Fotó: Fotó: Chris Liverani // Unsplash
Üzlet

Hét tőzsdenap: a háború szomorú krónikája

Ács Gábor
2022. március 06. 6 perc olvasás

Az egyik beomlott, a másik elszállt, a Wall Street pedig csak röhögött a markába – akár így is összefoglalható az, ami a háború első hét tőzsdenapján történt. Miközben Magyarországon sokan aggódnak a pénzük miatt, menedéket keresnek a megtakarításaiknak, a tőzsde egyszerűen átárazott szektorokat és kontinenseket.

Az, hogy Amerika nem fogja magát túlságosan zavartatni a háború miatt, már az első két napon látszott, ahogy az is, hogy elkezdődött az átárazás. Az elmúlt napokban az indexek szintjén végig jellemző volt, hogy Európát a legkisebb bizonytalanságra, vagy olajáremelkedésre, olykor hír nélkül is beöntik, miközben Amerikába időről időre belevesznek. Igazából inkább az volt érdekes, hogy már múlt hétvégére elég jól kialakult, hogy mi fog történni Ukrajnában (a villámháborús terv bukása után elhúzódó harcok, városok ostroma egyre több civil áldozattal), de a piacon mégis egész héten folytatódott a „szétárazás”.

Néhány index igencsak jellemző árváltozása február 23., tehát a háború kitörése óta:

  • BUX (magyar): -15,7%
  • DAX (német): -10,5%
  • S&P 500 (amerikai): +2,4%
  • Nasdaq composite (amerikai tech-túlsúlyos): +2,1%

Az idő haladtával Amerika is elkezdett elgyengülni, a hangulat összességében napról napra egyre borúsabb lett. Ezt a háborús történések nem igazán magyarázzák, viszont egyre jobban aggódni kezdtek a szakértők a gazdasági hatásokkal kapcsolatban. Az olajár nem tudott tetőzni, az inflációs félelmek fokozódtak, párhuzamosan a növekedési kilátások romlásával. És nyilván ott bujkál a para a befektetőkben azzal kapcsolatban, hogy Putyin mire lehet képes még. Az európai alapokból hirtelen igen sok pénzt vontak ki a befektetők, az alapkezelőknek akkor is adniuk kellett a papírokat, ha amúgy szívük, és megérzésük szerint inkább venni kellett volna az egyre alacsonyabb árakon.

Gyógyszer háborúban is kell, de mi lett az OTP-vel?

Igen látványos a magyar részvények nagyon eltérő teljesítménye is.

  • OTP -31,7%
  • Mol -0,4%
  • Alteo -6,8%
  • Richter -10,6%

Az OTP látványosan összeomlott, jóval nagyobbat zuhanva, mint amit az ukrán és az orosz működés akár nullára írása indokolt volna. Tisztára ugyanaz az érzés, mint 1998-ban, az előző orosz válságban. A kelet-közép európai alapokból pánikszerű pénzkivonás, az alapkezelők pedig azt adják, amit tudnak. Orosz papírt nem lehet, jó lesz a magyar is, amiben még lehet tételt eladni. Ez pedig az OTP. Látványosan 10 ezer forintnál lett annyira erős a keresleti oldal, hogy felszívja a kockázatcsökkentés, illetve negatív flow miatti kényszereladókat, lett is akkora forgalom, amilyet sok-sok éve nem láttunk. A Richterrel ehhez képest egészen kesztyűs kézzel bánt a piac, egészen csütörtökig alig esett, pénteken kezdték beborítani. Kevésbé likvid, mint az OTP, meg a gyógyszerre háborúban is szükség van, jó lesz, maradhat – gondolhatták a befektetők.

Mi történt a Wizz Airrel? 

Végül a szektorszintű és szektoron belüli durva eltérésekre pár látványos példa.

  • Wizz Air -26,6%
  • Lufthansa -27,1%
  • Finnair -30,5%
  • Ryanair -17,0%
  • Cheniere Energy +17,4%
  • Lockheed Martin +18,6%
  • Fortinet: +17,9%

Az európai légitársaságok annak ellenére zuhantak igen nagyot, hogy a forgalmuk csak kis mértékben csökken a háború hatására. Az ukrán piac legnagyobbjai, a két ultrafapados át tudja könnyen pakolni a kapacitásait Európa békés tájaira, de csak fokozódó árnyomás, csökkenő jegyárak mellett. A hosszú távokat repülőknek az tesz be, hogy az orosz légtér zárása miatt nagy kerülőket kell tenniük, sokkal többet égetnek az amúgy is egyre drágább kerozinból. A Finnair szerencsétlen helyen lakik, több járatát le is állítja, a nagy kerülőkkel annyira veszteségessé vált számára a repülés Ázsia irányába.

A jó pénzügyi helyzetben levő ultrafapadosok általában felülteljesítik a válságokban a piacot, a Ryanair most is így tett, a Wizz Air viszont látványosan szenvedett. Ennek is több oka lehet: kisebb a likviditása, gyorsabban mozog, nem fedezte a következő hónapokra az üzemanyag-beszerzését és bizonyára az sem tett jól a cég megítélésének, hogy egyedüli külföldi légitársaságként olyan bátran ment bele a válságba, hogy gépeket éjszakáztatott Ukrajnában. Közülük négy ott is ragadt a kijevi és a lvivi reptereken.         

ESG? Kit érdekel! 

A nyertes oldalon ott vannak a védelmi cégek, hirtelen az ESG alapon gyűlölt fegyvergyártókba áramlott a befektetők pénze. Természetesen azok az energetikai cégek is meneteltek felfelé, akiknek jót tesz a magas olajár, illetve akik azon nyerhetnek, hogy Európa elfordul az orosz gázimporttól és alternatív beszerzési források után néz. Például a cseppfolyósított földgázban utazó Cheniere. Szintén felkapták a befektetők a Fortinethez hasonló kiberbiztonsági cégeket, a kiberháború éleződése nyomán ez is logikus reakció.    

A risk off üzemmód változatlan volt végig a héten, a biztonság irányába áramlott a pénz. Látjuk ezt a forint folyamatos mélypontjain is. Senki se tudja, meddig tart mindez, csak az valószínű, hogy ha majd változik a hangulat, azok az eszközök lesznek a nyerők, amelyeket most legyaláztak. De addig még bármi megtörténhet.  

Kapcsolódó

Több mint 170 milliárd forinttal csökkent a leggazdagabb magyarok vagyona a háború miatt