Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Karikó Katalin: meg akartam élni, hogy a módosított RNS emberbe kerüljön

Egy rizsszem ezred része  – ennyi RNS kerül az emberi szervezetbe a Pfizer-Biontech Covid-vakcinával, majd a megfelelő immunválasz elindulását követően le is bomlik. Karikó Katalin biokémikus,  a német Biontech alelnöke, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója a szegedi Dugonics Társaság keddi online rendezvényén beszélt pályájáról, a kutatások nehézségeiről, és számos, a Covid-vakcinákkal kapcsolatos kérdésre is válaszolt.

„Még aznap este megtervezett tíz vakcinát”

Részletesen beszélt amerikai kutatói munkájáról, majd arról, hogy amikor az egyetemi szférából 2013-ban a német Biontech-hez igazolt, „nem volt ismert a cég, website-ja se volt, egyetemen biztos azt gondolták, hogy ez a nő örök vesztes, elmegy egy ilyen céghez”. Ő viszont azt mondja: „meg akartam élni, hogy a módosított RNS emberbe kerüljön”. A Biontechnél ekkoriban még nem vakcinafejlesztési céllal kutatták a messenger RNS-technológiát, de hosszú évekig dolgoztak azon, hogy minél jobb minőségű RNS-t állítsanak elő. 2015-ig a Biontechnél semmilyen fertőző betegségre nem volt vakcina, elsősorban onkológiai kutatás-fejlesztési programokkal foglalkoztak. Ugur Sahin, a Biontech CEO-ja egyszercsak azt mondta neki:

„Katie – így hív engem – ez egy morális kötelesség, hogy amikor már ekkora egy cég (voltunk háromszázan), kell fertőző betegségekre is vakcinát fejlesztenünk”.

Ez a terület hiába „pénznyelő”, úgy látták, ide is be kell lépniük; ekkoriban több kisebb-nagyobb cég is az mRNS alapú vakcinatechnológiák felé fordult, a Biontech pedig a Pfizerrel kezdett közös fejlesztésbe, Katalin vezetésével. Éppen a koronavírus megjelenése előtt mutatták be az állatkísérletek eredményeit, és kértek engedélyt a humán kísérletek megkezdésére. Eredetileg influenza elleni védőoltást fejlesztettek volna, de aztán a történések fényében átváltottak a koronavírusra, ami a technológia adaptálhatósága miatt könnyen ment.

Karikó Katalin arról is beszélt, hogy éppen Magyarországon volt 2020 februárjában, amikor egyre több hír érkezett a koronavírusos megbetegedésekről, és ő maga is megbetegedett a hazaúton: „lázas voltam, azt hittem, hogy én is koronavírusos leszek. Nem tudom, mert nem csináltam tesztet, de nagyon beteg voltam két hétig”. Ugur Sahin ránézett a térképre, és azt mondta, hogy ha Vuhanban van vírus, akkor mostmár mindenütt van a nemzetközi közlekedés és kereskedelem miatt. Sahin még aznap este megtervezett 10 vakcinát, ”ez azért lehetett, mert minden megvolt a technológiához, a gyártás és minden készen volt. (…) meg azért is, mert a koronavírust addigra már 40 éve kutatták, tudták, hogy mi van a felszínén, rengeteg kutató munkája van benne. (…) Örülök, hogy az, amit én csináltam, az is hozzájárult a Pfizer és a Moderna vakcina technológiájának megalkotásához”, de ezen még sok más szakember dolgozott, akiknek most senki nem tudja a nevét. ”Az enyémet sem tudná senki, ha nincs ez a járvány.

Jó lenne, ha nem is tudná senki, hogy én vagyok, mert akkor nem lenne járvány.”

Gyorséttermi órabér a laborban

A kutatói életpályáról azt mondja, ez nem egy reggel 9-től délután ötig tartó állás, hanem „az ember ebben él”: volt olyan, hogy májusban a naptárt visszanézve jött rá, hogy egészen év elejétől kezdve nem volt olyan nap, hogy ne lett volna a laborban. Mindig talált valami okot, például a kutatások felgyorsítását, hogy miért kell hétvégén is beszaladnia a laborba. Sokszor egy-egy, éppen nem jól záró vagy rugózó laborfelszerelést is hazavitt, és a férje javította meg. Akkor is támogatta, amikor 8 évvel ezelőtt Németországba ment. „Ő nem akart menni, de mondta, hogy menjek, mert amikor itthon vagyok, akkor se vagyok itthon.”

Azt mondja, lánya (Francia Zsuzsanna – Susan Francia – amerikai színekben olimpiai bajnok evezős – a szerk.) kisiskolás korában ő már hajnali 5-kor indult dolgozni az egyetemre, hogy délután el tudja hozni lányát az iskolából, „egyszer sem álltam ott mellette reggel, hogy öltözzél, iskolába kell menni”. Azt mondja, Zsuzsanna a mai napig nevetve emlékszik vissza arra, hogy 8 éves korában leültette őt és édesapját, hogy megossza velük ötletét a cirkuláris RNS-ről, mondván, hogy nem kell szólniuk, csak hallgassák meg az ötletét.

Arra a kérdésre, hogy milyen hatással volt rá, hogy nőként választotta a tudományos pályát, azt mondta: „A természetes az, hogy a nő terhes és szüli a gyereket, és része a dolognak, hogy ezalatt kiesik a munkából. Én nem éreztem hátrányát, hogy nő vagyok. Aki lefokozott, az éppen egy másik nő volt. Úgy láttam, hogy ugyanannyi férfi és nő segített, mint ahány nem segített vagy akadályozott.”

„Amikor a laborban dolgoztam, a férjem azt mondta, hogy még a McDonald’sban is jobb az órabér” – volt olyan időszak, amikor olyan sok időt töltött a laborban, hogy egy dollárra jött ki az órabére.

Egy rizsszem ezredrésze

Karikó Katalin számos kérdést megválaszolt a Pfizer-Biontech vakcinával kapcsolatban.

  • Meddig hatásos a védőoltás?

Mivel először tavaly április-májusban, nagyobb mennyiségben pedig 2020 év vége óta oltanak a vakcinával, meg kell várni, mennyi idő telik el. Folyamatosan vizsgálják, hány ember fertőződik meg azok közül, akiket beoltottak.

A vakcinálással szerzett védelem azonban biztosan tovább tart, mint a fertőződéssel szerzett, utóbbi nagyjából fél év a jelenlegi tudásunk szerint.

  • Mikor kaphatnak oltást azok, akik már átestek a Covid-fertőzésen?

Korábban azt mondták, hogy 90 nappal a fertőzés után, de ma már nincs ilyen korlát sem. Kutatások ugyanakkor kimutatták, hogy ha a fertőzés után még magas valakiben, az ellenanyag szintje, és úgy adják be a vakcinát, akkor láz jelentkezhet.

  • Miért kell -70 Celsius-fokon tartani a vakciát?

Ennek gyakorlati oka volt, emellett „azért, mert arra volt a legtöbb ismeretünk”.

  • Szezonális vírussá szelídül-e a Covid a vakcináció hatására?

Ezt még sajnos nem lehet tudni.

  • Mekkora az esélye a súlyos mellékhatásnak?

Az izraeli tömeges oltás adatai alapján azt mondta, ott 4,7 millió embert oltottak be, súlyos mellékhatás 158 esetben volt, de „nincs olyan gyógyszer, aminek ne lenne mellékhatása”. Ellenjavallat csak az volt a vakcinájukkal kapcsolatban, hogy terhes anyáknak és 16 éven aluliaknak nem ajánlott; hozzátette: 12-15 évesekre már zajlanak a klinikai vizsgálatok, és hamarosan az 5 éven felüli korosztály vizsgálata is megkezdődhet.

  • Mennyi RNS kerül a szervezetbe az oltással?

Egy rizsszem ezredrésze, és amint a mínusz 70 fokról a karba bekerül, testhőmérsékleten azonnal bomlani kezd, két nap múlva pedig teljesen eltűnik, csak addig „marad”, amíg beindítja az immunválaszt.

Borítókép: Biontech


Oszd meg!

"Az üzlet üzleti része sosem érdekelt igazán"

Hugh Hefner, a Playboy magazin alapítója