Már a covid-19 világjárvány is megtépázta a félvezetőipart, a mostani orosz-ukrán háború nem csak az oroszokra nézve lesz katasztrofális – a félvezetőipart is érintő szankciók és korlátozások miatt –, de a teljes globális ellátási láncra is jelentős hatással lesz: kevesebb autó, telefon és PC kerülhet piacra.
A félvezető-ellátási lánc már eddig is feszült volt a koronavírus-járvány hatásai és a chipek iránti kereslet növekedése miatt. Az elmúlt időszakban látható volt, hogy bármilyen anyagellátási zavar negatívan befolyásolhatja a chipgyártást, ez az orosz invázióval be is következett.
Függő viszonyok
A orosz-ukrán háború súlyos hatással lehet a neongáz, a palládium és a C4F6-gáz – utóbbi egy színtelen gáz, a mikroelektronika marószere – gyártására, amelyek a félvezető-feldolgozáshoz pótolhatatlanok, így a mikrochipek számára kulcsfontosságúak.
A neon például olyan gáz, amely a chipek gravírozására szolgáló lézerek működéséhez elengedhetetlen és szinte, kizárólag erre a célra használják.
Oroszország sok neongázt gyárt – nagy acélipara végett –, amelyet Ukrajnába küldenek, ahol kivonják a neont és megtisztítják az amerikai exportra. Legalábbis az invázió előtt ez volt a helyzet.
Az USA szinte kizárólag az Ukrajna-Oroszország párostól függ a neongázszükségletek kielégítésében. Ha a jelenlegi helyzet eszkalálódik, az amerikai chipgyártók anyagellátási fennakadásokat szenvedhetnek el.
A félvezetőipart veszélyezteti az is, hogy Oroszország a világ egyik legnagyobb palládiumtermelője, ez egy ritka fém, amelyet egyes félvezetők gyártásához használnak. A becslések szerint Oroszország adja ebből a világ kínálatának 37 százalékát, Dél-Afrika után a második (40 százalék) legnagyobb palládium ellátó.
Védekezik: EU és USA
Az ukrajnai háború felboríthatja az Európai Unió ambícióit is, hogy vezető szerepet töltsön be a chipgyártásban, Oroszország azonban hosszú távon ennél borzasztóbb árat fog fizetni. Ukrajna elleni háborúja, amely február 24-én katonai támadással kezdődött, közép- és hosszú távon valószínűleg számos mellékhatással jár a félvezetőipar számára, ez Brüsszel digitális szuverenitása szempontjából kiemelt fontosságú.
A szektor egyik Európa-bajnokának számító STMicroelectronics, március elején 600 millió eurós kölcsönt kapott az Európai Beruházási Banktól, a fejlett félvezetők kísérleti gyártósorainak fejlesztésére, az olaszországi agratei és catania-i, valamint franciaországi crolles-i telephelyein.
Az USA is erősíteni szeretné a félvezető-önellátást: február elején a képviselőház 52 milliárd dolláros törvényjavaslatot fogadott el, a félvezetőipar támogatására. Bár, ezt a támogatási javaslatot, leginkább a Kínával fennálló technológiai verseny ösztönözte, most már az orosz invázió – félvezetőiparra gyakorolt – hatásait is enyhíthetik vele. A törvényhozás sürgeti a kongresszust, hogy minél előbb fogadják el a támogatási csomagot, a gyártás felturbózásáról a létfontosságú iparágakban, hogy kevésbé legyen Amerika érzékeny a külső megrázkódtatásokra, például a világjárványra és az orosz-ukrán háborúra.
Oroszország katasztrófája
Oroszország a laptopok gyártásától a katonai felszerelésekig mindenben a tajvani félvezetőktől függ.
Ennek az ellátásnak a megszakítása katasztrofális lehet Oroszország számára, hiszen jelentéktelen számú félvezetőt gyárt és erősen függ az importtól.
Mindössze egy nappal Ukrajna megszállása után Tajvan bejelentette, hogy csatlakozik az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz. A rendelet teljesítése érdekében a TSMC-nek le kell állítania a félvezetők exportját Oroszországba – utóbbi teljes mértékben a TSMC-től függ a csúcskategóriás félvezetők tekintetében, amelyek a laptopoktól és okostelefonoktól kezdve egészen az ország katonai és biztonsági szolgálatainak felszereléséig minden termék gyártásához szükségesek.
A TSMC szinte minden létesítménye Tajvanon található. A Covid-19 válság idején tapasztalt globális félvezetőhiányt követően a vállalat bejelentette, hogy 2022-ben több mint 44 milliárd dollár értékű tőkebefektetést tervez. Ez magában foglalja a félvezetőgyártó gyárak globális bővítését is, aminek következtében piaci dominanciája valószínűleg a közvetlen külföldi befektetések révén megerősödik Tajvanon kívül is.
Oroszország Tajvantól való függősége a chipek tekintetében, már az invázió előtt is problémát jelentett. A félvezetők globális hiányának beállta óta, Oroszország küzd az ellátásért. Mivel a TSMC üzlete fellendült, és nagymértékben eltolódott az élvonalbeli szerződéses munkák felé – különösen az Apple számára –, a kis orosz piac egyszerűen nem tudott versenyezni a TSMC kapacitásáért.
Az Intel és az AMD is leállította oroszországi szállítását, így az a félvezető-ellátás hiányát más lehetőségekkel próbálja pótolni, mint például a kínai SMIC és az amerikai GlobalFoundries vállalat – utóbbi a szankciók miatt ki is eshet.
A Samsung volt eddig Oroszország egyetlen valódi alternatívája, a TSMC-vel szemben, amely most már viszont Dél-Korea, Oroszországgal szembeni félvezető-export embargója alá tartozik, így az orosz ipar elszeparálódott a modern félvezetőktől, mivel nincs saját fejlett félvezetőipara.
Ott van a kínai
A TSMC, valamint a dél-koreai Samsung monopóliummal rendelkezik az öt nanométeres chipek terén – ez a forgalomban lévő legelterjedtebb kis chip, amelyet olyan cégek használnak, mint az Apple, a Qualcomm és a Huawei. Bár, Oroszország továbbra is importálhat alacsony kategóriás chipeket Kínából, de a csúcskategóriás chipek kritikusak a feltörekvő technológiák szempontjából, mint az AI-fejlesztések, a kvantumtechnológia, vagy az AR-alkalmazások terén, de a fejlett fegyverrendszerek és a csúcskategóriás okostelefonok számára is nélkülözhetetlen, de a félvezetők kulcsszerepet játszanak a modern mobilitásban és ma már lehetetlen elképzelni új autót félvezetők nélkül. Viszont minden másra ott vannak az alacsony kategóriás, kínai félvezetők.
A csúcsminőségű félvezetők ellátása nélkül rendkívül nehéz lesz az orosz vállalatoknak, távközlési vállalatoknak és felhőszolgáltatóknak fenntartani, fejleszteni technológiai infrastruktúrájukat.
Megakadt fejlesztés és digitalizáció
Az orosz fogyasztói piacra gyakorolt hatás szinte azonnal látható lesz. Hiányozni fog minden olyan elektronika, amely kifinomultabb chipeket igényel, ide tartoznak a laptopok, telefonok és egyéb fogyasztási cikkek. Az orosz technológiai ipart alaposan megtépázza és blokkolja, ha ez a szankciórendszer fél-egy évig fennáll. Egyértelmű, hogy egyedül – bár kínai segítséggel –, az ország katasztrofális technológiai válságot kockáztat, amelyet ebben a digitális korban nem engedhet meg magának. Persze, Oroszország megtorolhatja a szankciókat, a litográfiai chip-gyártó berendezésekben használt, lézerekhez szükséges neongáz szállításának megszakításával.
Bármi legyen is az eredmény, ezeknek a nyersanyagoknak a szűkös ellátása potenciálisan a félvezetők árának emelkedéséhez és az ellátási láncban is súlyos zavarokhoz vezethet.
Tavaly még arra számított a világ, hogy 2021-ben még ugyan kitart a chiphiány, mivel a félvezetőgyártóknak nagyjából háromnegyed évre lett volna szükségük, hogy bővíteni tudják a kapacitásaikat, de a mostani orosz invázió egyelőre beláthatatlan globális következményekkel járhat: a csúcstechnológiás készülékek ellátási zavara a digitális transzformációt is megakaszthatja.
