Fotó: Mufid Majnun
Üzlet

Koronavírus: most lett igazából labor Ausztriából

Ács Gábor
2021. november 23. 7 perc olvasás

Nagyon nehéz és hétről hétre egyre nehezebb optimistának lenni a járvány várható alakulását illetően. Nem a negyedik hullám tetőzése a kérdés, hanem hogy utána mikorra lehet tartósan olyan szintre visszaszorítani a járványt, hogy ne kelljen félni az újabb pusztító hullámok érkezésétől.

Ács Gábor rovata mindenről, ami Ács Gábort nagyon érdekel – ácsgáborosan.

A tudomány mai állása szerint nem bonyolult a feladat, egyszerűen be kellene oltani mindenkit. Csakhogy a kötelező oltást sokan a szabadságjogok korlátozásaként értelmezik, Európában hatalmas társadalmi ellenállásba ütközik. Ausztria úgy tűnik, megpróbálja, most lesz igazából labor az országból az egész világ számára. De itthon biztos, hogy legalább fél évig fel sem merülhet ez a kérdés. A kormány láthatólag menne ebbe az irányba, de a politikai felelősséget nem vállalja, rátolja a döntést a munkáltatókra. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt is pontosan tudja, hogy ha bevállalná, jócskán csökkentené a saját esélyeit a választáson, emiatt ő sem fogja figyelembe venni túlságosan a tudomány mai állását.

A politika egyszerűen nem tudja figyelmen kívül hagyni, hogy szavazók milliói szívből és magasról tesznek a tudomány aktuális állására és az olyan úri huncutságokra, hogy az egyéni érdeket időnként célszerű alárendelni a társadalminak.

Lehet, hogy nehéz elfogadni, de a tudomány tényleg ilyen

Ezért természetesen maga a politika is felelős, hosszasan lehet sorolni azokat a példákat, amikor a pártérdek felülírta a szakmai szempontokat. De ezektől elvonatkoztatva is el kell ismerni, hogy nincs könnyű dolguk az eligazodásban a laikus átlagembereknek.

A tudomány tegnapelőtti állása például még az volt, hogy 70 százalék körüli átoltottsággal elérhető a nyájimmunitás és leküzdhető lesz a járvány. A tudomány tegnapi állása szerint a hatásos oltások miatt a negyedik hullámnak jóval kisebbnek kellett volna lennie, mint amit ma látunk szerte Európában.

A tudomány mai állása viszont az, hogy a delta variáns ellen 4 hónap után lassan, majd 5-6 hónap után gyorsuló ütemben csökken az oltottak védettsége, de amire erről megjöttek a legfrissebb mérések, már az eredményt látja a fertőzöttségi rekordok formájában Európa nagy része.

Amúgy meg, ha marad közeg a vírusnak a tombolásra, abban valószínűleg képes újra és újra mutálódni, egyre fertőzőképesebb variánsokat létrehozni. De ki hiszi el ezt?

Nagyon nehéz elmagyarázni, hogy természetes folyamat a tudomány állásának folyamatos változása. A kutatók kutatnak, újabb és újabb eredményeket érnek el, közben az eredmények folyamatosan érkeznek a vakcinák hatékonyságáról. Azt már egyértelmű tudományos konszenzusként kezelhetjük, hogy a védelem fenntartása érdekében 4-6 hónap után célszerű beadatni az emlékeztető oltást, hiszen konkrét adatok vannak arról, hogy melyik vakcina hatása mikor és mennyire halványul. A jövőről viszont értelemszerűen még vitatkoznak a hozzáértők, a vírus további változásaival kapcsolatban több eltérő szcenárió fut.

Oltások: ellentmondó nyilatkozatok és érvek a sajtóban 

Ami teljesen normális. Az már kevésbé hasznos, ha ma felmerülő egyszerű, ám fontos kérdésekben egymásnak ellentmondónak tűnő véleményeket közölnek a médiában szereplő szakértők.

Rusvai Miklós virológus szerint a nyájimmunitás kialakításához fokozatosan rá kell ereszteni a lakosságra a vírust, mindenkinek meg kell fertőződnie. Szlávik János infektológus szerint ezt el kell kerülni, mert a koronavírus ellen nem ad életre szóló védettséget az átesés, cserébe minden negyedik fertőzöttnek hosszú távon megmaradó mellékhatásai vannak.

De érdekes Merkely Béla emlékeztető oltásának esete, illetve annak kommunikációja is. Az orvosegyetem rektora két Szputnyik után Janssent kapott, ahogy korábban Gulyás Gergely miniszter is. Ez viszont ellentétes nem csak azzal, ami a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) hivatalos ajánlásban szerepel, de Merkely korábbi nyilatkozataival is. A sztori fontos előzménye, hogy a Szputnyikot se az európai gyógyszerengedélyező hatóság, se a WHO nem hagyta jóvá, ezért alig van ország, ahova szabadon utazni lehet vele. Ezért kérik előszeretettel az utazni vágyók emlékeztetőnek az egydózisú Janssent, amely lényegében mindenhol a világban elfogadott.

Merkely Béla megkapja a Sputnik V vakcinát. Fotó: Semmelweis Egyetem
Merkely Béla megkapja az adag Szputnik V vakcináját. Fotó: Semmelweis Egyetem

Amikor tele lett a sajtó Merkely ajánlásellenes oltásával, a Semmelweis Egyetem közleményben magyarázta el, hogy az NKK ajánlása még a tudomány tegnapi állása alapján készült nyáron, a mai állás szerint simán lehet vektorvakcina után emlékeztetőnek is vektort adni.

Erre Jakab Ferenc virológus úgy reagált, hogy nem, a tudomány mai állása szerint se kérjen senki vektorra vektort, mert a védelem ebben az esetben a megfelelő kombinációkkal szemben csak a töredéke lehet.

Majd jött Dobson Szabolcs, aki kigyűjtötte az egyetemi közleményből fájóan hiányzó szakirodalmi alátámasztást, kutatási eredményeket, alkalmazási előírásokat a Koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózó Facebook-csoportjában. Ebből – nekem laikusnak – az jön le, hogy igenis adható Janssen emlékeztetőnek, több országban bevett gyakorlat és nagy mértékben meg is növeli a beadás után a kezdeti védettséget. Azt persze még nem tudhatjuk, hogy ez meddig tart ki. Más kutatásokból tudjuk viszont, hogy a Janssen – a vektorra vektor problémától függetlenül – első oltásként is olyan gyorsan veszít hatékonyságából, hogy egyre több országban – például Ausztriában is – oltanak rá már néhány hónap után.

Noha itt csak az emlékeztető oltás típusa volt kérdés, a bizonytalan laikus jogosan érzi azt, hogy az úgynevezett hozzáértők is össze-vissza beszélnek, akiknek meg példát kellene mutatniuk, tesznek az érvényben levő hivatalos ajánlásra. 

Létfontosságú lenne a tudomány legfrissebb állására alapuló őszinte kommunikáció, de mégse csodálkozhtunk annyira azon, hogy az ujjból, vagy Facebookról szopott saját kifinomult véleménnyel rendelkező fotelvirológusok teli torokból hülyézik azokat, akik a kitartanak a tudomány legerősebb és teljesen konszenzusos aktuális állítása mellett, például már egy hónapja is maszkot hordtak és kérték az emlékeztető oltásukat.

Hiába lenne tehát a kulcs az oltási hajlandóság növelése, ha azt látják a tömegek, hogy mindenki összevissza beszél, a szomszéd két oltással kórházba kerül, a tudomány állása meg újabban már a negyedik oltás szükségességéről lamentál. Baromira nehéz optimistának lenni.

Címlapkép: Mufid Majnun