Kína a litván cégek bojkottjával válaszolna a diplomáciai afférra. Peking nem reagált a sajtóhírekre, a litván kormány viszont állítja: a korábbi fenyegetés valósággá vált.
Bojkottot akar Peking Litvánia ellen. A Reuters értesülései szerint a kínai kormányzat értesítette a multinacionális cégeket: vagy elvágják üzleti kapcsolataikat a balti állammal, vagy kizárják őket a kínai piacról.
A két ország közt novemberben mérgesedett el a viszony, miután Tajvan, amit Kína a mai napig nem ismer el államként, a saját nevén nyithatott külképviseletet Vilniusban. Pedig Peking világosan jelezte: ellenzi, hogy a szomszédja hivatalos képviselettel rendelkezzen bárhol. A kínai külügyminisztérium nem reagált a Reuters kérdéseire.
Mantas Adomenas, a litván külügyminiszter-helyettes viszont azt mondta a hírügynökségnek: Peking világos üzenet küldött a cégeknek: kizárják a piacukról azokat a cégeket, amik litván beszállítókkal üzletelnek. Szerinte már több cég megszakította emiatt a kapcsolatot a litván vállalatokkal. Hasonlóan nyilatkozott Vidmantas Janulevicius, a helyi ipari szövetség feje: Korábban csak fenyegetéseket kaptunk, amik most már valósággá váltak.
Kína minden olyan aktust, ami arra irányul, hogy Tajvan létező ország, saját szuverenitása elleni támadásként fog fel.
A nemzetközi közösség döntő többsége hivatalosan a mai napig nem ismerte el a kínai menekültek által alapított szigetországot, csak de facto kapcsolatot tartanak fenn vele.
A World Population Review anyaga szerint elenyésző azon országok száma, amik elismerték Tajvant, de közöttük sincs különösebben jelentősebb állam.
Az országnak amúgy vannak irodái Európában több helyen és az Egyesült Államokban is, de azokat nem Tajvan, hanem Tajpej városának nevében nyitották, elkerülve a nyílt diplomáciai konfliktusokat.
Érdekes, hogy ugyan Tajvannak szinte nincsenek közvetlen kereskedelmi kapcsolatai Kínával, több száz cég gyárt az országban olyan termékeket, amik végül kínai fogyasztóknál kötnek ki.
Kínának épp az Egyesült Államokkal is meggyűlik a baja. A Fehér Ház épp a héten erősítette meg a pekingi téli olimpia diplomáciai bojkottját. Az ok: a muszlim kisebbség, az ujgurok helyzete, az emberi jogok semmibevétele Kínában.
Borítókép: Hszi Csin-ping kínai államfő