Újabb szankciós csomagot „állít össze” az Európai Parlament (EP) Oroszország ellen, amihez ma több módosítót is befogadott – ezek közül valamennyi érinti Magyarországot és azt a kormánypárti Fidesz-KDNP képviselői is megszavazták.
Keddi rendkívüli ülésén az Ukrajna elleni agresszióról szóló EP-állásfoglalás módosító indítványairól és részleteiről szavaztak Brüsszelben. Az ajánlások között magyar szempontból is rendkívül fontos tételek szerepeltek, amelyeket a Fidesz EP-képviselői is megszavaztak – írta Ujhelyi István, ellenzéki EP-képviselő a Facebook-oldalán.
Léket kaphat a paksi orosz bővítés
Támogatták például azt a javaslatot, amely kimondja, hogy a tagállamok:
- szüntessenek be az Oroszországgal a nukleáris területen folytatott minden együttműködést,
- különösen a Roszatommal és leányvállalataival való együttműködést,
- így az Oroszországgal a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében folytatott együttműködést,
- valamint szüntessék meg vagy vonják vissza a Roszatom valamennyi leányvállalatának működési engedélyét.
Ennek magyar szempontból kiemelt jelentősége van, ugyanis a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy leáll a Paks 2 atomerőmű-projekt, de legalábbis tartósan elhalasztják, amiről még hétfőn is az volt a hivatalos kommunikáció, hogy minden megy tovább, a Roszatom teljesíti szerződésben vállalt kötelezettségeit, és 2029-30-ban a két új blokk már termeli az áramot.
A projekt egyébként már most nagy csúszásban van, de az évenkénti Orbán-Putyin találkozókon eddig mindig megerősítették, hogy a felek elkötelezettek a projekt végrehajtásában, ami nagyrészt orosz hitelből valósul meg.
A nemzetközi szerződéseket a kormány titkosította, azt viszont lehet tudni, hogy az orosz hitelt már elkezdtük törleszteni.
A mai napig a magyar kormány álláspontja elég egyértelműen az volt, hogy folytatni kell a Paks 2 beruházást, szemben például Finnországgal vagy Romániával, az uniós ajánlások keddi támogatása így fontos fordulatot vetíthet előre.
Még két kritikus pont: kémbank és a kötvényprogram
Egy másik – ugyancsak megszavazott – ajánlás értelmében betilthatják a Budapesten működő, gyakran orosz „kémbanknak” nevezett Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) működését. Az NBB Moszkvából tette át a székhelyét évekkel ezelőtt Budapestre, tisztségviselői diplomáciai mentességet élveznek, legnagyobb részvényese Oroszország után Magyarország, tulajdonosa még Lengyelország, Szlovákia és Bulgária. Románia és Csehország már a háború miatt kiléptek a részvényesi körből.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt közölte a szerkesztőségünkkel, hogy
az NBB kiutasítása nem szerepel a kormány tervei között
– egyúttal hisztériakeltéssel vádolta az éppen a bank előtt tüntető ellenzéki pártokat. A közleményben ugyanakkor szerepel az is, hogy Magyarország a közösen elfogadott szankciókat támogatja. Az oroszok elleni szankciós politikában eddig azt láttuk, hogy az Orbán-kormány az EU közösen elfogadott döntései mögé beállt. Ha tehát az EP-csomagra rábólint a Bizottság és a Tanács, akkor a NBB, melynek a magyar kormány ingyen biztosít központot Budapesten, valóban költözhet. A nyugati szankciós listán amúgy ez a bank nem szerepel, mivel az ENSZ alá van bejegyezve.
A letelepedési kötvény felülvizsgálatát is követeli az EP, az ajánlás úgy fogalmaz, „felhívja a tagállamokat és a befektetési rendszerek révén tartózkodási engedélyt biztosító szövetséges országokat, hogy vizsgálják felül az ilyen tartózkodási jogállással rendelkező minden kedvezményezettet, és vonják vissza a vagyonos orosz magánszemélyek és családtagjaik, különösen a szankcionált magánszemélyekhez és vállalatokhoz kapcsolódó kedvezményezettek tartózkodási engedélyeit.”
Ilyen kötvényprogramja a magyar kormánynak is volt, Rogán Antal propagandaminiszter bábáskodása alatt, titkolt és offshore hátterű közvetítőcégek busás eljárási díjért cserébe bonyolították a programot, aminek keretében több kétes megítélésű politikus vagy bankár juthatott be a schengeni övezetbe. Letelepedési kötvény, jellemzően az adott országban vállalt bizonyos befektetés vagy ingatlanvásárlás mellett más EU-s országok is bonyolítottak, a magyar kötvényprogramnak ilyen feltétele nem volt.
Fontos tudni, hogy az EP állásfoglalása egyrészt jogilag nem kötelező érvényű, másrészt azt az Európai Parlamenti képviselők szavazták meg (a Fidesz EP-képviselői is), az nem feltétlenül a magyar kormány álláspontját tükrözi. Ahogy fent is írtuk, még több szavazási forduló hátra van ahhoz, hogy ezek egy valós szankciós csomagba bekerüljenek.
Borító: Süli János, a paksi beruházásért felelős kormánytag egy 2017-es fórumon, Budapesten. Fotó: Paks II Zrt.
