgy fogalmazott: a személyes integritás és a kormányfő iránti lojalitás közötti kötéltánc az elmúlt időszakban teljesen lehetetlenné vált, és neki „ebből elég volt”.
Partygate
Johnson ellen június elején saját pártjának alsóházi frakciója terjesztett be bizalmatlansági indítványt, miután az elmúlt hónapokban kiderült az is, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével.
A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.
Johnson a bizalmi szavazást megnyerte ugyan, de az alsóházi konzervatív pártcsoport tagjainak 41 százaléka ellene szavazott.
