A patikai forgalmazású antigéntesztek ára itthon jóval a külföldön kapható hasonló tesztek árszintje felett van. Az árakat rövid távon letörő ügyeskedők valójában nem segítik, hogy tartósan csökkenjenek az árak, miközben a disztribútorokon akkora a kockázat, amit kénytelenek beárazni. A patikák közben a saját, meglehetősen magas, akár 2000 forint feletti árrésüket védik. Nem kellene így lennie.
Noha a verseny miatt az árak lassan csökkennek, a patikai antigéntesztek ára így is meglehetősen magas, főleg, ha a külföldön vásárolható hasonló tesztekkel hasonlítjuk össze. A járvány felfutásával egyre többen ellenőrzik magukat ilyen tesztekkel, egy családnak egész szép summát is ki kell fizetnie ezekre havi szinten, ha biztosra akar menni. De hogy lehet, hogy Németországban vagy akár a szomszédos Ausztriában is olcsóbbak ezek, mint Magyarországon?
Az otthoni felhasználásra készült antigén gyorstesztek ára nagy szórást mutat, patikákban 5000-9000 forint között találni, és egyre több az időszakos akció. A nyálmintából dolgozó otthoni tesztek is egyre több helyen kaphatóak már, ezek valamivel olcsóbbak, de egy négytagú család végigtesztelése így is szép summa.
Az Euronews által megkérdezett szakértő, az egyik legjelentősebb hazai forgalmazó, az A-Lab Pharma ügyvezetője szerint ennek három fő oka van. Karvalics Attila úgy véli, hogy a hazai kereskedelmi rendszer és kultúra jelentős részben eltér a német és osztrák modelltől, ahol a disztribútorok hosszú távú kapcsolatok alapján rendszeres rendeléseket vesznek fel, gyűjtenek össze, és ezeket teljesítik igen alacsony árréssel, gyakran rendkívül nagy volumenek mellett.
Magyarországon a legtöbb kockázatot a disztribútorok futják, a piacméret miatt eleve kisebb volumenben szállítanak és ezeket be is árazzák. De miért olyan magasak a kockázatok? Mert a gyártóknak előre kell fizetniük, és a patikai nagykereskedők nagy része is csak bizományban veszi át az árut, sőt, esetenként visszavásárlási garanciát is kérnek a beszállítóktól 30 napos fizetési határidő mellett. Hogyan lehet ezt ellensúlyozni? Magasabb árréssel.
Mekkora az árrés a covid teszteken?
A patikák szezonális termékként kezelik ezeket a teszteket, jellemzően ilyen esetekben más termékcsoportoknál a patikák 15-30 százalékos árréssel dolgoznak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2000-2500 forintos nagykereskedelmi árra 300-750 forintot tesznek, a fogyasztói ár így 2300-3250 forintra jön ki. A teszteknél nem ez a helyzet. A gyógyszertárak ugyanis itt árréstömegben gondolkoznak, a szakértő szerint egy-egy tesztre minimum 1000, de akár 2000 forintnál is többet tesznek a beszerzési árakra, amik európai mértékben sem számítanának amúgy soknak.
Ez azt jelenti, hogy adott esetben egy magyar patika annyit tesz egy teszt beszerzési árára, amennyi önmagában külföldön a fogyasztói ára egy gyorstesztnek.
Fiatal piac, vadnyugati tempó
Karvalics szerint az is probléma, hogy nagyon ritka a gyártói kizárólagosság vagy vezérképviseleti megállapodás a covid termékekre: a kínai cégek maximum egy-egy német cégnek adnak ilyen jogokat, és nekik is többmilliós megrendelési érték felett.
Az állami piactól független piaci szereplők ilyen volumeneket nem tudnak egy Magyarország méretű országban felvásárolni.
Így tulajdonképpen mindenki versenytársa lehet a forgalmazóknak, egy külföldi kereskedő, egy szomszédos országokban ügyeskedő egyszemélyes hazai vagy külföldi vállalkozás vagy egy tavaly év végén alapított forgalmazó cég is, akik könnyedén kiüthetnek egy közepes nagykereskedésből akár egy jelentősebb piaci szereplőt is 100 forinttal alacsonyabb árral. Ezek a cégek gyorsan forgatják az árut, meglévő keresletre kis kockázat mellett gyors megoldást találnak párezres vagy tízezres mennyiségben a környező országokban, ezzel is lassítva a Nyugat-Európában használatos kereskedelmi modellek meghonosítását. Ráadásul itthon alacsonyabb árbevétel mellett hasonló a forgalmazói költségszint, a sok kisebb megrendelés kiszolgálása kevésbé hatékony, így a fajlagos nyereségszint is alacsonyabb.
Hosszú távon kellene gondolkodni
Egyes nagykereskedők élnek azzal a lehetőséggel, hogy ugyanazt a terméket több forgalmazótól is be tudják szerezni, ők nyilván mindig az aktuálisan legalacsonyabb árat keresik. Csakhogy közben nem veszik figyelembe, hogy esetleg az egyik forgalmazó jelentős összegeket fektetett médiakampányba vagy a legnagyobb nagykereskedőkkel való marketing-együttműködésbe.
Ha a piaczavaró forgalmazók, például, közvetlenül a patikákban értékesítenek, akkor ezen költségektől mentesen fél áron képesek értékesíteni ugyanazt a terméket. Lehetne mondani, hogy a verseny jó, ha az árak csökkennek, de sajnos az árcsökkenés csak korlátozottan igaz.
A csökkentett ár nem vagy csak kismértékben jelenik meg a patikai árban, mert az árrésüket a patikák féltve őrzik.
Így csak annyi történik, hogy átmenetileg kiszorítják a jelentősebb forgalmazókat, ami árspirálhoz vezet. Ezek az ügynökcégek azonban egyszer csak nem tudnak szállítani, mert valamilyen ok miatt áruhiány lép fel, és az eddigi partnereiknek nincs áruja. Ekkor a nagykereskedők ismét megkeresik a jelentősebb forgalmazókat, akik vagy értékesítenek nekik vagy nem, hiszen nem biztos, hogy épp terveztek ezekkel a mennyiségekkel. Ez áruellátási zavarokat is okozhat egyes népszerűbb termékekre.
A megoldás az lehetne, ha a nagykereskedelmi szereplők hosszú távú együttműködésekben gondolkodnának, ez mérsékelhetné a disztribútorok kockázatait is. Karvalics szerint így ellátási zavarok sem lennének, volumenvállalások esetén a volumentől függő, transzparens árazás lenne a piacon, ahol a disztribútoroknak is vállalni kellene az „everyday low price” politikát, azaz állandóan a lehető legalacsonyabb szinten tarthatnák az árakat a patikákkal együtt. Ehhez kevesebb forgalmazónak a jelenlegi értékesítési szinteknél nagyobb volument kellene biztosítani. Ez kiszorítaná a piacról az ügyeskedőket is, míg az alacsonyabb árak nagyobb keresletet generálnának.