A Forbes hatodik alkalommal állította össze a legnagyobb családi cégek listáját.
Sok válságon túl vannak, nagy kérdés, hogy veszik ezt a minden példa nélküli mostanit a nagy magyar családi cégek. A gazdaságvédelmi akcióterv egyik lépése komolyan érinti az árazásukat, de a legtöbbjük a jelenlegi helyzetben is stabil tudott maradni.
Soha ennyi munkánk nem volt még egy családi céges lista összeállításával. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) frissen kézhez kapott útmutatása szerint küldtük ki idei becsléseinket az érintetteknek (igen, a Forbes bírságot is kapott, de a hatóság azt is kimondta, hogy készíthetünk ilyen listákat – lásd a főszerkesztő beköszöntőjében a részleteket). Az érintettek között pedig ott voltak azok is, akik miatt – többek között – a hatósági eljárás elindult ellenünk:
mert a Hell Magyarország bizony egy magyar családi cég.
A Forbes 2020 szeptemberi címlapja: az Oázis Kertészet története, és a legnagyobb családi cégek listája. Fotó: Krasznai Zoltán
Komoly fejtörést okozott, hogy miként számoljunk, hiszen a koronavírus-járvány miatt a kormány lehetőséget adott a cégeknek, hogy beszámolóikat a szokásos május végi helyett szeptember 30-áig adják le.
Nem egyszerűsítette az sem a munkánkat, hogy szintén a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a kormány miniszteri engedélyhez kötötte a stratégiai ágazatokban működő társaságokban a külföldi tulajdonszerzést, ez pedig komolyan leértékelte a cégeket (a listán szereplő valamennyi magáncéget, a tőzsdén jegyzetteket kivéve).
Hogy végül miként oldottuk meg ezeket a dilemmákat, azt nem titkoljuk, ahogy minden Forbes-lista esetében, a módszertant most is teljesen transzparensen kezeljük (ide raktuk ennek az ajánló cikknek a végére is, és persze olvasható a magazinban is, rögtön a lista legelején).
Már a legelső családi listánk összeállításakor arról beszéltünk, a nagy magyar családi cégek mintául szolgálhatnak a többinek: megélve számtalan válságot és kihívást termékeik és szolgáltatásaik külföldi piacokon is megállják a helyüket, a megtermelt profitot a cégbe forgatják vissza, innovatívak és komoly tudást felhalmozva hoznak létre munkahelyeket hosszú távra. Sok ilyen cégre van szüksége a magyar gazdaságnak, legyenek családi vagy másmilyen kézben.
De amilyen az ország, olyanok a Forbes-listák is. Listánk első helyezettje senkit sem fog meglepni, ugyanakkor nagy kérdés, hogy első komoly válságából Mészáros Lőrincék családi cége tanul-e most annyit, hogy 30 év múlva majd tudjanak a felhasznált tapasztalatokról beszélni? Hosszú távú fennmaradásuk nem biztos, hogy ettől függ, 2020 Magyarországán ehhez aligha fér kétség.
A TOP 5 legnagyobb családi vállalkozás Magyarországon – 2020
A teljes lista a magazinban, M&A tanácsadók segítségével azt is felmértük, melyik szektor, cégcsoport mennyire válságálló.
1. Mészáros Csoport
Opus Global, Talentis Group, Talentis Agro valamint Status Capital és Fejér B.Á.L.
Család: Mészáros Lőrinc és családja
Becsült érték: 252,3 milliárd forint
Központ: Felcsút
Alapítva: 2001.*
Generáció: 2
* A csoport alapításának a Mészáros és Mészáros Kft. bejegyzését vettük.
2. MPF Holding
Család: Felcsuti Zsolt és családja
Becsült érték: 202,6 milliárd forint
Központ: Szingapúr
Alapítva: 1976
Generáció: 2
Felcsuti Zsolt, az MPF Holding tulajdonosa, a Forbes 2019-es rangsora szerint a 6. leggazdagabb magyar. Fotó: Orbital Strangers
3. Bonafarm Csoport
Család: Csányi Sándor és családja
Becsült érték: 105,6 milliárd forint
Központ: Budapest (Pécs, Szeged, Bóly, Nádudvar, Mohács, Szentes)
Alapítva: 2004
Generáció: 2
Csányi Attila, a bankvezér legidősebb fia vezeti az ország legnagyobb agrárcégét, a Bonafarmot. A Forbes egy korábbi rendezvényén Galambos Márton főszerkesztővel beszélgetett. Fotó: Fekete Csaba
4. Budapesti Ingatlan (BIF) Nyrt. (ÚJ!)
Család: Schmidt Mária és családja
Becsült érték: 85,5 milliárd forint
Központ: Budapest
Alapítva: 1995
Generáció: 2
5. Jász-Plasztik Kft.
Család: Kasza család
Becsült érték: 83,6 milliárd forint
Központ: Jászberény
Alapítva: 1990
Generáció: 2
A Forbes ma megjelent, szeptemberi címlapján is egy családi cég, az Oázis Kertészet nem mindennapi története szerepel + Forbes Women női melléket. Lapozz bele a magazinba!
MÓDSZERTAN
Hogyan számoltunk?
Családinak vettük azokat a cégeket,
ahol a tulajdonosi körben, illetve a vezető menedzsmenttagok között
vérségi rokonság áll fenn (tehát a házastársak által tulajdonolt cégeket,
ha más rokon nem tagja a menedzsmentnek, nem vettük számításba) – a tulajdonviszonyokat
tekintve legalább 50 százaléknak kell egy család kezében lennie. A társaságokat
az amerikai Forbes módszertanát alapul véve értékeltük. Ahol lehetett,
EBITDA-alapon számoltunk, leginkább ez alkalmas arra, hogy megmutassa a cégek
pénztermelő képességét. Iparági szorzókat használtunk, majd az így kapott
értékből levontuk a vállalat kötelezettségeit, és hozzáadtuk a készpénzállományát.
A Bisnode PartnerControl adatai
segítették a munkánkat, a cégértékelésben a Concorde MB Partners
munkatársai adtak tanácsot.
Milyen adatokat használtunk fel?
Valamennyi esetben publikusan elérhető
információkból dolgoztunk, ahol lehetett, konszolidált adatokat használtunk,
ahol ilyen nem állt rendelkezésre, magunk konszolidáltuk az eredményeket az
elérhető információk alapján. A koronavírus-járvány miatt a céges
beszámolók leadását szeptember 30-ig is kitolhatják a cégek a szokásos
május 31. helyett. Ahol nem állt rendelkezésre friss adat, ott az elmúlt három
év átlagolt adatait vettük alapul becsléseinknél.
Válságálló szektorok
A KPMG és a Concorde MB Partners
M&A tanácsadóit arra kértük, egy ötfokozatú skálán pontozzák, mennyire
válságállóak a listán szereplő cégek iparágai – az 5 a leginkább
válságálló szektorokat jelzi, a 0 pedig a válságnak leginkább
kitett ágazatokat.
Stratégiai diszkont
Szintén a járványhelyzetre hivatkozva lépett életbe az a rendelet, amelynek alapján 2020 végéig külföldi szereplő csak miniszteri engedéllyel szerezhet tulajdont kiemelt ágazatokban, stratégiailag fontos vállalatokban (ezek köre meglehetősen széles). A jogalkotó szándéka az volt, hogy a rendelkezést ne lehessen külföldi holdingcégekkel megkerülni – noha ennek végrehajtása sok problémát felvetne, az idén az összes, nem tőzsdén jegyzett és stratégiai körbe tartozó cégnél árazási diszkontot léptettünk életbe. A korlátozás egyrészt védi a külföldi felvásárlástól a nehéz helyzetbe került magyar cégeket (más országokba is hoztak hasonló szabályokat épp emiatt), a jogi kockázatok miatt sok külföldi szereplő kivár a vásárlással, a kevésbé tőkeerős magyar szereplők pedig lefele húzzák az árazásokat. Elfogadva a Concorde MB Partners tanácsát, ezeknél a cégeknél éppen ezért 30 százalékos árazási diszkontot számoltunk fel.
Borítókép: Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Bonafarm csoport tulajdonosa. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers
