A kormányközeli szereplők megelégszenek a kisebbségi részesedésekkel, cserébe olyan területeken is megjelentek, ahol tényleg a piac és nem a közbeszerzési értesítő diktál. A most bejelentett Indotek-Auchan üzlet illeszkedik a trendbe, a magyar fél ráadásul erős jogosítványok mellett szerez 47 százalékot a francia multi magyar hálózatában.
Jellinek Dánielről az év elején írtunk portrét: címlapunkra akkor azt írtuk: a „mindenevő”. Az általa vezetett Indotek Csoport aktivitását elnézve, mindent megtesz, hogy rászolgáljon a címlapra írt jelzőre. A 11. leggazdagabb magyar most olyan területre vetette ki a hálóját, ami régóta a magyar gazdaságpolitika fókuszában van.
Jellinek Dániel, a mindenevő: követelések, ingatlan, plázák, irodák, logisztika – és most már kiskereskedelem is. Fotó: Forbes archív / Krasznai Zoltán
A 2010-ben hatalomra jutott Fidesz-kormány deklarált célja volt, hogy a stratégiai ágazatokban meghatározó legyen a magyar tulajdon. Ez – némi járadékvadászattal fűszerezve – meg is valósult, a bankszektortól egészen a médiáig sikerült átvinni a tervet. A kérdés természetesen politikailag mélyen átitatott, ugyanakkor jegyezzük meg: egy erősen globalizálódó világban sok ország joggal tűzte ki célul, hogy helyi szereplők legyenek jelen a stratégiai ágazatokban. A módszereket illetően már nagy az eltérés, itt is létezik a „magyar út”.
A tulajdonszerzések mögött rendre ott volt a kormányzat, amely a hozzá kapcsolható üzleti elitet hol olcsó forrásokkal, hol engedélyezési kiskapukkal vagy egyszerűen csak állami tenderek tucatjaival segítette.
Nem kell mindent megvenni (teljes egészében)
Nemrég a kormányközeli üzleti körök beléptek egy olyan területre is, ami szintén régi vágya volt a hatalomnak: magyar távközlési céget ugyan nem sikerült gründolni, de az állam megjelent a Telenorban kisebbségi tulajdonosként, a cégbe magát bevásárló állami Antenna Hungáriát pedig az IT piacon – közbeszerzéseknek köszönhetően – hatalmasat gurító 4ig kebelezi be éppen.
A bankszektorban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Bankholding névre keresztelt szuperbank formálódik, amiben az állam kisebbségi pakettel rendelkezik, akárcsak az Erstében is.
A területfoglalás tehát már olyan ágazatokban (távközlés, bankszektor) is végbement, ahol nem lehet az üzleti gyengeségeket nyertes közbeszerzésekkel ellensúlyozni, piacképesnek kell lenni valóban.
Ahogy a tavalyi Magyar 100 listánk kapcsán írtuk: az állam vagy a kormányközeli (vagy a velük egyre többet üzletelő) elit egyre több szektorban elégszik meg kisebbségi tulajdonrésszel, a pénzkeresést pedig meghagyja a profiknak.
Újdonságok az Auchan-dealről
Egyetlen olyan terület volt eddig, ami ez alól kivételt képzett: a kiskereskedelem. Ez ugyanis olyan terület, ahol kíméletlen hatékonyágra van szükség és kőkeményen érvényesül a piaci logika minden egyes nap (hiszen a fogyasztókat minden nap meg kell győzni). A magyar vásárlók ráadásul nagyon árérzékenyek.
Az elmúlt években a magyar tulajdonú szereplők helyett a német diszkontláncok előretöréséről szólt a magyar kiskereskedelem. Holott a multi előretörését erősen visszafogta a plázastop-törvény. A magyar franchise-hálózatok így sem tudták felvenni a versenyt a külföldi szereplőkkel, a legmeghatározóbb közülük a kistelepülésekre fókuszáló Coop, amely több mint 4000 egységgel rendelkezik, kétszer annyival, mint a CBA.
A Trade Magazin kereskedelmi toplistáján az Auchan amúgy mögöttük végzett, de a francia láncnak csupán 24 üzlete van Magyarországon.
Ahogy arról a Forbes.hu is beszámolt, az ingatlanpiacon terjeszkedő, de tavaly a logisztikában is megjelenő Jellinek Dániel-féle Indotek Csoport frigyre lépne a magyarországi Auchannal.
Jellinek ma a Portfoliónak adott interjúban a részletekről is beszélt, ebből az alábbiak derültek ki:
- az Indotek 47 százalékos részt vásárol a magyarországi Auchan-hálózat mögötti cégből (annak kiskereskedelmi és ingatlantulajdonos vállalkozásában is tulajdonos lesz tehát),
- a magyar félnek több ügyben is lesz vétójoga, vagyis ugyan kisebbségi tulajdonos lesz, de erős pozíciókkal,
- a kiskereskedelmi-szakmai részt viszik tovább a franciák,
- új Auchan-egységek is nyílhatnak, az Indoteknek 40 pláza van a portfóliójában, a többségében nincs Auchan – vagyis a franciák így tudnak növekedni (a kiskereskedelmi multik közül nekik van a legkevesebb magyar egységük),
- logisztikában tudja támogatni az Auchant az Indotek, az e-kereskedelem hatalmasat bővült, a jól szervezett kiszállítás kulcs (ebben a Waberer’s segíthet),
- „a legfőbb cél az, hogy létrejöjjön egy olyan magyar élelmiszer-kiskereskedelmi cég, amely, a megfelelő rugalmasság mellett, ki tudja használni a nemzetközi multi előnyeit”,
- Jellinek 5 éven belül forgalom alapján a dobogóra várja az Auchant (jelenleg a 7.).
A Jellinek által felvázolt felállás üzleti szempontból a lehető legjobb: a kiskereskedelembe, a beszerzésbe, az árazásba nem akarnak beleszólni, ilyen kompetenciájuk nincs is, ezt meghagyják a franciáknak. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy pénzügyi partnerként a magyar fél a kereskedelmi, és nemcsak az ingatlanos cégben lesz jelen, vagyis:
jelentős magyar tulajdon jelenik meg a kiskereskedelmi piacon úgy, hogy a know-how a külföldi központból jön.
Jellinek arra a felvetésre, hogy a kormányzati törekvésekkel egybeesik a deal, azt mondta: minden politikai szereplőnek jó, ha van egy hangsúlyos magyar tulajdon egy ilyen kiskereskedelmi multiban, erős helyi, nemzetközileg is jegyzett szereplő a régióban több országban is van, Magyarországon nincs. A politikai hátszelet firtató kérdésre pedig azt mondta, amit januári interjújában a Forbesnak is reagált: elhivatott csapata van, ő maga pedig mindennap hajnal 4-kor kel és estig dolgozik, ez az eredményeinek háttere.
Ingatlan fronton most inkább külföldön aktívak, de az Indoteken belül létrejött egy külön csapat, amely a vállalatfelvásárlásokat vizsgálja. Az élelmiszer-kiskereskedelem már egy ideje érdekelte, például.
Miből?
A Jellinek-féle recept egyszerű: olcsón venni és drágán eladni. A 2008-as válság után, például, sok eszközt vásárolt, ezekből pedig szép hasznot tudott produkálni az elmúlt években, sorra vásárolta ezután is a követeléseket és az olcsó eszközöket. A csoport ugyanakkor nagyot nőtt, nemcsak a Waberer’s-üzletet ütötték le, Szerbia legnagyobb ingatlanos üzletét is lezárták, ráadásul továbbra is csőben van a ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megszerzése, és az Auchan-deal sem lesz kicsi (erre még a GVH-nak rá kell bólintani, de ismerve a piac szerkezetét, meglepetés lenni, ha elkaszálná). Ezekhez mind forrás kell.
Az interjúban Jellinek azt mondta, van forrásuk, méghozzá innen:
- az elmúlt évek profitja,
- kötvénykibocsátást terveznek,
- kisbefektetők bevonása is terv (a szintén a Jellinek-portfólióba tartozó Diófa alapjain vagy az Appeninn részvényesein keresztül),
- több befektetési alapot is felállítottak, amiben külföldi és magyar szereplők, így az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Eximbank is komoly forrást tett.
Utóbbi igen jelentős tétel, a Telex tárta fel korábban, hogy a nagy titokban lezavart tőkealapkezelői tenderen csak az MFB 200 milliárdot osztott ki, a három nyertes közül az egyik az Indotek által indított tőkealap.
A trend tehát folytatódik. Noha Jellinek maga elutasítja, hogy NER-közeli üzletember lenne, tény, hogy a kormányzati szereplőkkel egyre több üzletben működik együtt, és immár olcsó állami források segítségével jelenhet meg egy kiemelten fontos stratégiai ágazatban kisebbségi befektetőként.
