Aki nem hibázik, abban már nincs is meg a vállalkozószellem – mondja Váradi József, a Wizz Air alapítója. Kimaxolja a kapitalizmust Közép-Európából és úgy látja, nagyobb sztori van előttük, mint mögöttük. Pedig amire visszanéz, az se semmi, még ha mást nem is, csak az elmúlt 5 évet vesszük alapul, amióta vele a címlapon elindult a magyar Forbes. Fapados az irodájuk? Természetesen az, büszke is rá.
Hogyan kezeli a családi ügyeket a Wizz Airt felépítő topmenedzser és mi lesz a versenytársakkal meg a poggyászokkal? Váradi József a novemberi Forbesnak adott nagy interjút. Ebből szemezgettünk részleteket kedvcsinálónak.
Annak kapcsán, hogy a sikeres tőzsdei bevezetés óta az egyik legnehezebb időszakát éli a cég, kiadták első profit-warningjukat is.
“Kapunk nagy pofonokat, és fel kell tudni állni erősebben. Engem kirúgtak a Malévtól, majdnem csődbe vittem a Wizz Airt az elején – innen kellett újra építkezni.”
A döntések meghozataláról cégen belül:
“Ennél a cégnél még nem rúgtunk ki senkit azért, mert rossz döntést hozott. Azért igen, ha hanyagul végezte a munkáját, vagy tudatosan rosszat tett.”
Annak kapcsán, hogy a Ryanair-en és a Wizz-en kívül mindenki meg tudja oldani a kézipoggyász-kezelést, és nem is kell érte fizetni, ha valaki felviszi a fedélzetre, azt mondta, hogy a költségszintjük viszont nekik a legalacsonyabb, és ez látszik a jegyárakban is.
“Nem hosszú távot repülünk, az emberek nem vágynak luxuskörülményekre, hanem hogy minél olcsóbban eljussanak A-ból B-be, hogy ott élvezzék az életet.”
Arra a felvetésre, hogy van-e még tér a kiegészítő bevételek növelésére, a szétültetés után lassan jön a fizetős WC…
“Az egyéb bevételeket illetően van még tér, most a jegybevétel és az egyéb aránya 40:60, ez hamarosan 50-50 százalék lesz. De a saját szolgáltatásaink csontosításának a határához értünk, ebben már nem látok drámai lehetőségeket.”
Annak kapcsán, hogy az irodája nagyon puritán, és hogy a dolgozóknak is ki kell fizetniük a kiegészítő szolgáltatásokat.
“Nem járok magánrepülőgéppel se. Rossz az üzenete, pedig előfordul, hogy még racionalitása is lehetne.”
Váradi József alapító és CEO egy Wizz-gép szárnyán. Fotók: Krasznai Zoltán
Annak kapcsán, hogy teljesen biztos-e, hogy a Ryanair és az easyJet mögött a Wizz lesz majd a harmadik legnagyobb fapados légitársaság Európában?
“Akkor leszünk a harmadik, ha ők is el tudják mondani magukról, hogy öt év múlva még egyben lesznek. A Ryanairről ez elhihető, az easyJettel kapcsolatban viszont már feltehető ez a kérdés.”
Egyik fia ment volna a Wizz Airhez dolgozni, de lebeszélte róla, mert a Wizz nem egy családi cég, hanem egy tőzsdén jegyzett vállalat. A megbeszélés 10 percig tartott, nem vitatkoztak, mert nála ez elvi kérdés volt.
“Én is nehezen tudnám a frontot tartani, hogy objektívek akarunk lenni, mindenkitől ezt várom el, de én hogyan tudom az objektivitásomat megőrizni a gyerekemmel kapcsolatban? Szerintem az a tiszta pálya, hogy ők mennek az útjukon, de nem ide, én meg megyek az utamon tovább itt. Amíg itt vagyok, egyik gyerekem se fog a Wizz Airnél dolgozni. Ez nekem elvi kérdés.”
A fiú amúgy ma már az Airbusnál dolgozik.
A teljes interjú Váradi Józseffel a novemberi Forbesban. A születésnapi lapszámban megkerestünk mindenkit, aki 5 éve szerepelt a lapban, elmondják, mi történt velük azóta. A lapszámba beköltözött a Forbes Urban melléklet (így első 200 oldalnál is hosszabb magazinunkat adtuk ki), és hozzuk a legértékesebb magyar magáncégek listáját is.
