Megszünteti a kormány a lakástakarékpénztári konstrukciók állami támogatását. A Bankráció.hu gyorsan összeszedte, mire számíthatunk ezzel kapcsolatban a következő napokban.
Egy kormánypárti, még el nem fogadott törvényjavaslat átszabná a lakástakarékok piacát azzal, hogy megszüntetné a konstrukciók kiemelkedő hozamát biztosító állami támogatást. Azaz a jogszabálymódosítás hatályba lépése után a lakástakarék-szerződésekhez nem járna a jelenleg 30 százalékos (évente maximum 72 ezer forintos) állami támogatás. A Bankráció.hu sajtóközleménye szerint az állami támogatás fontos eleme a lakástakarék-szerződéseknek, elsősorban ennek köszönhető, hogy akár két számjegyű hozamot biztosítanak az ilyen szerződések.
Október 15-én érvényes ajánlatok szerint a négyéves futamidejű lakástakarék-szerződések hozama volt a legmagasabb, 10,28–12,54 százalékot tett ki, ami kimagaslónak számít a jelenlegi alacsony kamat- és hozamkörnyezetben.
A Bankráció.hu szerint ha a törvényjavaslatot a parlament változó formában fogadja el, a hatályba lépésig lakossági roham és sok szerződéskötés várható majd.
A jogszabály-változtatás visszamenőleg nem érinti a szerződéseket ugyan, de akik 4 éves futamidőre kötöttek és meghosszabbítják a befizetést (a legtöbb szolgáltatónál, ha az ügyfél máshogy nem rendelkezik, a futamidő automatikusan megnyúlik), ott a 4 éven túli időszakra már nem jár az állami támogatás.
A KSH adatai szerint a magyar piacon működő lakástakarék-pénztáraknál lévő lakáshitel-állomány 385 milliárd forintot tett ki az idei első félév végén, ez a teljes lakáshitel-állomány több mint 12 százalékát jelenti. A bankok kezében 1773 milliárd forintnyi lakáshitel volt, ami a teljes hitelállomány 57 százaléka, a jelzálogbankok részesedése 28, a takarékszövetkezeteké több mint 3 százalékos volt.
A Fundamenta és az OTP a legnagyobbak
A törvénymódosítást holnap már el is fogadhatják, az a kihirdetése utáni nap lép majd hatályba – vagyis kedden és szerdán nagy roham lehet a lakástakarékoknál és a bankoknál.
A módosító szövege szerint az amúgy igen népszerű konstrukció nem szolgálta elég hatékonyan az otthonteremtési célokat.
Valószínűleg arról lehet szó, hogy a kormány jobban szeretné támogatni az új lakások vásárlását, a lakástakarékból viszont felújításra is lehetett költeni.
A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) további kiterjesztéséről is hallani – legalábbis Novák Katalin augusztusban azt mondta, felmerült, hogy a kétgyermekesek esetében is biztosítaná a kormány a kedvezményes hitellehetőséget. Az otthonteremtési programon keresztül 232 milliárd forint támogatást fizettek ki eddig, és a jövő évi büdzsében újabb 242 milliárd szerepel ezen a soron. A CSOK ráadásul direktebb módon támogatja a kormány társadalompolitikai céljait: így azt, hogy több gyermek szülessen. A kormány kimutatása szerint a CSOK-nak köszönhetően 26 ezer család vállalt újabb gyermeket.
Az előterjesztés szerint a négy szolgáltató 60 milliárdos „extraprofitra tett szert” 2010 óta, miközben a költségvetésnek csak idén 70 milliárd forintba került a konstrukció állami támogatása.
A négy szolgáltató közül az Aegon nemrég jelentette be, hogy nem fogad be új szerződéseket szeptember 30-a után. Az Erste lakástakarékja is veszteséges volt, de itt sokat számít, ki mióta van a piacon: minél több az ügyfél, annál biztosabb az üzletmenet. A két legrégebbi szereplő a Fundamenta és az OTP, egyértelműen ők uralták a piacot. A Fundamenta ráadásul kifejezetten csak ezzel a piaccal foglalkozott.
2010 óta 51,5 milliárd forintos adózott eredménye volt a szolgáltatóknak.
Borítókép: Mike Nguyen // Unsplash
