Idén nyáron teljes erővel térhetett volna vissza a globális turisztikai szektor. De nem fog – a járvány után az általánossá váló reptéri káosz írja újra az iparág szabályait.
Ezrével késő és törölt járatok, kapacitásproblémák és a csillagos égig felszökő árak. Szerencsések lehetünk, ha idén nyáron időben célbaérünk, ha utazásra adjuk a fejünk. A turisztikai szakik a nagy visszatérést rebesgették tavasszal, a légiközlekedés strukturális problémái húzzák át mindenki számítását – írja anyalapunk, az amerikai Forbes.
Július 18-án, hétfőn a világon több mint huszonötezer járat késett, háromezer pedig el sem indult. Az Egyesült Államokban a repülők közel egyötöde nem érkezett meg időben, a legnagyobb bűnös az United volt: náluk a járatok alig több, mint háromnegyede tartotta a kiírt időpontot.
Ráadásul közel sem regionális problémáról beszélünk: a Ryanair szinte minden harmadik gépe (29%) késik, a Wizz repülőinek pedig 22 százaléka nem ért időben célba július 19-én.
Nem csoda, ha ez a rohamosan növekvő jegyárak mellett elégedetlenséget vált ki a két év után újra utazni vágyó turisták között, a késő-törlődő járatokat is magába foglaló „new normal” iparági szakértők szerint még legalább egy évig életünk szerves része lesz.
A felmentősereg hatását csak jövőre érezzük
Sokszereplős egyenlet gerjeszti a légiközlekedés látványos bukdácsolását:
- Az első – és legegyértelműbb – a munkaerőhiány. A járványhelyzet beálltával, a rengeteg járattörlés miatt generált óriási, dollár- és eurómilliárdos veszteségeket a légitársaságok és a reptereket fenntartó (állami vagy privát fenntartású) vállalatok gyors, de nem fájdalommentes megoldásként óriási léptékű leépítésekbe kezdtek. A tavaly tavasszal még kérdéses helyzethez képest viszonylag gyors helyreállásnak nevezhető trendek alapján ezzel azonban hatalmas öngólt rúgtak maguknak: most, hogy újra szükség lenne a munkaerőre – a pilóták mellett légiutaskísérőkre, és a földi kiszolgáló személyzetre ugyanúgy –, az időközben más, biztosabb és a járványhelyzetben is garantált megélhetést nyújtó szektorokba átvonult embereket egyszerűen nem tudja visszacsábítani.
- Az elküldött munkaerő mellett a pilóták baby boomer generációja, azaz az 1946-1964 között születettek pályától való tömeges visszavonulása tovább súlyosbítja a járványhelyzet által indított felmondás-lavinát. A veteránok ráadásul a teljes munkaállomány elég nagy részét teszik ki, aminek közelgő problémáját már jóval előre láthatta volna a légiipar – repülőgépet nem lehet a végtelenségig vezetni, jogosítványt egy pilótás járatokra 60 évig, többpilótásra 65 évig kaphatnak a szakemberek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) sztenderdjei szerint.
- Az már csak hab a tortán, hogy a szintén járványhelyzet miatt visszafogott alkatrészrendelések, javítások újraindítása az ellátásilánc-káosz áldozata lett: több repülőgép így fel sem szállhat, hacsak nem ignorálják a légitársaságok a játékszabályokat (amire már volt bőven példa).
Ezek strukturális problémák, rövidtávú stratégiai döntésekkel aligha orvosolhatják hiányuk, így még sokáig fog az iparág szenvedni. „Könnyű revizionistaként gondolkodni azon, hogy egyes döntéseinket valóban meg kellett volna lépnünk – mondja a Delta Air Lines CEO-ja, Ed Bastian. – De ha visszatekerünk 2020 nyaráig, amikor az előző év forgalmának kevesebb mint húsz százalékát értük el, és még nem tudtuk, hogy mikor, milyen hatásfokkal találnak a járványra vakcinát… Nincs megbánásom a döntéseinkkel kapcsolatban.”
Nagy a baj, de az elemzők a Wizz szárnyalásában bíznak
A strukturális problémák és az extraprofitadó ellenére a Wizz Air részvényeit a Concorde elemzői ajánlása szerint venni érdemes: július elején 61 százalékos felértékelődési potenciállal számoltak a Budapesti Értéktőzsdén megjelent elemzésükben. Ahogy írják, április 29-i leminősítésük óta a Wizz részvényei több mint 40 százalékot estek, de a rövid távú kockázatok (többek között a háború árnyéka, az emelkedő üzemanyagárak, a gyenge kelet-közép-európai devizaárfolyamok és erős dollár) ellenére a július eleje óta nagyjából változatlan részvényárfolyam rendkívül olcsónak tűnik.
Az alacsony árazás oka, hogy a piac a legrosszabb forgatókönyvet kezdte el árazni, a Concorde pedig a piaci konszolidáció felgyorsítására fogad.
„Arra számítunk, hogy a domináns paradigma fordulatot vesz, és a nemzeti légitársaságok finanszírozását elvágják az államkasszától. Ennek eredményeként a Wizz stratégiája érvényesülhet a jövőben” – írja az elemzés.
