A BMW ugyanazzal a dilemmával szembesült, mint beruházók ezrei világszerte: folytassák-e a koronajárvány és a válság miatti bizonytalan helyzetben a megkezdett beruházást, vagy halasszanak. Mivel még csak az alapozásnál jártak, még van lehetőségük időt nyerni, így az egyetlen felelős döntés a német autógyár részéről az, hogy kivár, ameddig tisztul a kép, hogy pontosan milyen gyárra lehet szüksége. Még úgy is, ha a magyar állam már milliárdokat elköltött a kapcsolódó beruházásokra.
Érzékelhetően nem egységes a kommunikáció az idei év legnagyobb tervezett beruházása, a debreceni BMW-gyár építésének elhalasztása körül. Ez történt időrendben a bejelentés napján:
- Május 6-án reggel a BMW Group negyedéves jelentése kapcsán tartott sajtótájékoztatón a csoport pénzügyi igazgatója bejelentette, hogy visszavágják a beruházási költségeket, a debreceni gyár építését pedig egy évvel elhalasztják.
- Amikor telefonon érdeklődtünk a magyar BMW képviseleténél a sajtóhír kapcsán, hogy igaz-e a halasztásról szóló hír, és tudtak-e erről korábban, nem tudtak egyből válaszolni, akkor értesültek a sajtóhírről.
- A reggeli hírre órákkal később, 13 órakor reagáltak egy közleményben a müncheni központtal egyeztetve, melyben elismerték a halasztást, de annak időtávjáról nincsen döntés, néhány hónapra számítanak.
- Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a saját közösségi média oldalán osztotta meg, hogy a BMW-gyár építése jelenleg is zajlik, május 15-én pedig Magyarországra érkezik a vállalat delegációja, a megbeszéléseken a gyárról is fognak személyesen egyeztetni.
Ebből is látszik, hogy elég nagy a szórás a nyilatkozatokban a debreceni gyár helyzetéről, az egyéves biztos csúszástól kezdve a „jelenleg is épül”-ig.
De akkor most épül vagy sem a gyár?
Még mielőtt nagyon belemerülnénk az egyrészt-másrésztezésbe, kijelenthető, hogy a maga szemszögéből mindenkinek igaza lehet.
Ahogy írtuk korábban, mi is úgy tudjuk, hogy a BMW-gyár munkálatait már elkezdték tavasszal: földmunkákat végeztek, cölöpöket vertek le, 11 kilométernyi csapadékelvezető rendszert építettek ki és 1350 méter csővezetéket fektettek le az áprilisi lapzártánkig. Münchenben egy 250 fős csapat dolgozik a projekten, és már 15 embert Magyarországon is felvettek Debrecenben. Ezek összességében alapozó, előkészítő munkálatok,
De a gyár épületeinek alapkövét valamikor 2020. nyár folyamán tervezték letenni.
A debreceni gyár helyszíne. A földmunkákat már elkezdték. Fotó: BMW Group
Amikor a Forbes beruházási listáját szerkesztettük március folyamán (pont, amikor megérkezett Magyarországra is a járvány és az első intézkedéseket meghozták), még nem adott a BMW semmilyen hivatalos információt a gyár paramétereiről – mit építenek, mekkorát és milyen gépesítéssel –, és legkorábban az alapkőletétel idejére, nyárra ígértek tájékoztatást.
Az, hogy a pénzügyi igazgató bejelentette a halasztást, a vállalat szemszögéből a lehető legfelelősebb döntés volt a jelen helyzetben: a BMW-n kívül világszerte ugyanezzel a döntési helyzettel szembesülnek a beruházók. Azokat a beruházásokat, amik már előrehaladott állapotban vannak, folytatják és befejezik, de teljesen új beruházás indításával és az előkészületi fázisban lévőkkel kivárnak. Ezt a világ egyik legnagyobb ipari ingatlancégének, a Prologisnak az elemzése is megerősíti.
A debreceni gyár még elég korai szakaszában jár a BMW részéről ahhoz, hogy a halasztással időt tudjanak nyerni addig, amíg kiderül, milyen mély válságot okoz a koronajárvány az autóiparban és összességében a gazdaságban, és pontosabban lássák majd, mennyi és milyen autó legyártására tervezzék a debreceni gyárat. A vállalat szemszögéből így teljesen logikus, hogy egy 330 milliárd forintos beruházást, ami évtizedes elköteleződést jelent a bajor márka részéről, inkább halaszt, amíg nem tisztul a kép.
Koronavírus: slamasztikában az autóipar
A magyar állásfoglalásban szereplő néhány hónapos halasztás és a müncheni központ pénzügyi igazgatója által említett egy év sem feltétlenül mond egymásnak ellent.
Mivel eleve nyárra tervezték az alapkőletételt, a pár hónapos halasztásba belefér a 2021 eleji kezdés. Így az építkezés érdemi (értsd: drága) része nem a 2020-as, hanem az egy évvel később, 2021-es pénzügyi évet fogja majd terhelni, és teljesíthető a BMW Group azonnali költségcsökkentési terve (a beruházási költségek levágása 5,7 milliárd euróról 4 milliárd euróra), amit az idei évre rendeltek el.
Nem utolsó sorban Szijjártó Péternek is igaza van abban, hogy jelenleg is folyik az építkezés.
A magyar állam részéről már korábban elkezdődött a BMW-gyár építése, hiszen számos kapcsolódó infrastrukturális beruházás folyik vagy már be is fejeztek a Debrecen külterületén elterülő Északnyugati Gazdasági Övezetben: például az ipari zónát kiszolgáló vasútvonal építésére 54,8 milliárd forintot, csatornázásra 375 millió forintot fordítanak vagy fordítottak, de bővítik a debreceni repülőteret is. Azt pedig a Debreceni Önkormányzat is megerősítette, hogy minden beruházást, amit a gyár építése kapcsán az önkormányzat magára vállalt, teljesítettek. Így ami a kormányt illeti, a debreceni BMW-gyár már jó ideje épül.
Az persze nyitott kérdés, hogy ténylegesen mikor kezdheti el a BMW a debreceni gyártósorok építését. A koronajárvány kapcsán az autóeladások világszerte mélybe zuhantak (Nagy-Britanniában például a második világháború óta nem helyeztek üzembe olyan kevés személyautót, mint 2020 első negyedévében), az autógyártóknak radikálisan vissza kell fogniuk most a költségeket, és feszülten figyelik, hogy a mélypontról mikor és mekkora lesz a visszapattanás, milyen keresletre tervezhetnek.
Az, hogy mi lesz az európai autóipar, ezen belül a magyar gyárak és a rengeteg beszállító sorsa, majd a következő hónapokban fog eldőlni, így a debreceni BMW-gyár kezdési időpontjáról sem várható egyhamar döntés. Mindenesetre a május 15-i BMW-delegáció látogatása után érkezhetnek információmorzsák arról, hogyan tervez a bajor márka.
Nyitókép: BMW Group
