A jövő Budapestje. Ez volt a témája a Portfolio tegnapi, Budapest 2030 című konferenciájának, ahol politikusok és – a programleírást idézem – „véleményvezérek” meséltek a maguk városvíziójáról.
Tarlós István lehuppan a bőrfotelbe és felteszi a kedvenc Led Zeppelin-lemezét. Gerendai szivarra gyújt, és besétál a házi spániel, aki a fotel karfájánál foglal helyet. 2030-at írunk és a legendás óbudai szókaratepáros a szokásos csütörtöki találkozójára jött össze, amelyen szisztematikusan végighallgatják a városatya értékes rocklemezgyűjteményét. Nehéz volt elűznöm magamtól ezt a gondolatot, ha a 12 évvel későbbi Budapest jutott eszembe.
A konferencián hallhattunk néhány nagyívű beszédet, és hazudnék, ha azt mondanám, nem volt jó elmerülni ezekben a víziókban. Volt szó az új aquincumi hídról, felújított és a föld alatt összekötött főpályaudvarokról, meghosszabbított 3-as metróról, a repülőtérről és az okos munkahelyekről. De azért maradt az emberben hiányérzet. Egyáltalán nem volt szó arról, hogy a globális felmelegedés miatt 2030-ra olyan lehet a városi klíma, hogy már áprilisban beleragadunk az aszfaltba. Nem esett szó parkokról, közterekről, revitalizált folyóról és a történelmi belváros épületeiről, ami így első ránézésre is komoly lista. A legerősebb mondatok közül idézünk.
Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsról:
A fejlesztésnek ki kell lépnie a politika keretéből, ezért határoztuk el, hogy létrehozunk egy olyan irányadó testületet, ami a politikán kívüli szakértőkkel képes előrelátással elkészíteni a terveket és összegyűjteni a projekteket, preferenciasorrend összeállításával.
Tarlós István főpolgármester a közlekedésfejlesztési terveiről:
A fejlesztési tanács elé viszem a 3-as metró középső szakaszának rekonstrukcióját, valamint a Káposztásmegyerig való meghosszabbítását. Továbbá a fogaskerekű fejlesztését, a BKV járműállomány megújítását és az Aquincumi híd építését.
Fürjes Balázs Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár az együttműködésről:
Közösségi tervezésre van szükség. Ez a Budapest-párbeszéd. Arra hívunk mindenkit, a budapestieket és a Budapesttel foglalkozó városi civil és szakmai közösségeket, hogy találjuk ki együtt Budapestet.
Váradi József Wizz Air-vezérigazgató a régiós versenyről:
A 90-es években kialakult egy Prága-fétis, amikor az új világ a feltörekvő Közép-Európát alapvetően Prágával azonosította a turisztikai idegenforgalom vonatkozásában. Látunk különböző számokat, Budapest mára befogta Prágát a piac dinamikája tekintetében és 1–2 év távlatában Budapest nagyobb légiközlekedési piac lesz, mint a prágai. 2030-ra meg fogjuk előzni Bécset, vagy legalább be fogjuk érni.
Váradi József Wizz Air-vezérigazgató a társaság lehetőségeiről:
A magyar piacon az emberek 80 százaléka még mindig nem ült repülőgépen. Rengeteg lehetőségünk van arra, hogy ezt a piacot stimuláljuk.
Váradi József Wizz Air-vezérigazgató az átszálló utasok nemzetgazdasági jelentőségéről:
Amikor a MALÉV leállt, akkor a Budapest Airport körülbelül 8 millió utast regisztrált egy évben. Ebből 1,5 millió átszálló utas volt. Azért azt látni kell, hogy egy átszálló utas nemzetgazdasági hasznossága körülbelül egy kapucsínóban mérhető, amit megiszik a repülőtéren.
Dr. Homolya Róbert MÁV-vezérigazgató a fejpályaudvarok felújításáról:
A Keleti és a Nyugati pályaudvar évtizedek óta nem esett át komolyabb felújításon. Ez szégyen egy olyan világváros esetében, mint Budapest. Természetesen ezt mind a MÁV, mind a kormány jól látja.
Dr. Homolya Róbert MÁV-vezérigazgató a váltókezelőkről:
Pár hete magam is tapasztalhattam, hogy 1920-ben teleptett váltóberendezések üzemelnek a Nyugatiban. Csak nagyon kisportolt váltókezelők tudják őket állítani.
Dr. Homolya Róbert MÁV-vezérigazgató arról, hogy a székesfehérvári vonalon 53 százalékkal, az esztergomi vonalon 51 százalékkal nőtt az utasforgalom az új pályákkal és motorvonatokkal:
A vasúttársaság itt impozánsabb számokkal rendelkezik, mint a Wizz Air. Ez egy ritka pillanat.
Noah Steinberg, a Wing elnök-vezérigazgatója a budapestiségről:
Én őszinte véleményt tudok mondani, hiszen én teljesen szabad választásból vagyok budapesti. Soha nem volt olyan jó itt élni, mint most.
Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a vasúti alagút ötletéről:
A Nyugati és a Déli pályaudvar közötti vasúti alagút lényegében ugyanazt a logikát hozza be, mint a budai fonódó villamos. Azáltal, hogy a Margit híd és a Batthyány tér immár nem végállomás, hanem átszállás nélkül végig lehet utazni Budán, néhány hiányzó szakasz megépítésével ez egy új főtengellyé vált. Ha vonattal a Városligettől el lehet jutni Kelenföldig, Káposztásmegyertől Budafokig, vagy Székesfehérvártól a Nyugatiba, vagy Vácról Budára, ez a vasútnak teljesen új lehetőségeit nyitja meg.
Gerő András történész a város életéről:
Ez a város többször feltámadt. A második világháború után azt mondták, hogy 40–50 év kell ahhoz, hogy a város helyrerázódjon. A rendszerváltás után a szocializmus világába beleszürkült városból egy elképesztően színes város lett. Kulturálisan jószerivel európai szintű nagyváros.
Új Duna-híd épül Budapesten: elképesztően jól fog kinézni
Film készült arról, mennyire (nem) bringabarát Budapest
Borítókép: Liam McKay / Unsplash
