Novák Katalin már nagyon izgatott a „magyar Trónok harca” miatt. Valóban nagy léptékű sorozatnak ígérkezik a Hunyadi. Ugyanakkor mindent megtestesít abból is, ahogyan ma a magyar filmről, sorozatról gondolkodnak a legfelsőbb szinteken.
a173 forgatási nap után véget értek a Hunyadi tévésorozat felvételei. Innentől egy–másfél év utómunka veszi kezdetét, a magyarországi lineáris premier pedig a TV2-n lesz esedékes 2024 végén – írta meg kedden a Magyar Nemzet. A TV2-é a szlovéniai jogok is, míg Ausztriában az állami ORF csatorna adja a sorozatot. A nemzetközi forgalmazást a német társfinanszírozó, a Beta Film intézi, a nemzetközi piacon továbbra is Rise of the Raven címmel próbálják értékesíteni a produkciót.
A sorozat főszereplői Kádár L. Gellért mint Hunyadi János, Rujder Vivien mint Szilágyi Erzsébet, Törőcsik Franciska mint Brankovics Mara, valamint Csémy Balázs mint Vitéz János. A rendező, showrunner Lengyel Balázs (Lajkó – Cigány az űrben), de rendezett epizódot Szász Attila (Apró mesék) és Nagypál Orsi (Terápia) is.
Rujder Vivien és Kádár L. Gellért. Fotó: Beta Film
Minden benne van, amiről ma a magyar film- és sorozatgyártás szól
A Hunyadi a Nemzeti Filmintézet (NFI) és az állami filmtámogatási rendszer logikáját legjobban összefoglaló produkció. Az elmúlt években a hazai filmgyártásában szinte kizárólag történelmi (vagy kurzus)filmmel lehet több milliárd forintos állami támogatásokat leakasztani a rendszerből. Kivétel nélkül ebből a műfajból származnak a mostanság bemutatott vagy készült filmek közül a legnagyobb összeggel megtámogatott darabok a március tizenötödike-filmtől, a Rákay Philip-féle Most vagy soha!-tól kezdve a Hadikon, a Blokádon, az Aranybullán és a készülő Semmelweisen át egészen az 1242 – A nyugat kapujábanig.
Utóbbiról, a tatárjárásfilmről a múlt héten írta meg az Átlátszó, hogy még mindig nem kezdődött el az utómunka. Csakhogy már februárban véget ért a magyar-mongol-angol koprodukciós film forgatása, az alvállalkozók pedig tartozásokat emlegetnek.
A Fidesz és a „magyar Trónok harca”
A kardos-lovas, sok intrikát sejtető produkcióknál rendre visszatérő szófordulat, hogy a „magyar Trónok harca” készül. Kormányzati és államfői oldalról is.
- A Hunyadi forgatására nemrég Novák Katalin köztársasági elnök is ellátogatott. Az MTI szerint a középkori díszletek között Stephen Harper korábbi konzervatív kanadai miniszterelnökkel is beszélgetett Novák – méghozzá a „konzervatív értékek védelmének fontosságáról”.
- Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter pár napja egyenesen kardot rántott a forgatáson tett látogatásán.
Novák Katalin és Kádár L. Gellért
Szalay-Bobrovniczky Kristóf
Fotók: Novák Katalin, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf Facebook-oldala
Nagy pénz, kevés néző
Persze, nem csoda a lelkesedésük. Hiszen a Bán Mór-féle regényfolyamon alapuló tízrészes sorozat az NFI-től összesen 10,6 milliárd forint állami támogatást kapott. Ebből ráadásul 6,9 milliárdot kormányhatározat alapján ítéltek oda a kanadai–magyar producer, Robert Lantos (Csodálatos Júlia, Eastern Promises – Gyilkos ígéretek) nevével fémjelzett sorozatnak.
Amit mégsem lehet elvitatni a szériától, hogy nemcsak magyar, de európai léptékben is ritkán látott méretben és büdzsével készülhet el. Csak ez valahol inkább az állami filmstratégia szándékával magyarázható, semmint valós piaci törekvéssel.
Már csak azért is, hiszen a magyar filmtámogatási rendszer eleve nem megtérülésalapon működik. Itthon mozijegyekből szinte lehetetlen visszahozni adott produkció költségvetését, erről amúgy Káel Csaba filmügyi biztos még a Forbes.hu-nak is nyilatkozott.
Ne is beszéljünk a közelmúlt történelmi produkcióinak kritikai és közönségfogadtatásáról, nézőszámairól. A sokak által a színvonala miatt kritizált, így is milliárd feletti összegből legyártott Aranybulla bosszúértékelés célpontja lett az IMDB-n 1,1 ponttal. De sem a Hadik (50 ezer néző), sem a Blokád (63 ezer néző) nem tudott még csak a közelébe se jutni akár az idei pólósfilm, A nemzet aranyai (87 ezer néző), akár a Vajna-korszak sikerfilmjeinek nézőszámaihoz.
„Kicsit megkeseríti a felkészülést”
A történelmi produkciók konnotációiról egyébként a Hunyadi egyik színésze, Törőcsik Franciska is nyilatkozott. A Telex szerint egy nemrég megtartott kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott: „Úgy gondolom, hogy színészként sok mindennel kapcsolatban mérlegelni kell manapság. Egy színész nem végezheti a dolgát, és nem koncentrálhat a szerepére, hanem nagyon sok mindent végig kell gondolnia, ha elvállal egy szerepet,
és ez kicsit megkeseríti a felkészülést.
Mert szívesebben foglalkoznék színészként azzal, hogy milyen lehetőség eljátszani egy nagy ívű női szerepet, és megtanulni törökül, és nem azzal, hogy ennek milyen felhangja van.”
Nyertesek és vesztesek
Mindenesetre a Hunyadinál semmin nem kellet spórolni, hála a sokmilliárd forintnyi közpénznek. Példa erre a 600 fős stáb, a négy nagyszabású csatajelenet, a Mafilm Filmgyártó Kft. fóti stúdiója melletti helyszínek (Vajdahunyad vára, Páty, Kisoroszi), valamint hogy a fő nyelv, a magyar melett közel egy tucat másikon beszélnek a színészek. Az idei cannes-i filmvásáron debütált az első werkvideó is áprilisban. Bár ez jogi körülmények miatt most nem elérhető, a magyar szinthez képest valóban látványosabb, grandiózusabb végeredményt ígér.
Más kérdés, hogy a történelmi produkciókra szánt kiemelt figyelem hogyan szűkítheti a többi közönségfilmes műfaj itthoni mozgásterét. Vagy a korábban már bizonyított alkotók lehetőségeit.
- Herendi Gábor (Valami Amerika-filmek, Kincsem, Toxikoma) annyi sikerfilm után hiába pályázik most már az NFI-nél. Ugyanis saját bevallása szerint feketelistára került.
- Buda Flóra Anna 27 című kisfilmjének tervét háromszor dobta vissza az NFI. Végül magyar állami támogatás nélkül készült el (kivéve a 30 százalékos adó-visszatérítést, ami viszont minden itthon gyártott filmnek jár), erre a Cannes-ban megnyert Arany Pálmája után „óriási gratulációt” küldött neki az intézet Facebook-oldala.
- Reisz Gábor (Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Rossz versek) következő filmje, a Magyarázat mindenre teljesen saját finanszírozásból készült. Egy csepp állami forint sincs benne, de így is a velencei filmfesztiválon fog bemutatkozni.
- Nemrég gyakorlatilag bedarálták a kezdőfilmes Inkubátor programot, méghozzá utólagos hatállyal. Ez volt az utolsó olyan állami támogatási program, ahol nem a kormány szava döntött.
- Némi reményfoszlány, hogy Enyedi Ildikó (Testről és lélekről, A feleségem története) készülő filmjére, a Csendes barátra épp a hetekben ítélt meg 16 milliós gyártás-előkészítési támogatást az NFI. Eddig a magyar produkciós cég, az Inforg-M&M csak a német-francia filmalaptól kapott 450 ezer eurós támogatást a filmre, ami egy fáról szól. Enyedi sok más magyar alkotóval, szakemberrel együtt hangos szószólója a szétvert Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyének.
