Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint ha nem is egy lépésben, de fokozatosan ki kellene vezetni a benzinársapkát július elsejét követően, mert az ellátásbiztonság szempontjából ez a célszerű.
A Mol-vezér a Mandiner-nek adott, csütörtökön megjelent interjúban azt is elmondta, hogy az ársapka és a vállalatokat érintő extra elvonás verseny- és jövedelemkockázat egyben. Szerinte azoinban ez nem a pénzről szól, hanem az ellátásbiztonságról.
Arra a kérdésre, hogy jelentkezhetnek-e ellátási problémák az ársapka miatt, kifejtette: a magyar piac akkor tud jól működni, ha van benne valamennyi import. „Márpedig a nyomott árnak kiszorító hatása van, s ebből az következik, hogy előbb-utóbb hiány keletkezik. Ráadásul egy ilyen hatósági intézkedés egyáltalán nem gondol a rendkívüli helyzetekre, mint amilyen most történik az osztrák finomítóban, hogy késik a karbantartás utáni újraindulás. Az importpiacon eddig egyedül az OMV maradt talpon, most ő is elesett, nem lesz képes ellátni a kútjait. Nemcsak azért, mert ársapka van, hanem mert nem rendelkezik elegendő mennyiségű áruval. Képtelenség 10-15 százaléknyi árukiesést egyik napról a másikra pótolni. Közgazdászként, de az ellátásbiztonságért felelős vezetőként is azt kell mondanom, hogy egy ilyen árbeavatkozás csak igen rövid távon tartható fenn”.
Hernádi szerint a kormány érti az érveiket, és történtek korrekciós lépések is, amelyeknek szerinte kedvező hatásuk van: a teherautókat, majd a külföldieket már kivették a kedvezményezettek köréből. Épp friss hír ugyanakkor, hogy a külföldi rendszámmal, illetve forgalmi engedéllyel rendelkező gépjármű-tulajdonosok számára diszkriminatív lehet a magyarországi üzemanyagár-rendszer, ezért annak felfüggesztését kérte szerdai levelében az indokok tisztázásáig Palkovics László technológiai és ipari minisztertől Thierry Breton uniós ipari biztos.
Az interjúban szó esik arról is, hogy
a Moltól nagyjából 250 milliárd forintot von el a kormány az extraprofit megadóztatásával. Az elnök-vezérigazgató azt mondta, jelen állás szerint ki tudják fizetni az összeget,
de azért felhívta a figyelmet arra, hogy a Mol az utóbbi mintegy húsz évben több mint 1000 milliárd forintot fordított az olaj és a gáz területén az ellátás biztonságát növelő beruházásra – ezek nem minden esetben térültek meg piaci alapon. A különadókkal kapcsolatban hangsúlyozta:
vigyázni kell, hogy egyszeri beavatkozások legyenek, különben elveszhet a bizalom abban, hogy érdemes jól teljesíteni.
Hernádi: senki ne gondolja, hogy térdre kényszerítettük az oroszokat
Az elfogadott uniós olajembargós csomagról Hernádi Zsolt kifejtette: az intézkedés rövid távú hatását nézve sokkal fájdalmasabb az EU-nak, mint Oroszországnak. Minden döntéshozónak tisztában kellene lennie azzal, hogy amikor energiafüggőségről beszélünk, az nem csak azt jelenti, hogy mi függünk az orosz energiaellátástól, hiszen Oroszország is függ az európai piactól. Amikor valakitől elvesszük a piacát, kényszerhelyzetbe hozzuk, ő pedig meg fogja találni az új piacot. Így lesz ez az orosz olajjal is. Vagyis
Moszkva fel fogja számolni a saját függőségét, az eddigi utakat pedig aligha lehet majd visszaépíteni, hiszen elkészülnek az új beruházások, amelyeknek aztán meg is kell térülniük. Az oroszok hajókba, kikötői kapacitásba fektetnek majd, új vezetékeket építenek
a Távol-Kelet irányába. félrevezetés azt állítani, hogy ezzel az embargós politikával térdre kényszerítjük az orosz gazdaságot – fogalmazott.
Hozzátette: mindenki csak a benzinről és a gázolajról beszél, de a finomítás során több mint ötvenféle termék keletkezik. „Ennek a gyártásnak több mint félszáz éves kultúrája van Magyarországon, elképzelhetjük, hogy mennyi iparág állt rá ezekre az anyagokra. Tehát meg kell találni azt az elegyet, amely a leginkább hasonlít arra, amit most használunk. Hiszen amit mi úgy hívunk, hogy orosz vagy Ural típusú kőolaj, az egy keverék, mintegy hatvan mező nyersolajából állítják elő. Ahogy említettem, a gázellátással kapcsolatos 2009-es havária után mi is elkezdtünk gondolkodni az orosz olaj pótlásának lehetőségein. Az eltelt években elérte a vállalat, hogy Magyarországon 30-35 százalékban képes alternatív kőolajokat finomítani. Mindazonáltal most felmérjük, hogy a teljes átállás mennyibe kerülne.
Nagyjából 500-700 millió dolláros költségről és kettő-négy évről lehet szó.
Aki azt mondja, néhány hónap alatt cseréljük le az Ural típusú olajat, annak fogalma sincs a szerves kémiáról”.
Borítókép: Hernádi Zsolt, Fotó: Orbital Strangers
