Várható volt, és Joe Biden amerikai elnök be is jelentette az olajembargót, de gázt sem vesznek Moszkvától. A britek követik őket, Európa óvatos.
A Fehér Ház bejelentette, hogy nem importál több energiahordozót Oroszországból. Joe Biden elnök azt mondta, a szövetségeseikkel egyeztetve hozták meg a döntést és keresik a módját annak, hogyan tudnak segíteni az orosz gáznak és olajnak jobban kitett Európának.
Az Oroszországból származó kőolaj az Egyesült Államok importjának viszonylag kis százalékát teszi ki, a legtöbb kőolaj Kanadából érkezik Amerikába. Tavaly az Egyesült Államok napi közel 700 000 hordó kőolajat importált Oroszországból, miközben napi fogyasztási szükséglete 20 millió hordó.
Már fizetjük a háború árát
„Ma bejelentem, hogy az Egyesült Államok az orosz gazdaság fő ütőerét veszi célba. Betiltjuk az orosz kőolaj, földgáz és valamennyi energiahordozó importját” – fogalmazott Biden. „Ez azt jelenti, hogy többé nem fogadjuk az orosz kőolajat az Egyesült Államok kikötőiben, és az amerikaiak újabb erőteljes csapást mérnek Putyin hadigépezetére.”
Biden arra is figyelmeztetett, az energiaárak emelkedése mindenkinek, így az amerikai háztartásoknak is fájni fog. Kiemelte azt is, hogy a gáz ára Amerikában már korábban emelkedni kezdett, amikor Putyin elkezdte az orosz csapatokat az ukrán határra vezényelni. Az amerikai elnök szerint Putyin háborújának mindnyájan megfizetjük az árát, de méltatta azokat a cégeket, amelyek már korábban az orosz kivonulás vagy bojkott mellett döntöttek.
London csatlakozik, vannak tartalékai
A britek is léptek, igaz, Nagy-Britannia maga is nagy olajkitermelő, rendelkezik elég tartalékkal. Így is valamivel óvatosabbak: 2022 végére vezetik ki az orosz olajimportot (ez most a kereslet 8 százalékát adja). A gázimport tiltása is napirenden, egyelőre itt részleges korlátozást rendeltek el.
Hogy Európa mennyire kitett az orosz energiahordozóknak, azt talán a legjobban azt mutatja, hogy Brüsszel az azonnali lépések helyett egy olyan programról egyeztet (Repower EU), aminek célja, hogy a közösség 2030-ra megszabaduljon az orosz energiafüggőségtől. A gáz 40, az olaj 27 százaléka jön az EU-ba Oroszországból, de elég egyenetlen elosztásban, vannak tagállamok, amelyik nagyban kitetettek Moszkvának (Magyarország is ilyen).
Két fontos kérdés
A legfontosabb kérdés most, hogy az újabb szankciós csomagokra és az EU terveire mit lép Oroszország? A nyugati szankciók
eddig a bankokon keresztül igyekeztek ellehetetleníteni Putyin háborújának finanszírozását, csakhogy az energiahordozók árának elszállása miatt azokon nagyon is jól keresett Moszkva.
Nagyon úgy tűnik, az oroszok korábban épp azért fogták vissza az európai kapacitásaikat, hogy a háború miatt elszálló árakon nagyot kaszáljanak (ez a húzás be is jött). Ha ez nem lenne elég, a gáz árát ráadásul a szokatlanul hideg márciusi időjárás is feljebb tornázta.
Moszkvának ugyanakkor szüksége van Európára, a gázcsapokat valójában nem tudja csak úgy elzárni vagy máshova átirányítani az Európában el nem adott gázt. Kínának, ha akarna sem tudna most annyi gázt adni Moszkva, mit amennyit Európába szállítani tud, arról nem is beszélve, hogy a kínaiak biztosan ki fogják használni, hogy az oroszok nem tudnak nyugatra szállítani.
A szankciók miatt megroppant orosz gazdaságnak szüksége van arra, hogy a szállítások fennmaradjanak és Európa fizessen (a banki szankciók az energiaszektort nem érintették).
Ugyanakkor a mostani párizsi EU-csúcs fontos témája lesz, hogyan szakadjon le az eddig Moszkvával naivan üzletelő közösség az orosz energiahordozókról.
Az egyre inkább eldurvuló orosz háborús agresszió miatt Brüsszelben is felmerült az orosz gázimport tilalma. Ezt a fűtési szezont az EU biztosan kihúzná, Magyarországon sem lenne gond rövid távon a gáztárolók töltöttségi szintje 54 százalékos, ez magasnak számít.
Ugyanakkor az orosz gázimport leállítását több tagállam sem támogatta (Németország volt az egyik Magyarország mellett), az ezzel kapcsolat hírek miatt már eleve emelkedtek az energiahordozók jegyzései, a kőolaj és a gáz ára is rekordokat dönt a világpiacon, ami az orosz energiaszektornak kevésbé kitett európai országoknak is fájdalmas. Ráadásul az európai energiafordulat időbe fog telni, valamilyen kénszerű viszonyt fenn kell tartani Moszkvával a háború ellenére is. Az EU ezért sokkal óvatosabb volt eddig is az energiaszektort célzó szankciókkal, mégha Berlin rögtön azzal is kezdte, hogy a német és orosz piacot közvetlenül összekötő Északi Áramlat 2 vezeték enedélyeztetését leállította.
Magyar szempontból kiemelt kérdés, hogy ha az EU az energiaszektorban elfordul Oroszországtól, hogyan alakul az eddig is jelentős csúszásokat elszenvedő Paks 2 sorsa – egészen pontosan Paks orosz bővítésének kérdése. Amellett, hogy a beruházás mögött a Roszatom áll, azt 10 milliárd eurós orosz hitelből finanszírozná a magyar állam. Az Európai Parlament már támogatta azt a javaslatot, ami az orosz atomenergiát is kidobná az EU-ból, kérdés, ennél tovább mennek-e és rábólint-e arra majd az Európai Bizottság és a Tanács is. A szankciókat eddig megszavazó magyar kormány eddig kiállt a paksi bővítés mellett.
