Budapest vezetése nehezen engedi el a hagyományos toitoi-modellt, pedig Bécsben már az látszik, hogy van fenntartható, jobb minőségű alternatívája a közvécéknek. Az osztrák szolgáltató nyilvános vécéit már szerették volna látni a futball-világbajnokság és a dubaji Világkiállítás szervezői is, de inkább német városokban terjeszkednének tovább. A budapesti atlétikai világbajnokságon sem mutatkoznak be, de kacsakő-hajítás még lehet helyette a Duna-parton.
Tavasszal lesz egy éve, hogy bárki használhatja Budapest első köztéri komposztvécéjét az újbudai Árasztó-parton. Bár a vadonatúj irodaházak és elhagyatott gyárépületek mögött megbúvó partszakaszra még nem sokan látogattak ki, a vécé már az első szezonban osztatlan sikert aratott. A visszajelzések alapján akár egy, a bécsihez hasonló mosdórendszert is fel lehetne állítani Budapest-szerte, de a projekt egyelőre megakadt a prototípusnál.
Akár egy asztalosműhely
„Az egyik legfontosabb visszajelzés a helyszínről, hogy hálásak, hogy egyáltalán van mosdó a Duna-parton. Azt mondták, jó illata van a komposzt alomszéknek, és hasznosnak találták az információs táblát az oldalán. Negatív visszajelzést nem kaptunk” – mondta a Forbes.hu-nak Lohász Cecília, az üzemeltető Valyo Egyesület menedzsere.
„Én sem használtam még előtte komposztvécét, ezért nekem is voltak kétségeim. De sokszor hallottuk azt az éppen kijövőktől, hogy
mennyire szuper, és ilyet általában nem mond az ember egy vécére.
Mindenki azt szokta meg, hogy amikor bemegy egy nyilvános vécébe, akkor az iszonyatosan büdös, nem higiénikus” – számolt be hasonló tapasztalatairól Tömör Miklós, az egyesület projektvezetője.
A jóhoz általában könnyű hozzászokni, de a nyilvános vécék aurája annyira beleégett a köztudatba, hogy a használók reakciói alapján nehéz felülírni.
Pedig a komposztvécé faforgáccsal működik, ezért olyan illata van, mint egy asztalosműhelynek.
A forgácsot a használóknak kell beledobnia, ennek segítségével alakul humusszá a végtermék. A karbantartást, takarítást, és a papír újratöltését a Valyo Egyesület végzi két-háromhetente.
Bécsben nem bírják a keresletet
Budapest önkormányzata Karácsony Gergely vezetése óta minden évben felajánl egymilliárd forintot közösségi költségvetésre, vagyis ennek az összegnek a felhasználási céljairól a lakók dönthetnek. A 2021-22-es ötletbörzére Lohász benevezte a köztéri mosdók ötletét, és ugyan nyert, de az önkormányzat azóta egyet sem állított fel a fővárosban. A beküldött ötlet szerint a Duna-part mentén állítanának fel kültéri piszoárokat, amivel két probléma van: a folyópart a városnak csak egy kis részét fedi le, a piszoárokat pedig csak férfiak tudják használni.
„Szeretnénk több komposztvécét Budapestre, fontosnak tartjuk ezt a projektet is, és reméljük, hogy folytatjuk” – mondta Lohász.
Az egyesület decemberben meghívta előadni a bécsi Öklo munkatársát, amely nyilvános komposztvécéket üzemeltet az osztrák fővárosban. A Forbes.hu is megkereste az Öklót, és mint kiderült, a bécsi önkormányzat bérli tőlük a vécéket, és fizet nekik a karbantartásukért.
Összesen 238 darabot gyártottak le, ennek kétharmada – tehát mintegy 160 vécé – a bécsi utcákon áll, a többi építkezéseken, vagy más zárt területen.
„Az Öklo a bécsi karácsonyi vásárban is bemutatkozott már, illetve a síugró-világbajnokságon is kint voltunk, ahova húszezer ember látogatott ki. A katari világbajnokság és a dubaji Világkiállítás szervezői is megkerestek minket, de azokra egyelőre nem volt elég kapacitásunk. Az elmúlt időszakban minden évben megdupláztuk a bevételüket, a közeljövőben pedig szeretnék Németországban is megvetni a lábunkat. Nem biztos, hogy idén, de legkésőbb jövőre” – mondta lapunknak Bernhard Holzer, az Öklo kommunikációs vezetője.
A Valyo is lobbizik azért, hogy a Fővárosi Önkormányzat hozzon létre egy nonprofit céget a környezetkímélő közvécék fenntartására, de ennek még egyelőre a gazdasági formáját sem találták ki. Budapesten még a komposztálás is gyerekcipőben jár, a városvezetés jelenleg kilenc közösségi komposztálóhelyet működtet. „Ausztriában kidolgozott infrastruktúrája van a komposztálásnak, Magyarországon ez nem megoldott. A szennyező anyagok, amilyen az ürülék is, csak engedéllyel rendelkező komposztálóban helyezhetőek el. Ausztriában is úgy kezdték el, hogy elkezdték kialakítani a rendszert, és azóta a jogszabályok követik le a helyzetet” – mondta Lohász.
Évekig tartó papírmunka
A bürokrácia azonban nem csak a környezettudatos vécék telepítését akadályozza Budapesten. A Fővárosi Önkormányzat a Forbes.hu kérdésére elmondta: idén mindössze két közvécét telepítenek, azokat is csak augusztus végén adják át. Az egyiket a II. János Pál pápa térre teszik, a másikat pedig Zugló vasútállomáshoz. Ezek akadálymentes, koedukált helyek lesznek. Lohász 2022 januári ötletével kapcsolatban azt mondták, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. továbbra is vizsgálja körülményeket, és „a pályázati törekvés az, hogy a köztéri illemhelyek mindkét nem számára használhatók legyenek”.
Pedig a komposztvécé független rendszerként működik, napelem segítségével, és akár egy olyan helyre is telepíthető, ami nincs ellátva infrastruktúrával. A csatorna bekötéséhez építési engedély is kell, az sokkal bonyolultabb. „Az Öklo azért terjedt el ennyire gyorsan, mert nem kell hozzá csatorna. A magyar közvécéket bekötik a csatornarendszerbe, és tudjuk, hogy ez egy lakás esetében is több mint három hónapos folyamat. Köztéren ez még nehezebb” – mondta Tömör.
A komposztvécék utcai használatnak tényleg csak a bürokratikus akadályok szabnak gátat, hiszen fesztiválokon már Magyarországon is bejáratták rendszert. Néhány magyar fesztiválon már tíz évvel ezelőtt is hasonló mosdó működött, ilyen például a Gyüttment fesztivál. Az Ökologika Műhely pedig évtizedek óta telepít családi házakba hasonló mosdókat.
A Valyo – vagyis a Város és Folyó – Egyesület elsősorban a Duna és Budapest összehangolását célozta meg, ezért, ha lehetőséget kapnának, először a leglátogatottabb partszakaszokra telepítenének komposztvécéket. Tömör a Római-part mellett a Gellért-hegyet, a Városligetet és a játszóterek környékét említette még lehetséges helyszínként.
Kacsa a stadion mellett
2023 nyarán a pesti alsó rakpart autómentesítése lesz az egyesület fő projektje, amely egyben hosszú távú cél is. „A Fővárosi Önkormányzat részéről is van hajlandóság a pesti alsó rakpart átalakítására. Szeretnénk több infrastruktúrát kiépíteni ezekre a területekre, például padokat, árnyékolt felületeket, játszóeszközöket és mosdókat. Parkszerű területet szeretnénk, ami hasonló szerepet tölt be, mint a Városliget, vagy a Gellért-hegy. Öt-tíz év múlva eljuthatunk addig, hogy folyamatosan forgalommentesítjük a rakpartot, de addig is fontos, hogy az emberek lássák, milyen lehetne így” – mondta Tömör.
Az Öklo felkérései láttán kézenfekvő ötlet lenne a komposztvécéket egy budapesti világszintű sporteseményen tesztelni, erre azonban idén még nem kerül sor. Az augusztusi atlétikai világbajnokság biztosan sok embert vonz majd a Duna közelébe, de a Valyónál egyelőre nem gondolkodtak azon, milyen projekttel lehetne ezt a hullámot meglovagolni. 2018-ban éppen a frissen épült atlétikai stadion helyének közvetlen közelében futott az egyesület egyik legsikeresebb projektje, a Kikötő.
„Lehet, hogy idén rendezünk egy kacsakő-hajító bajnokságot, hogy a gerelyhajítók gyakorolhassanak másképp is”
– viccelődött Tömör.
Élet-halál
Nem a bécsi Öklo az egyetlen komposztvécé-franchise a világon, a svájci Kompotoi is hasonló elven működik. Németországban vagy Hollandiában ugyan még nem nyert ekkora teret a környezettudatosság, de már az ottani önkormányzatoknál is prioritás a nyilvános vécék szélesebb körű elérhetősége. Stuttgartban tavaly 46 közvécét tettek ingyenessé az elérhető 73-ból, 2025-től pedig a többiért sem kell majd fizetni. Münchenben pedig az önkormányzat fizet havonta 30 eurót (12 ezer forintot) az éttermeknek azért, hogy a nem fizető vendégek is ingyen használhassák a mosdókat.
Amszterdamban 1880 óta színesítik a városképet a jellegzetes nyilvános piszoárok az utcákon, bár nem mindenki találja meg azokat: évente átlagosan 15 ember hal meg azért, mert inkább a csatornát választotta.
A környezettudatos vécék elterjesztése azonban mások számára is élet-halál kérdése. A WHO becslése szerint még mindig 775 millióan élnek a bolygón, akik nem jutnak tiszta ivóvízhez, miközben máshol akár naponta 40-50 liter vizet is elhasználnak az öblítésre.
