Benyújtották hétfő este a kormány által az EU irányába vállalt törvényjavaslatok első csomagját. A magyar történelem legdrágább törvényalkotása zajlik épp: 3000 milliárd forint is múlhat rajtuk. Nézzük, hogyan akar megfelelni a kormány az EU-nak.
Két részletben várhatóan összesen 17 vállalásáról nyújt be törvényjavaslatokat a kormány, hogy megbékítse az EU-t. Az első csomagnyi törvényjavaslatot tegnap este Semjén Zsolt nyújtotta be, hogy az uniós bürokratáknak ne kelljen sokáig keresgélnie a parlament honlapján, “Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról” címmel látta el az anyagot (a második csomag péntekre készül el). A törvénymódosításokért Varga Judit igazságügyi miniszter felel, aki szintén részt vett az uniós tárgyalásokon Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter mellett.
Nézzük, mik kerültek most a Ház elé, és hogy mik a fontosabb tételek. A legtöbb vállalás célja a korrupció visszaszorítása, hiszen az Európai Bizottság legfőbb érve a jogállamisági eljárás mellett az EU-s alapértékek hangsúlyozása mellett épp az, hogy a közös források nincsenek biztonságban Magyarországon.
- Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF-nak mostantól besegít a NAV a helyszíni vizsgálatok esetében: ez konkrétan azt jelenti, hogy pénzügyőrökkel együtt vonulhatnak majd ki helyszínekre, foglalhatnak le dokumentumokat, adathordozókat, például.
- Közbeszerzésre kötelezettek lesznek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott társaságok, cégek (jogi személyek) – ez külön bekerül a módosítással a közbeszerzési törvénybe. Az EU-s tárgyalások alatt az is felmerült, hogy a közalapítványok ne indulhassanak EU-s pályázatokon, amíg nem rendezik a helyzetüket. Ezekkel a speciális alapítványokkal a kormány számos feladatot és igen értékes ingatlanportfóliót szervezett ki magántulajdonba.
Ha nem néz oda a káder, már nincs is összeférhetetlenség
A benyújtott módosítócsomag harmadik legfőbb témája szintén a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat érinti, ezt a formát a kormány 2021-ben hozta létre, és az így létrejövő szervezetek kuratóriumába számos kádert, aktív politikust, minisztert ültetett. A személyi összefonódások miatt joggal merült fel, hogy jogilag hiába függetlenek ezek az alapítványok a kormánytól, valójában szoros a kapcsolat.
Most ezt is rendeznék, de szó sincs drasztikus lépésről.
Az aktív politikusoknak tehát nem kell visszalépniük ezekből a kuratóriumokból (a legnagyobb egyetemeink többsége mára ilyen alapítványokba van kiszervezve).
Főszabály szerint, ha összeférhetetlenség áll fenn, akkor az adott kuratóriumi tagot ki kell vonni az adott döntéshozatali eljárásból. Akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll, köteles azt a döntéshozatalt megelőzően haladéktalanul bejelenteni. Ha az összeférhetetlenségét megállapítják, a közérdekű vagyonkezelő alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban nem vehet részt.
Mikor beszélünk összeférhetetlenségről? Akkor, ha az adott személy „a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt – ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is – nem vagy csak korlátozottan képes”.
Navracsics és Varga is kuratóriumi elnökök maradnak
A Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke történetesen Varga Judit, igazságügyi miniszter. Hogy mivel jár egy ilyen poszt, azzal az EU-s főtárgyalónak számító Navracsics Tibor is tisztában van, hiszen ő a Pannon Egyetem mögötti alapítvány első embere.
Navracsics az ATV-ben beszélt ma arról, hogy a most beterjesztett megoldásra van más európai példa is, szerinte ez meg fog felelni az Európai Bizottságnak.
Mindenesetre ez a megoldás előrevetítheti, hogy mekkora is a szigor valójában Brüsszelben. Főleg az EP részéről lehetett eddig azt hallani, hogy valódi változásokat akarnak kikényszeríteni Magyarországon, a látszatmegoldásokat nem fogják elfogadni. A közalapítványok pedig jól példázták, hogy milyen az, amikor a jogi eszközökkel garantált függetlenséget felülírják a személyes kapcsolatok, összefonódások. Még ha akad is erre máshol példa, egy 10 milliós országban, ahol ilyen hatalmi struktúra épült ki, kérdéses ennek a megoldásnak az életszerűsége.
Pénteken jön az újabb csomag az Integritás Hatósággal
Pénteken jön a következő csomag, amiben a leglényegesebb vállalásunk is szerepelni fog: ez az ún. Integritás Hatóság. Ez az új szervezet fog majd őrködni Magyarországon az EU-s források felett, ellenőrizheti és vizsgálhatja, hogy hatékonyan költik-e el itthon a pályázati pénzeket. Magyarország továbbra sem akar csatlakozni az Európai Ügyészséghez, ezért állít fel egy új hatóságot külön az uniós források ellenőrzésére.
Kulcskérdés lesz, hogy Magyarország itt hogyan garantálja majd a hatóság függetlenségét és hogy az elegendő lesz-e a Bizottságnak, a Bizottságra politikai nyomást helyező EP-nek, illetve a kérdésben végül majd döntést hozó Tanácsnak.
