Napokon belül megjelenhet a kormány rendeleti úton módosított, 2023-as költségvetése. A Költségvetési Tanács jóváhagyásából most kiderült néhány részlet, kellemetlen meglepetésekkel.
December elején kiderült, hogy a 2023-as költségvetést még az év vége előtt módosítani fogja a kormány, ezt azonban már az Országgyűlés megkerülésével, rendeleti úton fogja megtenni. A szokatlan lépésre azért van szükség, mert
a júliusban elfogadott költségvetés olyan makrogazdasági számokra épült, amik az elmúlt fél évben teljesen elavulttá váltak.
A rendeleti út azt jelenti, hogy a módosításokat elég kihirdetnie a kormánynak a Magyar Közlönyben, nem kell megvitatni a parlamentben. Egy alkotmányos fék maradt azért a rendszerben: a rendelet kihirdetése előtt még a Költségvetési Tanácsnak is jóvá kell hagynia a tervezetet. A Tanács véleményezése ma jelent meg, amiben
nincs nagy meglepetés, áldásukat adták a módosításokra, de legalább fény derült az új költségvetés legfontosabb részleteire.
Emelkedik a költségvetési hiány
A módosított 2023-as költségvetés legfontosabb változásai:
- a büdzsé az eredetileg tervezett 4,2 százalékos gazdasági növekedés helyett csak 1,5 százalékossal számol jövőre,
- a 2023-as infláció pedig 5,2 százalék helyett 15 százalékon alakulhat
- a költségvetési hiány is romlik: 3,5 százalék helyett 3,9 százalék lesz a GDP arányában
- a GDP-arányos államadósság ugyanakkor a vártnál kedvezőbben alakulhat: 2023 végén 73,8 helyett 70,2 százalékos lesz, de már a 2022. végi adat is 74,0 százalékra javul 76,1 helyett.
Mind a bevételi, mind a kiadási főösszeg emelkedik az eredeti tervhez képest, amiben az egyre magasabb infláció is szerepet játszik.
A magasabb hiánycél meglepő annak fényében, hogy december 20-án Varga Mihály pénzügyminiszter még 3,5 százalék körülre várta a jövő évi deficit mértékét. Az biztos, hogy három nappal később már 3,9 százalékkal számoltak, mivel a Tanács december 23-án kapta meg a módosított tervet.
Többszörösére nő a Rezsivédelmi Alap
A kiadások leginkább szembeötlő változása az, hogy a nyári tervhez képest a Rezsivédelmi Alap tervezett kiadásai csaknem négyszeresükre, 670 milliárdról 2610 milliárd forintra emelkednek. Ezen belül:
- a lakossági rezsifelhasználás átlagos fogyasztási szintig történő támogatása 600 milliárdról 1460 milliárd forintra nő
- az állami intézmények és önkormányzatok kompenzációja 800 milliárdra nő a támogatotti kör bővülése és az energiaárak további emelkedési miatt
- az alapból finanszírozzák a versenyszektornak létrehozott támogatási programokat is, 279 milliárd forint értékben.
A 2600 milliárd forintnyi kiadás bő felét (1410 milliárd) az extraprofitadókból finanszírozza a költségvetés, a fennmaradó részt a központi támogatással teremtik meg. Ha már extraprofit: a december 23-án a gyógyszergyártókra kiszabott különadóból 123 milliárd forint bevételt remél a kormány. (Ezen belül a Richter Gedeon Nyrt. a vállalat becslései szerint 28 milliárdot fog befizetni.)
Az Európai Uniótól 2286 milliárd forint bevételt várnak 2023-ra. A Költségvetési Tanács értékelése szerint a költségvetés reálisan számol a helyreállítási alapból és a kohéziós programokból érkező forrásokkal, ugyanakkor továbbra is jelentős a kiadások költségvetési forrásból való megelőlegezése.
Hová tűnt az MNB?
A Költségvetési Tanácsnak három tagja van: Kovács Árpád elnök mellett Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és Windisch László, az Állami Számvevőszék vezetője. Árulkodó jel ugyanakkor, hogy
a mostani dokumentumot háromból csak ketten írták alá. A hiányzó ember – nem meglepő módon – Matolcsy György.
A jegybankelnök az utóbbi hetekben a kormány gazdaságpolitikájának címzett kemény bírálatáról vált híressé. Az MNB egyébként épp a múlt héten publikálta a saját makrogazdasági prognózisát. A decemberi Inflációs Jelentés szerint
- a gazdaság jövőre 0,5-1,5 százalékkal bővülhet,
- az infláció pedig 15-19 százalék körül alakulhat majd.
- A költségvetéstől pedig az eredeti, 3,5 százalékos hiánycél teljesülését várják.
A módosított költségvetés ennek ellent is mond, meg nem is. A hiánycél magasabban alakul, a GDP-növekedés és az infláció esetén pedig éppen nem estek ki a jegybank által meghatározott sávból, bár rendre az optimistább lehetőségek (1,5 százalékos növekedés, 15 százalékos infláció) felé elmozdulva.
Óvatos bírálatok
A Tanács tulajdonképpen jóváhagyta a tervezetet, mivel „nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a rendelettervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését”. Óvatosan azért felhívta a figyelmet, hogy
- Oroszország Ukrajna elleni háborúja,
- az erre válaszul bevezetett szankciók,
- az energiaárak robbanásszerű emelkedése,
- valamint a külső gazdasági környezet ezzel összefüggő bizonytalansága a rendelettervezetben foglalt költségvetési célok teljesíthetősége szempontjából kockázatot jelentenek.
Hasonlóképpen azt is javasolták, hogy ha a magyar gazdaság mégis nagyobb mértékben növekedne 1,5 százaléknál, akkor a többletbevételeket a hiány csökkentésére fordítsák.
Borítóképünkön Varga Mihály pénzügyminiszter és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 19-én.
