Amerikai hírszerzési vezetők szerint noha mindkettő váratlanul érte, sem a villámháborús tervek kudarc, sem pedig az egységes és széleskörű gazdasági szankciók nem fogják elrettenteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Moszkva inkább fokozni fogja a katonai nyomást.
Avril Haines, a Nemzeti Hírszerzés igazgatója egy, a Képviselőházban tartott szakbizottsági meghallgatáson beszélt erről más szakszolgálati vezetőkkel együtt – számolt be róla a Reuters.
Mi újság az atommal?
Haines szerint hiába jelentette be Putyin a nukleáris elrettentő erők fokozott készenlétbe helyezését, elemzőik valójában nem látnak olyan fejleményeket az orosz nukleáris készültségben, mint korábbi nemzetközi konfliktusok esetében. Egyelőre semmilyen mozgás sem utal arra, hogy az orosz nukleáris erők bármire is készülnének.
William Burnst, a CIA igazgatója szerint sem úgy tűnik, hogy Putyin meghátrálna. „Az orosz elnök dühös és frusztrált, kettőzőtt erővel van azon, hogy felőrölje az ukrán hadsereget, tekintet nélkül a polgári áldozatokra” – így Burnst.
Noha az orosz erők Kijev ostromára készülnek, Burnst szerint a CIA elemzői és ő maga sem igazán látja, hogyan érheti el Putyin eredeti célját, vagyis hogy beveszi az ukrán fővárost, megdönti Zelenkszkij kormányát és bábkormányt tesz a helyükbe. Ennek ellenére az sem látszik, hova futnak ki az események.
„Nem látni, hogyan alakul a végjáték.”
Arra számítanak, hogy a helyzet Ukrajnán belül eszkalálódhat.
Kína is egyre feszültebb, de még nem ítélte el Oroszországot
Az amerikaiak szerint Kína is egyre idegesebb, Pekinget aggasztják az ukrajnai események, mivel az oroszok láthatóan váratlanul komoly ellenállásba ütköztek – hiába mondják azt, hogy a kínai-orosz kapcsolatok „sziklaszilárdak”. Hszi Csin-ping kínai elnökre és Pekingre is egyre rosszabb fényt vet az oroszokkal való szoros kapcsolat. Csin-ping a pekingi téli olimpia előtt személyesen is egyeztetett Putyinnal, sőt hírszerzési jelentések szerint Kína tudhatott Ukrajna lerohanásáról, és arra kérte orosz partnerét, a műveletek majd csak az olimpiai után indítsa meg (a paralimpiai játékok még tartanak, onnan az orosz és fehérorosz sportolókat is kitiltották).
A nyugati szankciók veszélyeztetik a globális növekedési kilátásokat, márpedig Pekingben a növekedés fenntartása elsődleges politikai cél. Peking meg is jelent a diplomáciai színtéren, felajánlva, hogy közvetíteni is kész a felek között. Burnst szerint
Pekingnek az sem tetszik, hogy Putyin háborúja váratlanul közel hozta egymáshoz az EU-t és Amerikát, miközben Kína a maga finomabb eszközeivel épp ennek ellenkezőjén dolgozik évek óta.
Legalább 2000 orosz katona elesett
Az amerikai katonai hírszerzés 2000-4000 közé teszi az elesett orosz katonák számát, bár hozzáteszik, hogy ezt nagyon nehéz megbecsülni. Az ukránok 11 ezer feletti számot közöltek legutóbb, de ez nagyon magasnak tűnik. Az biztos, hogy az oroszok így is jóval nagyobb veszteségeket szenvedtek el, mint várták. Az első csecsen háborúban bő másfél év alatt 5500-5700 orosz katona halhatott meg, ehhez mérten két hét alatt még a 2000 fős veszteség is igen magas, nem beszélve arról, hogy mennyi felszerelés, tank, harci helikopter és repülő veszett oda. Az oroszok ugyanakkor eddig csak a 300 ezres Herszont tudták eddig elfoglalni, ez mindenképp kudarc.
Vélhetően jelentős a veszteség ukrán oldalon is, és már nemcsak a hadseregben. A lassú előrehaladás miatt az oroszok egy hét után stratégiát váltottak: hevesen támadják a civil lakosságot is, ellehetetlenítik az ártatlanok evakuálását a megtámadott nagyvárosokból, és már nemcsak a katonai infrastruktúrát támadják, sok helyen így sincs már fűtés, elektromos áram vagy víz. Moszkva arra számít, hogy így megtörheti a hadsereget lelkesen támogató, az ellenállásban váratlanul aktív ukrán lakosságot és az egyre több áldozat a most még harcos szónokaltokat tartó Zelenszkij elnököt is a mielőbbi békekötés felé lökheti. A legutóbbi béketárgyalások alatt az oroszok tovább ágyúzták az ukrán városokat.
Csütörtökön Antalyában az eddigi legmagasabb, immár külügyminiszteri szinten folytatódnak a tárgyalások az oroszok és az ukránok között. Az amerikai hírszerző ügynökségek egy valamiban biztosak egyelőre: minden eddiginél véresebb napok következhetnek a háborúban.
Kapcsolódó:
Konkrét kérésekkel álltak elő az oroszok: ezeken múlhat a béke?
