Elmondása szerint Hernádi, amikor az ügy kirobbant, a horvát vádemelést derült égből villámcsapásként élte meg. Eleinte azt hitte, félreértés történt, de rövidesen egyértelmű vált számára, hogy komoly lesz az ügy.
Hernádi úgy elevenítette fel a horvát belpolitikai helyzetet, hogy mikor a korábban megbukott kormányfő, Ivo Sanader bejelentette, reaktiválja magát, összeültek a „szolgálatok”, hogy összefogjanak a visszatérése ellen. Ehhez kreálták az ügyet, melynek alapja a horvát nemzeti olajtársaság, az INA többkörös, Mol általi közel 50 százalékos felvásárlása volt a 2000-es években, és hogy egyben irányítást is szerzett a cégvezetésben Sanader miniszterelnöksége idején.
„Mi csak az egyik láncszem voltunk, abból indultak ki, hogy akkora nyomás lesz ellenem a Molban, hogy kötünk egy vádalkut, ez a régi Visinszkij-eljárás”
– mondta Hernádi, aki szerint a lényeg az volt, hogy a tettes vagy valaki más vádalku keretében tegyen beismerő vallomást. Így jött képbe Robert Ježić, a börtönben ült horvát oligarcha, akit kihozott az ügyvéd, majd vallomására felépült az egész ügy.
Fentebbi kijelentésével Hernádi Andrej Januarjevics Visinszkijre utalt: a lengyel származású szovjet kommunista jogász, a sztálini politikai tisztogatások egyik főszereplője 1931-től volt a Szovjetunió főügyésze, a sztálini politikai tisztogatások egyik főszereplője. Elmélete szerint a bizonyítékok királynője a vádlott beismerő vallomása, még akkor is, ha egy vád minden logikát cáfol.
Hernádi azt is felelevenítette, hogy Horvátország Genfben is beperelte a Molt, de az előbbi minden pontban vesztett, Ježićet megbízhatatlan tanúnak mondta ki a bíróság, a hároméves eljárás pedig 30 millió dollárjába került Horvátországnak. Igen ám, csakhogy a perveszteség ellenére Horvátország továbbvitte a saját büntetőügyét. Mint ismeretes, ebben ítélték el végül októberben Hernádit jogerősen 2 év letöltendő börtönbüntetésre. A perhez Hernádi hozzáfűzte: mint jogállamnak, Horvátországnak megvannak a megfelelő intézményei, tartanak választásokat, de a horvát jogrendszer az uniós lista alján van.
Ami a szabad mozgást illeti: Hernádi ellen nemzetközi körözés fut, azóta gyakorlatilag nem tud utazni. Elmondása szerint ezzel úgy lehet együtt élni, ha kiirtja a fejéből a gondolatot, ha úgy beszél erről, mintha csak egy barátjával, „egy harmadik féllel történt volna meg.”
„Igen, ez hátrány, nem tudok elmenni tárgyalni, bárki beüti a netre, hogy »Mol« és »Hernádi«, kijön ez az ügy, de ahol én dolgozom, tudják, hogy csak rosszkor voltam rossz helyen”
– teszi hozzá.
A több mint 10 éves ügy története
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség 2013-ban emelt vádat a Mol-vezér ellen, miután arra jutott, hogy a Mol azért vehette át 2009-ben a horvát INA energiacég felett az irányítást, mert Hernádi lefizette Ivo Sanader miniszterelnököt. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség 2011-ben nyomozást rendelt el, és megállapította, hogy nem valósult meg bűncselekmény, ezért a nyomozást megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta az európai elfogadóparancs végrehajtását, mert úgy vélte, azt ugyanabban az ügyben adták ki, ami miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott.
A Mol-vezért már 2019-ben is elítélték Horvátországban, ám ekkor fellebbezett az ítélet ellen. A bíróság ezután elutasította a két vádlott, Sanader és Hernádi fellebbezését, és helybenhagyta a korábbi ítéletet, melynek értelmében a volt horvát kormányfőre 10 millió euró kenőpénz elfogadása miatt hat, Hernádira pedig vesztegetés miatt két év letöltendő börtön vár. Az ítélet jogerős.
Hernádit várhatóan most sem fogják kiadni Horvátországnak: a Hernádi-ügyről és hogy mi történhet vele a horvátországi ítélet után, a Forbes.hu nemrég nemzetközi jogászt is megkérdezett.
Hernádi Zsolt vagyona legutóbbi becslésünk szerint 28,7 milliárd forint, ezzel ő a 48. leggazdagabb magyar.
Címlapkép: Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. Fotó: Forbes archív // Orbital Strangers
